Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egyre jobban terjeszkedik a budapesti jegyhamisító maffia

A BKV-figyelő blog Facebookos rajongói nyilván emlékeznek még, hogy pár hónapja rendőrt akartam hívni a Ferenciek terén egy férfihez, aki használt bérleteket és jegyeket gyűjtött. Köztudomású, hogy egyre nagyobb jegy- és bérlethamisító maffia működik Budapesten, ennek ellenére nem jöttek ki a rend éber őrei, mert a bérletek és a jegyek gyűjtése szerintük nem törvénysértő. Ezt ki is használják a hamisítók, ugyanis egyre több metróállomáson és aluljáróban gyűjtik és árulják a szelvényeket.

Egy ilyen pofátlan jegyüzérbe botlottak a Blikk munkatársai is. Amikor megkérdezték, nem hamis-e a jegy, ezt válaszolta: – Teljesen jó! A békávésoktól van, 320 forint. És nem kell érte sorban állni!

A Deák téri jegypénztár mellett így kínálták a kolléganőnknek a valódinak tűnő vonaljegyet. Az árus a kabátja alól húzta elő a jegyeket, miután kifigyelte, mikor lép oda a potenciális ügyfél a jegyautomatához. Balszerencséjére fotóriporterünk lencsevégre kapta az ügyletet.


– Mindennap látom ezt az alakot, hiába zavarom el, mindig visszajön – panaszolta Zsóka (31), a BKV jegypénztárosa.

A jegyet átadtuk a BKV Jegy- és Bérletértékesítési Szakszolgálata munkatársának, aki szerint azt korábban már használhatták.

– Durvább a tapintása, mint egy új jegynek, mivel kimoshatták belőle a rányomtatott dátumot – magyarázta a BKV munkatársa a trükköt. A BKV szakértői vizsgálatra küldte a jegyet, és várhatóan rendőrségi feljelentést is tesznek.


Fotó: Fuszek Gábor

„Az illegális jegyárusok feltehetően az utasoktól kérik el a lejárt jegyeket, amelyekről vegyi eljárással eltávolítják az érvényességi időt jelző bélyegzést, majd továbbadják a gyanútlan utasoknak. Természetesen a BKV-nak nincs köze ezekhez az árusokhoz" – közölte a vállalat sajtóosztálya. Ha a biztonsági őrök kiszúrják az illegális árust, mindig figyelmeztetik az utasokat, pedig a csalók többször megfenyegették őket.

(Blikk)

14 Tovább

Jelentős tarifaemelés és járatritkítás is jöhet

Megszünteti az éjjeli és hajnali szolgálati járatokat a BKV, hogy a cég spórolni tudjon, miután nem jut hozzá ahhoz a 32 milliárd forinthoz, amelyet a kormány zárolt tavaly. A főváros hajlandó lenne jelentős tarifaemelésre is, de előbb a milliárdokat szeretné megkapni a kormánytól. Legvégső esetben, ha elfogy a pénz, akkor a járatritkítást is megfontolja a BKV, -írja az [origo].

"Forgatókönyv készült a csökkentett üzemmódról: arról, hogy mely vonalakon indulna kevesebb busz vagy villamos, de ezt csak a legvégső esetben vetné be a BKV" - mondta az [origo]-nak a budapesti közlekedési vállalat ügyeire rálátó forrás. Példaként azt mondta, négy- vagy ötpercenként jönne a 7-es busz, hat Combinóval kevesebb járna csúcsidőben a Nagykörúton, és a városhatáron túl közlekedő buszokat is ritkítanák. Szerinte "ezt megéreznék a megállóban ácsorgó fővárosiak, így elég nagy lenne a nyomás a fővároson és a kormányon, hogy megadják a hiányzó pénzt".

