Impresszum Help Sales ÁSZF

"Majd meglátjuk, ki nevet a végén" - egyenlőtlen harc a biztonsági őrrel

Az utaspanaszok kivizsgálása során sosem derül ki a teljes igazság. A utas mond valamit, az érintett tömegközlekedési dolgozó pedig annak az ellenkezőjét, a végeredmény pedig az esetek többségében nulla. Ezért fontos, hogy a panaszokat az utasok minél részletesebben írják le; úgy, ahogy olvasónk is tette. Íme.

Az alábbi levelet küldtem a BKK ügyfélszolgálatának egy (újabb) ellenőr-incidens kapcsán, ami ezúttal velem esett meg. Bár velem személy szerint még soha nem történt ilyen, lévén jó nevelést kapott, érvényes bérlettel MINDIG rendelkező, minden utazási feltételnek megfelelő utas voltam mindig is, mindezek felett pedig ápolt kinézetű, kis termetű egyedülálló fiatal nő lévén a fellépésem sem tud fenyegető lenni.

Ma mégiscsak sikerült egy orknak engem, a jellegtelen szürke kis egeret kipécéznie. Pénzt végül nem tudott nyerni belőlem - nem volt miért megbüntetnie -, ezért a velem szemben tanúsított viselkedésével állt bosszút. Majd meglátjuk, ki nevet a végén... Íme.

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Panaszt szeretnék bejelenteni a 2013. április 14-én 17:00-kor a Klinikák metrómegállónál szolgálatot teljesítő, SZ-2064506 szolgálati számú női biztonsági őr ellen. Előrebocsátom: a tárgynapra érvényes és az előírásoknak megfelelően kitöltött teljes árú bérletszelvénnyel és bérletigazolvánnyal rendelkezem, minden, a 2013. január 1-én életbe lépett "A Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Üzletszabályzata" c. dokumentumban előírt utazási feltételnek megfeleltem az eset idején is, csakúgy mint eddig egész életem során. (Kérésükre szíves örömest be is mutatom a releváns dokumentumokat.)

A bérletszelvényt - ahogy 25 éve mindig - ugyanabban a BKV jegy- és bérletpénztárban vettem, a vásárlást igazoló blokkot megőriztem. A bérletigazolvány száma jól olvasható, a szelvény nem sérült. Viselkedésem egy civilizált, jó nevelést kapott, magasan kvalifikált emberhez méltó volt az Önök munkatársával szemben, a bérletet már a(z esetleges) kérést megelőzően felmutattam - ahogy mindig. Nem volt tehát ok incidensre (legalábbis részemről).

Ezúttal azonban sajnos kollégájuk épp engem választott ki kötekedés céljára. (Gondolom, a jól ismert okból: kistermetű, 50 kilós fiatal nő egyedül - ideális áldozat.) A szóban forgó "hölgy" (sajnálatos módon megjelenése és beszédmodora erre a titulusra érdemtelenné tette, de legalább egyikünk legyen udvarias a másikkal, még ha ez egyoldalú is, így maradok ennél) azonban ki akarta rántani a kezemből, amikor már indultam volna lefelé a mozgólépcsőn.

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a fent idézett Üzletszabályzat értelmében "kérésre köteles" vagyok átadni a dokumentumot, így ha nehezen is, de az ágáló és kapálódzó, szemmel láthatóan konfliktust óhajtó kolléganőjükkel sikerült megértetnem, hogy várjon egy kicsit, nyugodjon meg, mindjárt kihalászom a bérletszelvényt a tokjából, és átadom neki, amint abbahagyja a rángatást. Így is tettem, és átnyújtottam a szelvényt.

Természetesen megpróbált belekötni: hosszasan rázogatta, forgatta, a fény felé tartotta (elállva ezzel a mozgólépcsőt a többi utas elől, de gondolom idáig már nem terjedtek értelmi képességei), és természetesen nem tudott kifogásolnivalót találni a hibátlan, helyesen kitöltött, érvényes és eredeti bérletszelvényben. Emiatt - gondolom - roppant dühös lett, hiszen hozni kell a napi kvótát pótdíjazából...

