A 2005-ös év második felében egyes BKV buszvonalakon, a Nógrád Volán járművei járnak, az Alfa Localok – nevezetesen a 120-as, 147-es, 170 Gyors, és részben a 30-as vonalán – utóbbin egy másabb busz jár, a különbség kívül – belül észrevehető, de ezekről később teszek említést. Nos, kezdem is az elejétől: a teszt busz pontosan a B7RLE típus, amibe VOLVO D7C motort szereltek be (Közvetlen befecskendezésű, turbófeltöltésű soros, 6 hengeres álló dízelmotor), és természetesen automata váltós. Ülőhelyek száma a BKV-s kivitelen 26, és 80 állóhely van rajta (máshol meg 30 ülőhely áll rendelkezésre, igaz, ott csak 73-nak jut állóhely – mert az Alba Volános kivitelnél már egyből, a legelső ajtónál is le lehet ülni). Az első két ajtaja bolygóajtós, és ott nem kell lépcsőzni. Az első kerekei felé egy csomagtartót raktak be, ami szerintem egy jó ötlet volt (bár egyesek szerint ez egy pelenkázó, de hát én nem láttam olyan utast, aki ezt ennek használná).
Más buszokon nem igazán létezik ez, bár a bevásárlói buszteszben, az Asia Center egyik buszán van valami hasonló, de annak a szélén nincsen korlát. Ha már korlát: akkor beljebb menve, az első, és a második ülés közt csak a 30-as buszvonalán járó Alfa Localon van egy korlát, bár bevallom, én nem tudom, hogy ennek mi a haszna. Elöl az ülések szélesek, mit ne mondjak, itt az utasok tudnak variálni, hogy ketten használják, vagy csak egy, hogy ülve maga mellé teszi a csomagját (ha már nem kell elöl állnia).
A második ajtóban még rámpa is van, amit a buszvezetőnek kell kinyitnia – egy kulcs segítségével. Az ajtóval szemben van a baba-, tolókocsisoknak kialakított hely. Itt ismét felfedezhető a két Localo közti különbség, mert ez a hely, a 30-as vonalán kisebb, mert hosszabb a magasított padlószint, és a belső lépcsők is előrébb vannak. Az ülőhelyek itt már nem annyira szélesek, mint elől az a hat, mert itt kettő embernek elegendő hely jut. A szembenéző ülőhelyek után ezen a buszon csak egy oldalsó ülőhely van, a másik Localon meg kettő is (persze azok előrébb vannak). A 30-asnál a hátsó tolóajtó dupla, szerintem a nagyobb utascsere lebonyolítása miatt. A hátsó sorok előtti ülőhelyek, úgyszint buszfüggők, mert vagy két előrenéző van, vagy úgymint a 30-asnál: egy újabb szembenéző ülőhely, és utána van a hátsó sor. Magas embereknek a 2. ajtó mögötti üléseket, a 30-ason, az utolsó sort ajánlom (na jó, tudom, oda lépcsőzni is kell, de ott legalább van hely, kivéve a sor jobb szélén), azon kívüli buszjáraton, meg az utolsó előtti sort.
A buszon összesen 7 leszállásjelző van, bár ha jól tudom, a baba/tolókocsis helynél pluszban van még
Mit ne mondjak róluk: jók ezek buszok, bár elől kevés az ülőhely, de azokra is hallottam panaszt, hogy oda fel kell lépni… . Elől tágas belső tér, hátul meg van a sok hely, ami között jól el lehet férni, de csak azért, mert ott van a magaspadlós része. Ja és igen, aki nem tudja, annak elárulom, hogy a Nógrád Volánnak a buszdepója az M3-as kamionpihenőben van, ami még a XV. Kerületen belül található, szóval ez közelebb van, mint a BKV buszoknál, az Óbudai buszgarázsuk. Mivel volt szerencsém felvenni az egyik kedves buszvezetővel a kapcsolatot – akinek a nevét nem árulom el –, ezért tudtam egy kiálló buszt lefényképezni, ezért itt köszönöm meg neki a közreműködését.
A MaViTE (Magyar Villamosvasút-történeti Egyesület) rendezte meg. Jelentkezni kelletett náluk, mert csak így tudtak helyet biztosítani a villamosra. A körmeneten voltunk sokan, ezért még egyesek álltak is, de azért nem volt meg az a 'heringdoboz' effektus (vagy csak én nem éreztem azt). Kb. ¾11 órára megérkeztem, és akkor már voltak sokan. Mégis sikerült helyhez jutnom, a középső kocsiban. Nagyjából 11-kor indultunk, a 4-es villamos, Lágmányosi lakótelep (Fehérvári út) végállomásáról. A Combinok uralta területen csak a Mester utcáig mentünk, majd egy jobbkanyar: a 30-as villamos vonalára. Itt ejtettük meg az első fotómegállót, szinte mindenki az utcán fényképezett, egy valakin kívül, akinek sikerült feljutni az első emeletre (bár lehet, hogy neki az egyik ismerősei laknak ott). Következő fotómegálló: Orczy tér.
Itt még lefilmeztem azt, hogy a két UV villamos kanyarodik, majd én is utánuk eredtem. Azt hiszem, egyedül csak én sétáltam a két villamos mellet, hogy külön lefényképezzem őket. A harmadik fotómegálló egy vasúti aluljáró, ami számomra ismeretlen terület, mert én akkor jártam ott, legelőször - nade annyira megtetszett az a hely, hogy máskor is elnézek arra. A negyedik fotómegálló az Örs vezér tere, ami nem volt előre beharangozva, mert azt hiszem, hogy csak a mögöttünk jövő UV villamost keleltett itt bevárni. Innen, a 62-es villamos vonalán végig jártunk, 
egészen a Mézeskalács térig. Jó gyorsan haladtunk, annyira, hogy nem egyszer még a villamos pálya egyetlenségét is jól lehetett érezni (pedig egy jól felújított út volt, ahol csak a villamos pályáját hagyták ki). Mézeskalács tér: állítólag étkezési, és fotózási megálló volt (mármint amit a jelzésből észrevettem), de itt is csak fényképezésre volt idő (azért egy csoportkép készült, amibe én is beálltam, de hát magas ember lévén csak a fejemet lehet látni). A másik UV villamos már nem jött ide, úgyhogy már egyedül folytatunk az utunkat (pedig milyen jó lett volna, hogy ha a kanyarban mindkét villamost le lehetett volna filmezni). A Nagy Lajos királyné útján egy újabb fotómegálló jött, de itt inkább csak a villamos kanyarodását kelletett filmre vinni (én ezt, a középső kocsiban maradva tettem meg).
Utolsó kommentek