BKV-figyelő

Mai bejegyzésünk némileg eltér a szokásostól; ezúttal nem fogyasztóvédelmi szempontból figyeljük a BKV-t/BKK-t. Levente nevű olvasónk a 69-es villamos vonalának műszaki állapotát mutatja be levelében.

Azért írok, hogy megtudjátok, hogy milyen állapotba van a pálya, és milyen terhelések érik. (A problémákat sorrendben írom.)

1. Az Erdőkerülő utcai "gazosított pálya" és a Erdőkerülő utcai kanyar (a toronyház előtt): a pálya borzasztóan néz ki, gazos, kavicsos, süllyed, kiszélesedett és elferdült a nyomtáv, és karélyosodik. Az alap sínnek a magassága 1 cm-rel rövidebbé kopott. Ha figyelmesen nézzük, néhány szakaszon 1975-ös sínek vannak. De csak elvétve néhány kurta méterig. A sín a kavicsok miatt elrohadt, átlyukadt néhány helyen.

A kanyar állapota: a pálya alámosódott, a megengedett maximális sebesség 15km/h, de annál a sebességnél már a székben ülve is dülöngélek. A pálya mocsaras, süppedős földbe van beágyazva, mondanom sem kell tovább...

2. Kolozsvári úti szakasz: a sín elsüllyedt a földben (MÁV telep utáni részlegesen bazaltkockás rész), úgy néz ki mintha az életmentő vázon futna a villamos (azt nem kell mondanom, hogy az ott ragadt esővíz folyamatosan mossa a pályát). A villamos dülöngél, lehet hallani, érezni, ahogy a villamos nyomkarimája érintkezik a pályával (azegész szakaszon).

Most beszéljünk a terhelésről. Csúcsidőben a 69-es 10 percenként jár, a 62A szintén 10 perc körül, a 62-es elég ritkán, 20-25 percenként. A pályán halad még az 5-ös busz, rövid szakaszon a 125-ös, 124-es, 224-es, az autókról már nem is beszélve. Tehát nagy terhelés alatt áll.

3. A legnagyobb probléma, a Mexikói út: az aljzat hiányos a régi 65-ös, 67-es villamos váltójánál. A kanyarban 2,5 centit darált le a villamos. A magasság kb. 1,5 centivel rövidült. A váltómű régi, elavult, kopott, a villamos már nem törheti be a váltót, annyira katasztrofális. A kikopott váltósín képes kettészelni egy papírt.

Milyen állapot ez, kérdem én? Tenni kéne valamit.

Biztosan sokan láttatok már nyugati turistát, aki lelkesen tuszkolja a jegyét a régi, "manuális" lyukasztóba, de az mégsem akar kilyukadni. Aztán jön egy tappasztalt hazai utas, aki egy erőteljes mozdulattal megrántja a muzeális értékű piros szerkezetet, és íme, a jegy érvényesítve. Általában röhögés a vége.

Az viszont nem ennyire mókás, ha még egy ilyen szerkentyű sincs a járművön. Az utas lyukasztana, de nem tud, így bliccel. Pedig tudjuk: bliccelni rossz. Olyan szolgáltatás igénybe vétele, amit nem fizettünk ki. Lopás. aki nem akar jegyet vagy bérletet venni, illetve nem érvényesíti a jegyét, az utastársait lopja meg.

De más a helyzet, amikor valaki nem tud érvényes jeggyel utazni. Zárva a pénztár, az automata nem működik, a járművezető nem árul, ellenőr, kalauz nincs. Esetleg az utasnak van jegye, de nem tudja érvényesíteni. Így lett kényszerbliccelő Péter nevű olvasónk.

Ezennel szeretném megosztani az olvasókkal új felfedezésemet, a lyukasztó nélküli HÉV szerelvényt, melyen bérlet és kalauz nélkül csak bliccelve lehet utazni.

2012.október 25-én, 19 órakor Árpádföldön felszálltam az Örs Vezér Tere irányába tartó 937-es sorszámú HÉV motorkocsiba. Kerestem a lyukasztót. Olyan már többször előfordult, hogy egy hiányzott a 3 közül, de most mindegyik ajtónál csak a hűlt helyét találtam ennek az ódivatú jegykezelő készüléknek.

Felhívom a tisztelt BKK, BKV figyelmét, hogy lyukasztó nélkül a jeggyel rendelkező utasok mindannyian bliccelni kényszerülnek.