A járatritkítások első ütemét viszonylag gyorsan, akár egy hét alatt is bevezethetné a BKV a forrás szerint, ha például az egyik hétről a másikra az iskolaszüneti menetrendre állítanák át. "Ezzel nem lehet milliárdokat spórolni, de az utasok is gyorsan észrevennék, hogy nagy a baj, és ez sürgetné a döntéshozókat" - mondta, de úgy tudja, a cég csak akkor tervezi a menetrend átalakítását, "ha az utolsó forintja is elfogy".

Tarlós István főpolgármester pénteken jelentette be, hogy a BKV "kritikus helyzete" miatt szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését. A fővárosi közlekedés ugyanis a BKV-t felügyelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint január végén, február elején leállhat, ha a cég nem jut hozzá a kormány által tavaly ősszel a költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy Budapest nem tudja máshonnan előteremteni a hiányzó pénzt.

"Magas társadalmi kárral járna"

A főpolgármester szombaton nyilvánosságra hozott előterjesztésében, amelyről szerdán tárgyalnak a fővárosi képviselők, azt írja: a főváros hajlandó 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtani a cégnek, és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adni április 30-ig.

Tarlós a járatok ritkítását is részletesen elemzi az előterjesztésben: ha a menetrend átalakításával "érdemi hatást jelentő 22 milliárd forintot" szeretne spórolni a BKV (ez a cég éves költségvetésének nagyjából hatoda), és csúcsidőben nem változtatna a menetrenden, csúcsidőn kívül le kellene állítani gyakorlatilag az összes járatot. Ezt Tarlós "elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak" nevezi.

Egyéb - az előterjesztésben ismertetett - forgatókönyvek szerint úgy tudna 22 milliárdot spórolni a BKV, ha minden vonalon minden harmadik járatot megszüntetne csúcsidőben is, vagy ha a buszok kétharmadát kivonná a forgalomból. Tarlós szerint bármelyik forgatókönyv megvalósítása "aránytalanul magas nemzetgazdasági és társadalmi kárral járna", így nem javasolja, hogy a menetrendek átalakításával spóroljon a BKV.

200 milliót spórolnak a szolgálati járatokon

A BKV az elmúlt hetekben több megtakarításról is döntött: felmondta például eddigi utas- és balesetbiztosítást, és külső vállalkozók helyett saját alkalmazottakkal takaríttatja a járműveket és a végállomásokat január elsejétől.

A BKK azt is közölte az [origo]-val, hogy a menetrendeket tartalmazó paraméterkönyvben egy ponton biztosan lesz megtakarítást hozó változás. A BKK szerint a BKV tavasszal "lényegében megszünteti" a szolgálati járatok rendszerét (az nem világos a BKK válaszából, hogy ez az összes szolgálati járatnak vagy jelentős részüknek a megszüntetését jelenti-e). Olyan buszokról van szó, amelyek üzemzárás után hazafelé, hajnalban pedig a munkába viszik a BKV-sofőröket.

"A BKV járművezetői a bővített rendes éjszakai hálózat járatait vehetik majd igénybe" - írta megkeresésünkre a BKK, amely szerint egyes szolgálati járatok kiváltására több éjszakai busz közlekedik majd. A BKK szerint a BKV ellátási területén kívülre (például Érdre, Dunakeszire) közlekedő szolgálati járatok is megszűnnek, ezért az itt élő járművezetőket majd úgy foglalkoztatják, hogy "a helyközi közlekedés rendes járataival hazajussanak és beérjenek munkába". Az intézkedéstől évente nagyjából 200 millió forint megtakarítást remél a BKK és a BKV.

Nemes Gábor, a Cinkotai Autóbusz Szakszervezet elnöke az [origo]-nak azt mondta, még pénteken is egyeztetett a szakszervezetekkel a BKV a szolgálati járatokról, ezért a BKK bejelentése meglepte. "Ezek a buszok azért fontosak, mert az éjszakai közlekedés a főútvonalakon történik, nem fedi le a várost, a sofőröknek pedig valahogyan haza kell jutni a buszgarázsból vagy a remízből" - mondta Nemes. Nemes szerint a BKV vezetése a szakszervezeteknek azt mondta, még vizsgálják, honnan hogyan jutnak haza a buszvezetők, de döntés még nincs.

