Augusztus 21-től a BKV bevezeti a Paraméterkönyv első változásait. Több járat számozása módosul, követési idők nőnek illetve csökkennek, amitől a cég milliárdos megtakarítást remél.

Nem csak az új számozásokat kell majd megszokni, hanem az új menetrendi táblát is, melyet a társaság bevezet. Előrelátóak voltak, ezért már most elkezdték kihelyezni őket, például a 23-as busz vonalán is. A BKV-figyelő szerint az új menetrend áttekinthetőbb, egyértelműbb és tetszetősebb, ám még szokatlan.

Előnye, hogy a napok észrevehetően szét vannak választva. Többször fordult velem elő, hogy figyelmetlenségből hétvégén a hétköznapi menetrendet néztem, és idegeskedtem, hogy hol késik már a busz. Azoknak, akik ismeretlen vonalon utaznak, előnyös lehet még a menetrendi táblán, hogy nagyobb betűvel kiemelték, honnan hová közlekedik az adott járat, illetve a fontosabb átszállási lehetőségek is olvashatók. Ezeket a megállók mellett tüntették fel.

Rékuc Stockholmi bemutatója után, olvasónk meséli el tapasztalatait, melyeket Nagyváradon szervett. Nyári tapasztalataidat te is megoszthatod az olvasókkal, csak írd meg nekünk e-mailben. A levél végén képeket is találsz.

Nemrég volt szerencsém Nagyváradon tömegközlekedni. A villamosokat próbáltam ki, pozitívak a tapasztalataim. Úgy gondoltam, írok pár mondatot az ottani rendszerről, nagyrészt saját tapasztalataimra támaszkodva.

 

A várost az OTL (Oradea Transport Local) öt villamosvonallal és kb 20 buszjárattal szolgálja ki. A villamosvonalak: 1N, 1R, 2, 3N, 3R.

 

Az 1N fekete (1Negru-t), az 1R piros 1-est (1Roşu-t) jelöl. Lehetne akár 1Normal, illetve 1Reverse a jelentésük, ugyanis annyiban különböznek egymástól, hogy az óriáshurkot ellentétes irányban járják be. A villamoshálózat érdekes: a városközpontban egy óriáshurok helyezkedik el, abból nyugati (1), délnyugati (2), valamint délkeleti (3 - régebb 4-es) irányban egy-egy vonal ágazik ki. Mindegyik vonal hurokvágányban végződik, az 1-esen a városhatár közelében is található egy visszafordító-hurok (a vonal kivezet a városból). A kocsiszínhez vezető vágányok dupla-vágánydeltával kapcsolódnak a 2-es és 3-as önálló szakaszához. A váltók kézi állításúak, a hálózat normál nyomtávú.

 

 

 

A járműpark elég egységes, kétféle járművük van: T4+B4 Tátra szerelvények és pár darab KT4-es rövidcsuklós Tátra. A kocsik állapota változó, a KT4-esek kívülről megviseltebbek. A belső terük is igen változatos, de a BKV járműveinél jóval tisztább. A pótkocsik között gyakori az elfékezett kerekű. A vágányzat állapota jónak mondható: a hurok nagy részét és a 3-as önálló szakaszát teljesen felújították, a 2-es önálló szakasza is jó állapotú, az 1-es városon kívüli részét nem próbáltam. A keleti híd és a közelében lévő váltó-rengeteg viszont még várja a beavatkozást. Lassújel ott sincs, "kicsit" jobban csörömpölnek a járgányok :-) .

 

Az ULF villamos április 23-a óta szállít utasokat. A város (az országban elsőként) tíz darabot vásárol a típusból első körben. A belső tér nem túl tágas, de ésszerű az elrendezése, a piros műanyag ülések kényelmesek (jó a formájuk), könnyen tisztíthatók és valószínűleg hosszú életűek lesznek. A villamost hangos és vizuális utastájékoztatással is felszerelték. Egy női hang mondja be a következő megálló nevét román nyelven, (általam is) jól érthetően. Az egyedi ajtónyitás (főleg az automatikus visszacsukás) itt-ott még okoz némi gondot, de elég egyértelműen megjelölték az ajtónyitó gombokat, szerintem hamar meg fogják szokni az emberek.