Amennyiben a vonaton ellenőrrel találkoznék, úgy a kezeletlen jegyemet átadnám számára, és ő lyukasztaná ki, de az esti órákban nem jellemző a HÉV-en a jegyvizsgáló vagy a kalauz.

Csilla levele önmagáért beszél. Annyit jegyeznénk meg, hogy az írásból nem derül ki egyértelműen: a történetet végignéző férfiak a BKK által foglalkoztatott ellenőrök, vagy szerződéses vagyonőrök voltak. Ebből a korábbiakban is sok félreértés volt, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy jobban meg kellene őket különböztetni. No, de lássuk, mi is történt a napokban a Lehel téren.

Az alábbi eset a Lehel téri metróaluljáró Bulcsú utca felőli végén október 21-én, 18:45-kor történt velem, amikor is lementem a mondott aluljáróba, hogy keresztülhatoljak rajta.

A(z akkor éppen) teljesen néptelen aluljáróban némileg megdöbbentő látvány fogadott: a placc kellős közepén egy normális öltözetű, barna arcbőrű (talán indiai, vagy pakisztáni) férfi feküdt a földön hanyatt, szétvetett karokkal-lábakkal, nagyon gyorsan kapkodta a levegőt, hangosan nyöszörgött és véres volt az arca és a ruhája.

Tőle kb. 20 méterre angyali nyugalommal álldogált a metróbejáratnál két jegyellenőr. Szóltam nekik, hogy mentőt kellene hívni. Azt válaszolták, hogy a földön fekvő férfit két kopasz ember verte meg a szemük láttára, de nekik nem dolguk, hogy intézkedjenek, ezért nem tesznek semmit.

(A magasabbik ellenőrrel tavaly karácsonykor már volt szóváltásom, amikor is szépen megkértem őt valamire, mire ordítani kezdett velem, hogy azonnal menjek innen, ekkor le akartam olvasni a karján levő tábláról a számot, erre a táblát levette a karjáról és eltette, hogy ne lássam és kiabált velem, hogy azonnal menjek innen és felém nyomult fenyegetően. Akkor azt mondtam neki, hogy ha megüt, feljelentem, ez kicsit visszafogta.)

Ugyanez az ellenőr (vagy "vagyonőr"? mintha ez lett volna a táblácskájára írva, de ismét nem tudtam elolvasni), most azt kiabálta dühösen, hogy ez nem az ő dolga, mert ő csak leengedő, semmi köze a földön fekvő férfihoz. Ekkor el akartam olvasni a karján levő táblát, de megint nem engedte, még dühösebben ordibált és gyorsan arrébb ment, a kulcsmásoló-cipőjavító bódéja mögé, hogy ne tudjam elolvasni a táblát.

Eddigre már páran összegyűltek a sérült körül, egyik utas hívta a mentőket, a másik stabil oldalfekvésbe tette az áldozatot, másvalaki vizet hozott, én hívtam a rendőrséget. (Az ellenőrökkel való szóváltásomnak már az elején szólt nekem egy időközben odaérkezett utas, hogy majd ő hívja a mentőket, úgyhogy ez nem szenvedett késedelmet a vita miatt.) Ezután kijött a mentő és a rendőrség és az áldozatot elvitték. A rendőrök kikérdezték az ellenőröket.

Kérdéseim:

1. Nem kötelessége-e minden állampolgárnak, hogy ha sérült embert lát, akkor segítséget nyújtson neki (mentőt hívjon)? Nem kötelessége-e ez még inkább egy szolgálatban levő jegyellenőrnek? És a segítségnyújtás elmulasztása nem vétség-e, sőt bizonyos esetekben bűncselekmény?

2. Nem kötelessége-e egy szolgálatos ellenőrnek, sőt vagyonőrnek, hogy ha a szeme láttára vernek félig agyon valakit, akkor kihívja a rendőrséget? Legalább utólag? Ha már ő maga nem mer közbeavatkozni, mert csak a magamfajta gyenge nőkkel szemben erős?

3. Joga van-e egy ellenőrnek-vagyonőrnek, aki a metróban teljesít szolgálatot, hogy ne engedje leolvasnia egy utasnak a karjára erősített azonosító táblát? Ha igen, akkor minek a tábla?