Kérdés, mivel elégszik meg a kormány

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a héten egyeztetett a BKV helyzetéről. Tavaly év végén arról volt szó, hogy Matolcsy György és Tarlós István tárgyal a BKV finanszírozásáról, de a miniszter az államtitkárát küldte egyeztetni, mire Tarlós Vitézyt jelölte ki tárgyalópartnernek, és közölte, nem vár eredményt az egyeztetéstől.

A BKK szerint ezek a tárgyalások jelenleg valóban "nincsenek olyan szakaszban, hogy a finanszírozás megoldását érdemben jelentő megállapodásról be lehessen számolni", és a menetrendek változtatásról sem tárgyal a főváros és a kormány. A kormány ugyanis ragaszkodik egy olyan koncepcióhoz, amely hosszú távon is megoldhatja a finanszírozást, csak ennek elfogadása után folyósítja a 32 milliárd forintot.

A főváros hosszabb távú hatékonyságnövelő intézkedésektől sem zárkózna el. Erre utal, hogy Tarlós előterjesztésében szerepel: "a legvégső esetben" akár hétszázalékos tarifaemelést is elfogadna a főváros, de csak az után, hogy a kormány felszabadította a 32 milliárd forintos normatív támogatást. Pénteken délelőtt kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy megtudjuk, a Tarlós által javasolt intézkedésekkel (támogatás, tagi kölcsön, esetleges tarifaemelés) megelégszik-e a kormány, de nem kaptunk választ.

(origo)

31 Tovább

Százhúsz használt autóbuszt vásárolna a BKV

Használt autóbuszok beszerzéséről szóló keretmegállapodásra írt ki közbeszerzést a BKV, ezek becsült értéke három- és hatmilliárd forint között van.

A közlekedési társaság hatvan szóló és hatvan csuklós buszt vásárolna a rendelkezésre álló forrástól függően. Olyanokat, amelyek legfeljebb tízévesek és maximum egymillió kilométert futottak, klímásak, alacsonypadlós kivitelűek és legalább Euro 3-as károsanyag-kibocsátási normájú motorral működnek.

További elvárás a járművekkel szemben, hogy alkalmasak legyenek a kerekes székkel utazók fel- és leszállására, a külön-külön is nyitható ajtók pedig legyenek ellátva beszorulás elleni védelemmel. A szóló autóbuszok kapacitása legalább 66, a csuklósoké pedig minimum 102 utas legyen. A szállítónak a hajtáslánc főegységeire három hónapos garanciát kell biztosítania.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerdai tájékoztatása szerint nem konkrét buszokra írtak ki tendert. Keretmegállapodást szeretnének kötni a gyártókkal, forgalmazókkal, hogy gyorsabban és szabályosan be tudjanak szerezni használt buszokat, ha azokat egy európai ország eladja.

A BKK közölte: nem az újak helyett, hanem a régi Ikarusok felújításának kiváltására szereznek be használt buszokat. A korábbi tendereken beszerzett 13 Van Hool és 30 Mercedes Citaro busz heteken belül forgalomba áll Dél-Pesten és Budán.

(MTI, IHO)

5 Tovább

Márciustól már nem dolgoznak a külsős biztonsági őrök a metróbejáratoknál

Három hónap múlva kereshetnek új munkát a budapesti metróállomások bejáratánál jegyeket ellenőrző biztonsági őrök – értesült a Blikk. Ők azok, akik biztonsági őr vagy vagyonőr feliratú kitűzővel a ruhájukon kérik a jegyeket és bérleteket. Karszalagjuk azért nincs, mert nem a BKV állományába tartoznak, és nem is végezték el az ellenőri tanfolyamot.