 

Minden megállóban kint van a megállót érintő járatok menetrendje, próba jelleggel több helyre is került LED-es kijelző, de (egyelőre) új információt nem mond a menetrendi táblához képest. Térkép a vonalhálózatról minden járművön és a honlapon ( http://www.otlra.ro ) található, de a megállókban nem. A vonaljegy (ami két utazásra érvényes) 3 lejbe kerül, ez 210 forintnak felel meg. A jegykezelő készülékek elektronikusak, az ajtókkal szembeni falrészre vannak felszerelve. A nyílásba helyezett jegyet behúzzák, rányomtatják a dátumot, időt, a kocsi-, valamint a járatszámot, majd visszaadják. Az ULF jegykezelő készüléke megegyezik a TW6000-es villamosok eredetijével, a csuklókban helyezték el őket (a képen látható jegyet az ULF kezelte).

 

A buszhálózatról (még) keveset tudok. A kocsipark vegyes: szép számban szerepelnek harmonika-ajtós 200-as Ikarusok, régi román gyártmányú ROCAR, DAC, ROMAN DIESEL kocsik. Nemrég beszereztek több darab újonnan gyártott ROCAR buszt, orosz alacsonypadlós szólóbuszokat, valamint Mercedes CONECTO szólóbuszokat.

 

Üdv: CB

További képek:

Összevonások, átszámozások, új és megszűnő járatok, új megállók, járatritkítás és járatsűrítés egyaránt jellemzik a BKV új autóbusz-hálózatát, amelyet két részletben, augusztus 21-én és szeptember 6-án vezetnek be. A változások az egész fővárost érintik.

Újra kell tanulni a közlekedést Budapesten a BKV új menetrendjének hála. Ez a következménye annak, hogy az éjszakai közlekedés reformja után a nappali hálózatot is jelentősen átszervezik. Ez igazán időszerű volt, hiszen a hálózathoz évtizedek óta nem nyúltak hozzá jelentősen, különösen nem fejlesztették: csak helyi kiigazítások, illetve vonalmegszüntetések voltak.

A BKV új számozási alapelveket is bevezet, igaz, ezeket az elmúlt hónapok kisebb átszervezéseinél (XVI. kerület) és átszámozásánál (200-as a Reptér-busz helyett) már alkalmazott. Ezt a rendszert most a teljes hálózatra kiterejsztik.

A különböző kijelzőkön eltérő színnel és megjelenítéssel szerepelt a buszok száma, ami félreértésekhez vezetett, a digitális kijelzők például nem tudják például a piros színt jelölni. A színek különböző jelentése tehát most megszűnik, és a jövőben kerete sem lesz a számoknak. E változással a (külföldi és vidéki) utasok tájékoztatása is könnyebb lesz. A gyors (piros) járatokat a jövőben a szám utáni "E" betű jelzi, így lesz például a piros 7-esből 7E, a piros 173-asból 173E.

A jövőben az sem fordulhat elő, hogy azonos számot viseljen busz és villamos, busz és trolibusz. Ezért lesz például a 73-as buszból 173-as, a 30-as villamosból 21-es, a 21-es buszból 90-es. A változások után sem lesz 299 feletti járatszám, leszámítva a 900-as számcsoportba tartozó éjszakai buszokat.

A "márkavédjegyes" buszok mindegyikét beszámozzák, így például a Keresztúr-busz 201E és 202E jelzéssel (hétvégén és késő esete is) közlekedik, az Expo-járat 100-as lesz, a Ferenc-busz 281-es, a Békás-busz 160-as (és a Batthyány térig közlekedik a "régi" 60-as útvonalán).

A hálózat-változtatások célja, hogy az elmúlt évtizedekben kiépült területeket a mainál jobban kapcsolják be a közösségi közlekedési hálózatba, de arra is van példa, hogy egy-egy járat közintézmények, bevásárlóközpontok miatt tesz majd kitérőt. Bizonyos járatokat összevonnak, hogy csökkentsék az átszállási kényszerek számát. Egyes összevonások csak az esti és/vagy hétvégi időszakban élnek.

Nagyításhoz kattints

Még hónapokkal ezelőtt, amikor a BKV Credo buszt tesztelt, felkerestem a magyar buszgyár egyik fanatikus rajongóját, és váltottam vele pár e-mailt. Tervbe volt véve, hogy színesítünk a BKV-figyelő blogon, és a járműteszt rovatban egy új, budapestiek számára kevésbé ismert buszt mutatunk be. Akkor a Kravtex Kft. kérésére ezt elhalasztottuk, most azonban publikáljuk. Köszönjük Attilának a cikket, és az együttműködést!