Üzenném előre is azoknak a kommentelőknek, akik majd kétségbe vonják a szavahihetőségemet, hogy ne fárasszák magukat, minden szóról-szóra így történt, tanúm rá az a hat-hét utas, aki részt vett a segítségnyújtásban.

A közelmúltban két bejegyzésben is foglalkoztunk a 3-as metró állapotával. Hétfőn a BKV egyik, a vonalon dolgozó karbantartójának levelét közöltük "Le kellene állítani a 3-as metrót?" című posztunkban. Az írásra ugyancsak levélben reagált a BKV Zrt; az alábbiakban ezt közöljük.

2012. október 22-én a BKV-figyelőn megjelent írásuk, illetve az abban hivatkozott, állítólagos „a BKV 3-as vonalon dolgozó karbantartójának” levele csúsztatásokat és valótlan állításokat tartalmaz, amelyeket határozottan cáfolunk és visszautasítunk, illetve megkérdőjelezzük, hogy valóban a hármas metró karbantartási folyamataira érdemben rálátó személy írta volna a megjelent sorokat.

A metrók korábbi meghibásodásai után 2012. májusában Tarlós István főpolgármester és a BKK az M3-as metróvonal biztonságos üzemeltetése érdekében a járművek elektromos rendszereire vonatkozóan átfogó vizsgálatot rendelt el, a német, kölni központú TÜV Rheinland Csoport bevonásával.

A vizsgálat célja a járművek tűzzel és füsttel járó meghibásodásainak elemzése, a villamos berendezések, készülékek, vezetékek tűz keletkezése szempontjából értékelhető állapotának felmérése, a szigetelési, szigetelés elöregedési vagy egyéb hiba miatti villamos zárlat keletkezésének vizsgálata, valamint az esetleges konstrukciós hibák felderítése volt.

A hivatkozott TÜV jelentéssel kapcsolatban 2012. október 8-án adtunk ki a Budapesti Közlekedési Központtal közösen részletes, magyarázó közleményt, hangsúlyozva, hogy a BKK és a BKV számára is első az utasok és a közlekedés biztonsága.

Nem igaz, hogy a BKV és a BKK szakembergárdája félreértelmezi a szakértői jelentést, hiszen a vizsgálat végrehajtása során a BKV szakemberei folyamatosan konzultálnak a vizsgálatot végző céggel, az elfogadott javaslatok alapján pedig Intézkedési Terv készült, amelynek végrehajtását már szeptember elején megkezdte a BKV.

Épp e jelentés alapján pontosítottuk tovább a nagyon kis valószínűségű, de esetleges rendkívüli eseményhez vezető meghibásodások beazonosítását. A forgalomba adott járművek csak alapos átvizsgálást követően végezhetnek személyszállítási tevékenységet, amely garantálja a biztonságos üzemeltetésüket.

A 34 pontos intézkedési terv szeptember óta alapjaiban érinti az M3-as metró karbantartási folyamatait. Mint a posztban Ön is utal rá: a vizsgálati anyagot a BKV Zrt. Igazgatósága október 26-án tárgyalja, de már az említett Intézkedési Terv teljesülésének első tapasztalataival együtt.

A feladataink ellátásához szükséges alkatrészek a finanszírozási nehézségek ellenére minden esetben rendelkezésre állnak. Az Intézkedési Terv végrehajtásához a BKV forrásokat csoportosít át, vagyis azok elvégzése folyamatos. Amennyiben a levelet író, állítólagos karbantartó valóban a metrónál dolgozik, tapasztalta volna az intézkedések végrehajtását, a rendelkezések kiadását, az ebben a témakörben elvégzett munkákat.

2012-ben az igen szűkös pénzügyi mozgástér ellenére több mint 500 millió forint beruházási forrást biztosít a Fővárosi Önkormányzat a BKK-n keresztül a 3-as metró infrastrukturális állapotainak javítására. A korábbi intézkedések nyomán elvégzett ultrahangos vágányfelmérés alapján az idei évben 600 méter hosszon végeztük el a metró legkritikusabb szakaszain a vágányok cseréjét, amellyel a sebességkorlátozások egy része megszüntethetővé vált.

Ebben az évben további vágánycseréket hajtunk végre, a vizsgálatok alapján pedig 2013-ban további 35 kilométernyi síncsere válik szükségessé. A Fővárosi Önkormányzat és a BKK kérése nyomán a BKV fokozta a tűzvédelmet az M3-as metró vonalán.