A lap információi szerint a BKV azt tervezi, hogy márciustól szerződést bont az őket foglalkoztató alvállalkozó céggel. Ezt megerősítette a BKV metrós szakszervezeti vezetője. Gulyás Attila szerint arról tájékoztatták őket, hogy költségtakarékosságból márciusban már nem dolgoznak a külsős biztonsági őrök a metróbejáratoknál. Csak ellenőrök kérik majd a bérleteket a kijáratnál, illetve lent a metrókocsikban is – közölte Gulyás Attila.

A BKV egy másik alvállalkozóval is szakít: a tisztaságról mostantól már BKV-s dolgozók gondoskodnak, lejárt ugyanis a szerződésük a korábbi céggel. Bár kiírtak egy pályázatot a takarításra, még mindig nem hirdettek eredményt. Hogy minden ragyogjon, saját munkatársaik takarítanak. Másodállásban, 600 forintos órabérért jelentkezhetnek pluszmunkára a dolgozók - mondta Gulyás Attila.

A BKV-tól lapzártáig nem érkezett válasz.

(Blikk, HVG)

2 Tovább

Saját cégét is elgáncsolja a BKV a Simicska-érdekeltség miatt?

Több mint 20 ezer BKV-s jármű külső reklámhelyére, mintegy 2100 belső reklámfelületére, továbbá 603 óriásplakátra szerezhet majd hirdetőt az a cég, amelyik megnyeri a közlekedési vállalat pályázatát. A tender feltételei piaci szereplők szerint olyanok, hogy azon csak a fideszes gazdasági háttérember, Simicska Lajos egyik érdekeltsége indulhat el. Érdekesség, hogy a BKV még saját társaságát is elgáncsolná. A pályázati anyagot átolvasó, gazdasági ügyekre szakosodott jogászok szerint is aggályos a kiírás, -írja a HVG.

Mint azt a lap írja, a Magyar Posta Zrt., a Magyar Turizmus Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. után újabb nagyobb falatot szakíthat Simicska Lajos cégcsoportja: a BKV reklámfelületeinek hasznosítására kiírt pályázat egyetlen lehetséges nyertesének tartják szakmai körökben az üzletember érdekeltségeit.

Arról, hogy koncepciót kell kidolgozni a reklámfelületek hasznosításáról, idén április 30-án döntött Fővárosi Közgyűlés. A BKV kasszájába eddig ugyanis évi mintegy 500 millió forint folyt be a reklámhelyek hasznosításából. A közlekedési társaságnak erre a feladatra jelenleg három céggel – a BBO Kft.-vel, a Promix Zrt.-vel, illetve a BKV és Esma Zrt. által közösen tulajdonolt Peron Reklám Kft.-vel – van szerződése, de ezek lejárta után az a társaság veheti át a helyüket, amelyik az október 27-én meghirdetett pályázatot megnyeri.

A tender a BKV szerint azért nem közbeszerzés, mert "nem szolgáltatás megrendelésről" van szó, hanem a társaság reklámhelyeinek hasznosítására vonatkozó bérleti szerződés megkötésére szól. Erre a feladatra – a hvg.hu birtokában lévő pályázati tervezet alapján – egy nonprofit kft.-t hoznának létre. A nyertessel öt plusz három évre szerződnek, a hosszabbítás akkor lép életbe, ha a bérlő rendesen, a számla beérkezését követően hatvan napon belül fizet, illetve ha nem tesz ki olyan hirdetést, amely ellenes a közösségi közlekedéssel. A tervek szerint a reklámértékesítés és kihelyezés nyilvántartására kiépítenének egy informatikai rendszert, ami a bérlő tulajdona lenne. Továbbá a győztesnek egy "olyan új, korszerű technológiájú cserepaneles rendszert kell kialakítania, amely a közösségi közlekedésben részt vevő járművek külső felületein található". A reklámfelületek tíz százalékát azonban a bérbeadó visszatartaná magának, hogy itt hirdethessen a cég és leányvállalatai, illetve hogy a Fővárosi Önkormányzat információkat helyezhessen el.

