BKV-figyelő

Soha nem látott pusztítást végzett a a szentendrei HÉV járműveiben egy kilencfős részeg társaság. Tizenöt vagon több mint ötven ablakát zúzták be kövekkel, és még a sínek menti nádast is felgyújtották. Azért haragudtak meg a BKV-ra, mert lekésték az utolsó, Budapestre tartó HÉV-et, -írja mai számában a Blikk.

A felbőszült fiatalok az úgynevezett tárolóvágányon várakozó üres vonatokon álltak bosszút, átmásztak a síneken, és amikor elég közel jutottak, kövekkel dobálni kezdték a járműveket. Csörömpölés zaja töltött be a szentendrei éjszakát, ahogy egymás után zúzták szilánkokra a HÉV ablakait. De mindez még nem volt elég a vandáloknak. Miután megunták a pusztítást, gyalog Pomáz felé indultak, és útközben felgyújtották a sínek melletti nádast. A következő állomáson még összetörtek néhány tükröt. Itt ért véget a tombolás, a nádas lángjai miatt ugyanis kivonultak a tűzoltók, a rendőrség pedig keresni kezdte a garázda társaságot.

Fotó: Blikk

Egyiküket, egy 19 éves fiút még aznap éjjel a helyszínen elfogtak és bevittek a rendőrök. Vallomása alapján másnap valamennyi társát megtalálták a nyomozók. A rendőrség a rongáláson kívül azzal is gyanúsítja őket, hogy megvertek egy 21 éves fiatalembert a szentendrei HÉV-végállomáson. Tettükért akár 3 éves börtönbüntetést is kaphatnak.

„Csoportosan elkövetett garázdaság bűntett és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folytatunk eljárást az ügyben. A 9 gyanúsított kihallgatása megtörtént, vallomásuk esetleges ellentmondásait szembesítések során fogjuk tisztázni" – közölte megkeresésünkre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája.

Fotó: Blikk

– Sem én, sem a kollégáim nem emlékszünk ehhez fogható pusztításra. A vandálok rendszerint összefirkálják a járműveket, vagy összeszaggatják az üléshuzatokat, de olyan még nem történt, hogy módszeresen járműveket verjenek szét – mondták egybehangzóan nevük elhallgatását kérő BKV-s dolgozók.

A BKV sajtóosztálya megerősítette, hogy mintegy 50 ablakot zúztak be az elkövetők. A kár felmérése még folyamatban van, de csak az üvegek kicserélésének számlái meghaladják a másfél millió forintot.

A rendőrségi statisztikák szerint tavaly csak Budapesten 6 ezer rongálási ügyben nyomozott a rendőrség. Évente több  több tízmillió forintos kárt okoznak a BKV-nak a rongálások – tudatta a társaság sajtóirodája. Gyakran betörik vagy összefirkálják az üveget, az utastéri burkolatokat, ellopják vagy megrongálják a kapaszkodókat, a jegykezelő készü­lékeket.

(Blikk - V. J. Z.)

Az Index információi szerint sikeresen teljesítette a 4000 kilométeres próbafutást a 2-es metró vonalán az új Alstom-szerelvény, így áprilisban vagy májusban kiadhatja a típusengedélyt a közlekedési hatóság. Utazni azonban majd csak ősszel lehet az új kocsikon.

Mint írják, a 4000 kilométeres próbafutást kétszer kellett újraindítani, egyszer azért mert túl kicsi volt a fedélzeti (a visszapillantó tükröket is helyettesítő) kamerarendszer memóriája, másodszor pedig mert kinyílt a vezetőfülke ajtaja menet közben. Mindkét hibát orvosolták.

Az Alstom-kocsik február elején kerületek abba az állapotba, hogy a 4000 kilométeres tesztfutást elkezdjék. Ezt a távot hiba nélkül kell teljesíteni, ha hibát tapasztalnak, akkor a javítás után le kell nullázni a kilométerszámlálót és újrakezdeni a tesztfutást.

A tesztfutás alapján adja majd ki a típusengedélyt az Alstom-kocsikra a közlekedési hatóság. A 4000 kilométeres próbafutás nem számít túl "kimerítőnek", az orosz kocsik 30-40 évvel ezelőtt 100 ezer kilométeres próbát futottak, az egyetlen szem, nagyreményű Ganz-szerelvény pedig 70 ezret (a Ganz gyártásából végül nem lett semmi).