Már 2011-ben elvégezték a szerelvények tűzvédelmének fejlesztését, automatikus tűzérzékelő, jelző- és oltórendszer került kiépítésre; 2012-ben az állomások tűzvédelmét fejlesztettük a tűzoltóság igényeinek is jobban megfelelő, nagyobb teljesítményű tűzivíz-rendszer, oltóhálózat kialakításával. A metró tűzvédelmi helyzetéről, a végrehajtott, illetve a folyamatban lévő intézkedésekről folyamatosan tájájékoztatjuk az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársait.

Ismerjük és tisztában vagyunk a metrók műszaki állapotával és a járművek túlüzemeltetésével kapcsolatos veszélyekkel, és azokkal az üzemeltetési kockázatokkal, amelyek az 50-es, 60-as évek műszaki technológiájából adódnak. Szakembereink folyamatosan – a levél írójával ellentétben nevüket vállalva – dolgoznak azon, hogy a közlekedés mind biztonságosabbá, mind komfortosabbá váljon.

Azzal pedig bizonyára Ön is tisztában van, hogy névtelenül vagdalkozni könnyű – felelősen dolgozni, valamint eredményeket elérni viszont csak felelősségteljes viselkedéssel lehet.

A BKK remélhetőleg rövidesen eredményesen elbírált felújítási projektjének megvalósulását követően biztonságosabbá, megbízhatóbbá válik az észak-déli metróvonal közlekedése, illetve várhatóan csökken majd az üzemzavarok száma, de addig is mindent elkövetünk a régi szerelvények üzembiztonsága érdekében.

Az ehhez szükséges alkatrészeket pedig finanszírozási nehézségeink ellenére is kiemelten biztosítjuk.

Két héttel ezelőtt szivárgott ki az a szakértői jelentés, amely megállapította: a 3-as metró szerelvényei kritikus állapotban vannak.

Amint arról az Életveszélyesek a régi orosz metrókocsik című bejegyzésünkben mi is beszámoltunk, az orosz metrókocsik 34-féle rosszul teljesítő alkatrésze közül 11 okozhat több áldozatot követelő, halálos kimenetelű katasztrófát, 15 kritikus állapotú pedig legfeljebb egy halálos áldozatot követelő halálos kimenetelű balesetet.

A BKV egy, a 3-as vonalon dolgozó karbantartója a jelentéssel összefüggésben ismét levelet írt a BKV-figyelőnek; szerinte a baj még ennél is nagyobb. Az alábbiakban az ő levelét közöljük.

A nagy probléma sajnos az, hogy a 3-as metró olyan állapotban van, hogy már sem alkatrészcserékkel, sem a szükséges javítások elvégzésével nem lehet a biztonságos üzemeltetést garantálni.

Újabb levelemmel azért keresem meg a BKV-figyelőt, mert a főváros és a BKK a sajtóhírekben megjelentek alapján teljesen félreérti a szakértői jelentés tartalmát! Ennek bizonyítéka, hogy a TÜV Rheinland teljes vizsgálati anyagát október 26-án tárgyalja a BKV, pedig az intézkedés nem tűr halasztást.

Megjegyzem, én és kollégáim is az Indexből értesültünk a vizsgálati anyagról, pedig mi napi szinten a metró területén dolgozunk. Így egy jó darabig még maradni fognak az eddig megszokott állapotok és az utazó közönség ki lesz téve egy baleset kockázatának.

A 3-as vonal nagy részén le kellene állítani a forgalmat és a legtöbb szerelvényt ki kellene vonni a forgalomból. Mivel a metróvonalat nem lehet más felszíni járattal pótolni ezért valószínű, hogy marad a felesleges "tűzoltás" és a kockázatvállalás a főváros/BKV/BKK részéről.

A felelősség továbbra is a mi vállunkat nyomja, amit a körülmények tükrében egyre nehezebben tudunk vállalni! Hiányában vagyunk az alkatrészeknek és a megfelelő berendezéseknek, melyekkel a biztonságot fenn tudnánk tartani a vonalon.

Ha történik egy komolyabb katasztrófa - reméljük, hogy nem történik - a vonal sorsa úgy is az lesz, hogy hosszabb-rövidebb időre bezárásra kerül. Ebben az esetben a közlekedési káosz sajnos elkerülhetetlen, de akkor már lesz pár halálos áldozata az intézkedésnek.

Jobb lenne ezeket mind elkerülni.