Szokatlan feltételek a kiírásban

A pályázat feltétele többek között az, hogy a résztvevőnek két magyar önkormányzattal vagy azok kizárólagos tulajdonában lévő cégekkel kötött reklám-rendszergazdai szerződéssel kell rendelkeznie, amelyek kontraktusonként legalább ötvenmillió forint értékűek. Amennyiben konzorcium pályázik, akkor annak minden tagjának teljesítenie kell ezt a feltételt. A hvg.hu-nak erről azt mondták, hogy a magyar önkormányzatok egyike sem áll ilyen szerződésben külföldi tulajdonú céggel, így a külföldi indulókat alapból kizárja a versenyből. Ez azért lehet aggályos, mert a BKV megsérti az Európai Unió diszkriminációmentességre vonatkozó normáit. Továbbá a szerződés teljesítése szempontjából a rendszergazdai referencia nincs kapcsolatban a pályázat tárgyát képező tevékenységgel, a köztéri reklámlehetőségek hasznosításával.

Szokatlan feltétel az is – tették hozzá a hvg.hu-t a tender részleteiről tájékoztatók –, hogy a résztvevőknek a BKV területén, illetve járművein lévő hirdetőeszközeit fel kell ajánlania megvásárlásra a tender győztesének, legfeljebb a hirdetőeszközök könyv szerinti értékén. „Vad ötlet, ami jogsértő és ellentmond az EU-elveknek” – hangsúlyozták. E feltétel alapján ugyanis a pályázóknak olyan lemondó nyilatkozatot kell tenniük az anyag beadásakor, amely alapján a győztes lényegében ingyen jut hozzá a szóban forgó hirdetőeszközökhöz. Holott ezek piaci értéke több százmillió forint is lehet.

A gazdasági racionalitással szembeállónak tartják azt is, hogy a pályázati kiírásban az szerepel, nem indulhat olyan társaság a tenderen, amely ellen, vagy amelynek jogelődje ellen felszámolási vagy csődeljárást rendelt el a bíróság a pályázat megjelenése előtt 12 hónapon belül. Sőt, ilyen cég a résztvevő vállalatcsoportjában sem lehet. Csakhogy könnyen lehet, hogy az elrendelt felszámolást végül megszüntették, például arra hivatkozva, hogy a vállalkozás nem fizetésképtelen. Ilyen adminisztrációs hiba történt az Epamedia egyik cégénél, amit a cégbíróság végül orvosolt, de a kiírás szempontjai miatt a pályázaton való részvétele kérdéses lehet. A kitétel – mint megfogalmazták – túlzott korlátozást tartalmaz.

Különös kitétel a Simicska-cég kedvéért?

Érdekesnek találták a pályázat ismerői, hogy a résztvevőknek számot kell adniuk arról, hogy lakott területen belül nincs olyan hirdetőeszközük, amely sérti a közúti közlekedésről szóló törvényt. A tendert kritizálók megjegyezték azt is, hogy a jogszabály a lakott területen kívüli hirdetőeszközökre is vonatkozik. Ezt a feltételt ki lehet használni az egyik potenciális versenytárs, az Esma Zrt. ellen – aki nem tudja a kért nyilatkozatot megadni, mivel a fővárosban kandeláber hirdetőeszközökkel, vagyis villanyoszlopra szerelhető reklámtáblákal rendelkezik –, és meg lehet akadályozni, hogy nyertes legyen.

Végül teljesen szokatlan, a gyakorlattól eltérő és teljesen kifogásolható módon a pályázatok felbontása az ajánlattevők távollétében történne. Pedig „az átláthatóság ilyenfajta hiánya egyértelműen ellenkezik az általános gyakorlattal és az átláthatóság elvével" – hangsúlyozták lapunknak. Nagy tenderek esetében bevett gyakorlat, hogy az ajánlatok felbontására valamennyi résztvevő és ajánlattevő jelenlétében kerül sor azért, hogy ezzel is biztosítsák az eljárás tisztességes és átlátható voltát.

A teljes cikk a HVG-n olvasható el. A folytatásért kattints ide!

9 Tovább

BKV-figyelő

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek