BKV-figyelő

A Vasárnapi Blikk információi szerint hiába indult el a munkaügyi perek sokasága a BKV-nál, több egykori BKV-vezető megtarthatja a felvett végkielégítését. A cég ugyanis csak 100 millió forint körüli összeget követel vissza egykori munkatársaitól - írja a lap.

Kocsis István vezérigazgató korábban azt mondta, hogy 822 millió forintos veszteséget okoztak a cégnek a trükkös kifizetések, és 48 kifizetés volt előnytelen a BKV-nak. Ennek ellenére csak 31 esetben indult eljárás - szembesít a lap.

A BKV sajtóosztálya az eltérést azzal indokolta, hogy az esetek közül néhány már elévült, másoknál pedig a cég jogászai a megállapítások jogszerűségét nem tudták alátámasztani, tehát ezek megtámadása nem állna meg a bíróságon - magyarázta a helyzetet a sajtóosztály a lapnak.

(Hírszerző)

Jelentősen átalakítaná Kocsis István vezérigazgató a BKV szervezetét és működését, de a társaság tagadja, hogy egy újonnan létrehozandó stratégiai posztra visszatérne a céghez a Kocsis bizalmasának számító Molnár László. Őt áprilisban menesztették főtanácsadói posztjáról, de úgy tudjuk, felmerült a neve, mint a több fontos területet felügyelő, újonnan létrehozandó törzskari igazgatóság lehetséges vezetője.

Nőhet jövőre a BKV vezetői apparátusa: a Kocsis István vezérigazgató által elképzelt - lapunk birtokába került - új szervezeti és működési struktúra szerint a jelenlegi három vezérigazgató-helyettes helyett négy lenne, illetve eggyel nőne az igazgatók száma is, miután létrehoznák a külön biztonsági igazgatóságot. Újdonság, hogy a vezérigazgató közvetlen felügyelete alatt álló szervezeti egységek száma ugyan csökken - így kevesebb középvezetővel kell Kocsisnak egyeztetni és napi kapcsolatot tartani -, viszont a továbbra is a közvetlen irányítása alá tartozó gazdasági, műszaki és közlekedési igazgatóság mellett létrehoznák az ugyancsak egy vezérigazgató-helyettes által irányított törzskari igazgatóságot.

A BKV vezérigazgatója rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Fővinform tevékenysége kapcsán, vagyon elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt, tudatta az Indexszel a közlekedési cég.

Úgy tudjuk, hogy a feljelentést egy vizsgálat előzte meg, amely során kiderült, hogy a BKV közlekedési igazgatóságához tartozó Fővinform munkatársai munkaidőben, a BKV eszközeivel szolgáltattak információt különböző médiumoknak úgy, hogy saját maguk adtak számlát róla.

Nyolcvan, a Moszkva téri megállóban és részben a metróalagútban rekedt utast kellett kimenteniük a fővárosi tűzoltóknak a péntek hajnali gyakorlat során. Bár a gyakorlatot sikeresnek minősítették, nehézségek is adódtak. A mozgássérült utasokat például csak az alagúton át tudták kimenteni, a gyakorlat végére pedig szinte az összes oxigénpalack kimerült.

Tűzoltási és életmentési gyakorlatot tartottak péntekre virradó éjszaka a Moszkva téri metrómegállóban a tűzoltók. A képzelt katasztrófa forgatókönyve szerint tűz ütött ki a metróban, az állomáson nyolcvan utas, köztük mozgássérültek rekedtek. Ez utóbbi érdekes képzelt szcenárió, hiszen a Moszkva tér, illetve a következő megálló, a Déli pályaudvar sincs akadálymentesítve, azaz mozgássérültek amúgy korlátozottan tudják csak használni, ha egyáltalán.

Majdnem 20 milliárd forinttal drágult újra a metró összköltsége a most elkészült negyedéves metrójelentés szerint. Az okok: kisebb uniós támogatás, áfaemelés, árfolyamváltozás.

Az Index birtokába került legújabb metrójelentés szerint a projekt várható összköltségét 2009 augusztusában vizsgálták felül. A számítások során figyelembe vett tényezők hatására az I-II. szakasz együttes projektköltsége 516 753,6 millió forintról 533 222,1 millió forintra emelkedett.

Az összköltségen belül az I. szakasz tervezett projektköltsége a korábbi 353 766,3 millió forintról 366 096 millió forintra növekedett. 2009. májusban ugyanis a Kohéziós Alaphoz beadott kérelemben az elszámolható költség összegét lecsökkentették, mivel az uniós bizottság 11 szerződést nem elszámolhatónak minősített.