CREDO BN 18

Magyar autóbusz a Hetesen - újra

Tavaly ősszel különleges járműteszt részesei lehettek a BKV utasai. Október végén a Fővárosba érkeztek a győri Kravtex Kft. vadonatúj városi autóbuszai, így a jól megszokott kék buszok mellett egy hétig két "sárgaság" színesítette Pest és Buda utcáit.

Az alábbiakban a járművek forgalmi tesztje és a típuscsalád műszaki jellemzői mellett a Credo buszok történetéről próbálok képet adni a blog olvasóinak.

Buszok a Kisalföldről

"Az új magyar autóbusz" története az ezredfordulóig nyúlik vissza. Az azóta cégcsoporttá formálódott győri Kravtex és a mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár '99-ben készítette el az első, cseh licensz alapján gyártott midibuszát, melyet akkor Kravola márkanéven vezettek be a magyar piacra.

A 19.5'-os kerekeken gördülő, Iveco motorral szerelt buszok kezdeti fogadtatása nem volt felhőtlen. A Kravolák kiforratlansága, a szokatlan kerékátmérő és a legtöbb helyen idegennek számító Iveco márkájú erőforrás nehezítette a szériagyártás beindulását. Számos pozitív referencia és műszaki magyarázatok sora kellett ahhoz, hogy a régi beidegződések oldódjanak az üzemeltetőkben, és bizalommal nyissanak a később Credo névre keresztelt buszok iránt.

2004-ben a Volán társaságok 65 buszra szóló pályázatot hirdettek, melyet az akkor még aprónak számító győri cég nyert el. A győzelem komoly lendületet adott a korábban egy-két darabos szériákban termelő Kravtexnek. A járművek leszállítása után tudatos fejlesztés indult a kisalföldi megyeszékhelyen, melynek célja a gyártás racionalizálása valamint 12 és 18 méteres típuscsaládok kialakítása volt.

A gyártás- és gyártmányfejlesztés mellett kapacitásbővítés eredményeképp 2005 közepéig megjelent a vadonatúj Credo EC 12-es elővárosi busz és elkészült a szóló és csuklós buszból álló városi modellcsalád.

Stabil háttérrel, kiteljesedett típuspalettával indult a 2006-os év, amely újabb országos sikert hozott: 150 darab előváros-helyközi busz került ekkor átadásra, melyet 2007-ben további 92 darab leszállítása követett. A megrendelések -akárcsak 2004 után- további fejlesztéseket tettek lehetővé, melyek eredménye a 2008 elején felavatott vadonatúj mosonmagyaróvári buszgyár.

Kis kerekeken a nagyvárosban

Milyen lehet napjainkban új, magyar buszon utazni a Hetesen? Mit érezhet a lelkes buszbarát, mikor egy csuklós Credo ablakából látja, ahogy a felsejlik az Erzsébet Híd, majd az esti Dunaparton a Parlament?

Akit ezek a kérdések feltüzeltek és nem várta meg, míg egy-egy internetes fórumon hozzájuthat a válaszhoz, az tavaly Október végén, Budapesten kipróbálta a BN 18-ast.

Én a credobusz.extra.hu szerkesztőjeként minél előbb meg akartam örökíteni a buszokat, így nemsokára fényképezővel a kezemben vártam "a sárga Hetest" a Ferenciek terén. Szerencsémre hamarosan elkészült a vágyott fotó és még a buszra is fel tudtam szállni az exponálás után. Albertfalvára érve aztán buszbarátok "kameratüzében" vettem górcső alá a BN 18-ast.

Kedden rátaláltam egy weblapra, ahol Budapest új nevezetességeit gyűjtik össze. Képekkel próbálják bemutatni azt, mit lát egy turista, ha letér a kijelölt útvonalról, és a Budai váron és az Országházon kívül megnézik a belvárost, Kőbányát, vagy Újpestet. Néhány képet kigyűjtöttünk nektek ide, a többit megtaláljátok a szerző weboldalán, csak kattintsatok ide!

Tudom, hogy a téma csak részben BKV-s, de mivel a blog olvasóinak egy része nem budapesti, meg kell nekik is mutatni a város egyes „szépségeit”. Persze ettől függetlenül vannak szép helyek a városban, csak kár, hogy néha a fentebb látható kép fogad.