A típusengedélyért erősen meg kellett szenvednie a gyártónak, a közlekedési hatóság a kocsik fékrendszere miatt sokáig húzódozott. A fékrendszer szoftverén végül módosított az Alstom, és a közlekedési hatóság is engedett: megadta a magyar jogszabályok alóli mentességet a francia cégnek.

A fékvita miatti szállítói késlekedés volt az oka annak, hogy a főváros 2010 októberében felbontotta a 2006-ban kötött metrókocsi-szerződést, amit szűk egy évvel később módosított feltételekkel újrakötött Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója.

A lap információi szerint ha minden jól megy, akkor ősszel már Alstom kocsikkal lehet utazni a 2-es metró vonalán. Addig a szerelvényeket még ide kell szállítani a lengyelországi gyártótelepről, és egyenként is próbafutást kell teljesíteniük.

(Index)

Vizsgálatot indított a Budapesti Közlekedési Központ, miután az esti órákban már nem lehet jegyet venni a metróban sem a pénztáraknál, sem a forgalmi ügyeleteken, -írja az Index.

Mint arról a BKV-figyelő már többször beszámolt, az esti órákban szinte lehetetlen jegyhez és bérlethez jutni a külső kerületekben, és már a belvárosban is, ugyanis a BKV a metrókban nemrég megszüntette azt a lehetőséget, hogy késő este vagy hétvégén a forgalmi ügyeletestől is lehet jegyet venni.

A vizsgálat az Index megkeresésére indult. A Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) pénteken küldték el kérdéseiket. Hétfői válaszuk szerint az ügyben vizsgálatot indítottak, amelynek eredményéről csak ennek lezárása után adhatnak tájékoztatást.

Jegyautomaták mindenhol vannak, de ezek gyakran nem működnek. A mozgólépcsők tetején viszont a késő esti órákig is ott vannak az ellenőrök, így aki korábban nem vett jegyet, nem tud utazni.

A lap a BKK-tól azt kérdezte, mit tehet az az utas, aki nem váltotta meg előre menetjegyét, miért nem javítják ki az elromlott jegyautomatákat és általában miért tesz úgy a BKV, mintha szívességet tenne azzal, hogy szállítja az utasokat, ahelyett, hogy minél több jegy eladására törekedne.

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

Pont egy hete, február 14-én vetettünk fel a BKV-figyelő Facebook oldalán, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményének átalakításával csökkenthető lenne a reggeli zsúfoltság a BKV járatain. A téma kényes jellege miatt több tucat kritikát kaptam, de ezek mellett közel kétszáz szakmai vélemény is érkezett. Most, egy hét elteltével a VEKE is felvetette annak az ötletét, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményét át kell alakítani:

Bizonyos utazási kedvezményeket csak csúcsidőn kívül lehetne igénybe venni a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület javaslata szerint. Így a nyugdíjasok utazási kedvezménye reggel 6 és 9 óra között nem lenne érvényes. A Budapesti Közlekedési Központ szerint nem a nyugdíjasok okozzák a zsúfoltságot - írja a Blikk.

Túl sokan utaznak egy időben a BKV járatain a reggeli csúcs idején. Ha külön mennének dolgozni a hivatalnokok, iskolába a diákok és piacra a nyugdíjasok, kevesebb busz is elég lenne, járatritkítások helyett még pénzt is spórolhatna a BKV, és a zsúfoltság is csökkenne. Ezt vetette fel az egyesület.

A civil szervezet szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy be lehet-e vezetni azt a számos nyugat-európai országban alkalmazott módszert, hogy bizonyos utazási kedvezmények csak csúcsidőn kívül érvényesek. Így a 65 év felettiek utazási kedvezménye reggel 6 és 9 óra között nem lenne érvényes. Aki mégis ekkor szeretne közlekedni, annak kedvezményes jegyet, bérletet kellene váltania.

"A lépcsőzetes munkakezdéssel valóban lehetne csökkenteni a reggeli tumultust, de számottevő megtakarítás ettől nem várható" - mondta a Blikknek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sajtóirodája. Álláspontjuk szerint a nyugdíjasok ingyenes utazásának korlátozása konfliktushoz vezetne, hiszen így azokat is többletkiadásokra kényszerítenék, akik orvoshoz mennek a reggeli órákban. A zsúfoltságot amúgy sem a nyugdíjasok okozzák.

Az elektronikus bérletek megjelenésével nem kizárt, hogy a kedvezményes utazások jelenlegi módja megváltozik, de a BKK jelenleg nem tervez ilyen alapvető átalakításokat.

(Origo)