Így - jobb híján - máshol nem találva fogást, kigúnyolta a beszédemet: egyszer azt találtam mondani két szó között, hogy "ööö", erre ő folyamatosan "ööö"-zve minden szó között gúny tárgyává tett; emelt hangon, arrogánsan, hovatovább bunkó módon kommunikált velem, noha én végig udvariasan, magázva, a provokációiba nem belemenve, a hangomat még csak föl sem emelve beszéltem vele.

Nem gondolom, hogy ez megfelelő magatartás egy szolgáltató képviselője részéről egy Fizető Ügyféllel szemben. (Még akkor sem, ha a másik fél is így viselkedne - de ez esetben még csak ez sem állt fenn.)

Mivel a nyakában lógó igazolvány a rajta szereplő szolgálati számmal - a korábban már hivatkozott Üzletszabályzatban szereplőekkel ellentétben - nem volt "jól látható", így megkértem, hogy legyen szíves megmutatni. Erre eltakarta azt, először a táskája vállszíjával, majd az ujjával letakarta a számot, és elkezdett minősíthetetlen modorban üvölteni velem, hogy "Mi a gond? Ööööö, na mi a gond? öööö??? Naa? Naaa???"

Természetesen - mivel kettőnk közül a jelek szerint én vagyok az intelligensebb és jólneveltebb - ebbe a provokációs kísérletbe sem mentem bele, továbbra is szépen, halkan ismételtem, hogy szeretném látni a szolgálati számát, mert jogom van ahhoz, hogy láthassam. Semmi mást nem mondtam.

Ezek után - a szolgálati számot mind elől, mind az igazolvány hátulján gondosan letakarva - az arcomba tolta (nem megmutatta, szó szerint az arcomba tolta, durván, három centire az orromtól) az igazolvány hátulján szereplő jogi szöveget, mely szerint ők jogosultak az ellenőrzésre (amit én egy másodpercig sem vitattam - mindössze a szolgálati számát szerettem volna látni).

Válaszoltam - továbbra is nyugodtan és halkan: ha igazam van, nem lehet kihozni a sodromból -, hogy köszönöm, láttam, szeretném továbbra is a szolgálati számát látni. Erre ismét visszatolta az arcomba a jogi szöveget, továbbra is letakarva a szolgálati számot. "Naaa, elolvasta már???"

Ekkor egy férfi kollégája lépett oda hozzánk, és elkezdte magyarázni, hogy én köteles vagyok kérésre átadni a bérletszelvényt. Válaszoltam neki, hogy semmi gond, megtettem, vissza is adta, de szívesen megmutatom neki is - meg is tettem. Hozzátettem, hogy a probléma nem itt van, hanem ott, hogy szeretném a kolléganője szolgálati számát látni, de ő ezt nem teszi lehetővé, noha kötelessége lenne, mert az utasnak joga van ellenőrizni, hogy valóban a BKK munkatársával van dolga.

Erre ő szólt már rá a "hölgyre", hogy "mutasd meg neki", mire a "hölgy" a BKK munkatársához méltatlan, borzasztóan modortalan és pofátlan kommentek kíséretében végül - a korábbiakhoz hasonló módon - az arcomba tolta a számot is. Ezután tudtam azt felírni. Én további megjegyzéseket nem tettem (sőt azelőtt sem), ő viszont igen.

Kolléganőjük személyleírása: 50-60 év közötti, 165-168 cm magas, világos vállig érő egyenes hajú (amelyet hátul összekötve hordott), átlagos testalkatú, fémkeretes szemüveges, beesett arcú, kissé fogatlan, amely a beszédén is hallatszik. Nem ellenőr volt, hanem a BKK-nak vagy annak alvállalkozójának biztonsági őre (zöld karszalaggal). Az eset helyét, idejét, és kollégájuk szolgálati számát a levél elején megadtam.

Sajnos nincsenek illúzióim az esettel kapcsolatban: a "jól bevált" gyakorlat szerint a BKV valószínűleg ismét mindent tagadni fog, ahogy eddig is tette minden egyes esetben, amelyek nyilvánosságra kerültek, azt válaszolva, hogy megkérdezték az érintett munkatársat (ez vagy igaz, vagy nem), aki állítása szerint mindenben a szabályoknak megfelelően járt el (naná, okosan egyedülálló utast választott, hogy ne legyenek tanúk, a kollégái meg úgyis őt fogják igazolni, ahogy mindig - függetlenül attól, hogy mi az igazság).

Ha lenne tanúm vagy hangfelvételem, ergo a BKV nem tudna az arcomba hazudni, akkor jobb esetben annyit közölnének, hogy "szóbeli figyelmeztetésben részesítették kollégájukat" (megintcsak vagy igaz, vagy nem, de még ha igaz lenne is, egy szóbeli "enyje" nyilvánvalóan semmit nem ér, és nem nevelné szolgáltató képviselőjéhez méltó modorra kollégájukat).

Rosszabb esetben - ismét - elhárítják majd a felelősséget, mondván, hogy az alvállalkozó alkalmazottja nem az ő munkatársuk, így nem tartoznak érte felelősséggel. (Pedig dehogynem: az ő képviseletükben jár el.)

Nagyon sajnálom, hogy a "hölgy" elfelejtette, hogy bizony az én munkámból, az én pénzemből, az én adómból van állása és fizetése, és ilyen minősíthetetlen viselkedésre ragadtatta magát eltartójával szemben, minden ok nélkül. Ismétlem: minden utazási feltételnek megfeleltem, halkan, udvariasan, személyeskedések és megjegyzések nélkül kommunikáltam, kizárólag a lényegre szorítkozva, és kérésre (még ha modortalanul is hangzott el) minden látni kívánt dokumentumot átadtam.

Nagyon sajnálom azt is, hogy a 21. században, az Európai Unióban ilyen mentalitás még egyáltalán létezhet (sőt mi több: hallgatólagosan elfogadott!) egy szolgáltatást végző cégnél, ugyanakkor az az általános elv még mindig nem nyert teret, hogy az Ügyfélnek mindig igaza van. (Különösen akkor, ha tényleg.)

A fenti esetet elküldöm majd a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak is, érdeklődve arról, hogy meddig marad még az a tarthatatlan állapot, hogy az Utasnak, a Fizető Ügyfélnek semmilyen eszköz nincs a kezében, amikor a BKK, BKV és alvállalkozói munkatársainak áldozata lesz. Akik - mellesleg -köztudottan előszeretettel pécéznek ki hozzám hasonló egyedülálló nőket, vagy gyerekeket, fogyatékosokat, mozgáskorlátozottakat, időseket, kismamákat...

Nem reménykedem tehát az érdemi eljárásban, de levelemet megküldöm a BKV-figyelő és Tékozló Homár blogoknak is, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjon az eset. Szolgálati számmal együtt.

11 Tovább

Miért feltételez eleve rosszat a biztonsági őr?

Gyakran gondolkodtam rajta én is, hogy csak akkor működik-e a jegyek és bérletek hatékony ellenőrzése, ha az ellenőr/biztonsági őr eleve azt feltételezi, hogy az utas bliccelni, lopni, csalni akar. Szerintem nem.

Hallani történeteket boldogabb országok boldogabb városaiból, ahol az ellenőr abból indul ki, hogy van érvényes jegyed/bérleted, ha mégsincs, igyekszik segíteni, és a pótdíjazás csak ezután következik, ha a korábbiak nem jártak sikerrel.

Ezek a gondolatok foglalkoztatták PP monogramú olvasónkat is az egyik éjszakai járaton.

Egy rövid történetet és egy hozzá tartozó gondolatmenetet szeretnék megosztani veletek. December 17-én éjjel jön az 1:00 órás 901-es, Óbuda felé menő éjszakai busz. Tök hideg is van, meg az eső is esik, és vágom, első ajtós felszállás.

Busz megáll, lépek fel, nyúlok a farzsebembe, de a "Biztonsági Szolgálat" feliratú mellényes őr közben alig akar felengedni, kezével támasztja a vezetővel szemben lévő kapaszkodót. Persze tudom, hogy van bérletem, úgyhogy eszembe sem jut nem felszállni, és épp mire nekimegyek a kezének, a bérletet is látja, szóval elengedi a kapaszkodót.

Tök apróság, de végigfut az agyamon, hogy miért egyből a rosszat feltételezi, hogy az ember jogosulatlanul akar utazni? Miért nem abból indul ki, hogy ő a vendéglátó, aki a szolgáltatást adja, hogy tessék felszállni és közben bemutatni a bérletet, vagy ha nincs, akkor tessék jegyet venni itt helyben? Miért az a kiindulási alap, hogy tessék összehúzni magad picikére, és még ha van is jegyed, érezd, hogy ki itt a góré?!

Pláne, hogy ha nincs jegyem, és nem is veszek, akkor úgysem indul el a busz, ergo a világon semmi vesztenivalója nincs? Mondom, történni nem történt semmi extra, de ettől függetlenül is folyik a kommunikáció...

Közben a busz elindul, és pár megállóval odébb a középső ajtónál száll le valaki, erre a vezető ugye az első és a középső ajtót is kinyitja. Szállnak fel elöl, de közben egy fiatalabb nő pár csomaggal a középső ajtónál is próbálja feltuszkolni magát a buszra. Feltesz két zacsit, nyúl a következőért, mikor is az ennél az ajtónál álló, szintén biztonsági szolgálatos, csak épp nőnek tűnő lény ráförmed, leszúrós, agresszív hangnemben, hogy "Első ajtós felszállás van!!" – mire a nő megszeppen, és visszalép.

Közben a sofőr feláll, és felháborodottan hátraszól a biztonságis nőnek, hogy "Miért kell ezt csinálni? Miért nem engedi felszállni?" És itt döntöttem el, hogy fogok írni nektek: a biztonságis nő röhögve annyit szól vissza a sofőrnek, hogy "Én csak azt mondtam, hogy első ajtós felszállás van, nem azt, hogy nem jöhet fel!"

Nagyon gáz. Elhiszem, hogy nem keresnek sokat, de nem izgat, ez nem jog arra, hogy a hatalmával visszaélve jópofiból, egófényezésből, vagy szimpla rosszindulatból parasztkodhasson az alárendeltekkel. Pláne hogy mint az ábra is mutatja, ezek a biztonságisok még a sofőrt is leugathatják, ha olyanjuk van.

Ha én lennék a sofőr, éreztetném, hogy végeredményben én vagyok a góré, mert a busz akkor megy, ha én akarom, de nem csoda, hogy nincs erejük meló közben még ezeket az őrparasztokat is nevelni. És ne jöjjön azzal senki, hogy a szabály az szabály: a középső ajtónál sem sokkal nehezebb csekkolni a jegyet, mint az elsőnél, főleg ha ott is áll egy őr.

Szóval nagyon gáz, hogy ilyenek történnek egy átlagbuszon egy átlag éjszakán, frankón fel kéne venni valakit a BKK-nak, aki az anyukájuk helyett is jómodorra tanítja az alvállalkozó alvállalkozóit is. Mekkora királyság lenne már, ha csak egyetlen napon is, de minden BKV-s (BKK-s, alvállalkozó) úgy igazából kedves lenne az utasokhoz? Csak ki kéne próbálni...

Lehet, hogy utópisztikus, de meggyőződésem, hogy hatalmas jó érzésű flash söpörne végig a fővárosi embereken, és a BKV a hatalmas méreteivel ezt tényleg meg tudná tenni.

9 Tovább

Közteres jelenlétében nem lehet jegyet venni a HÉV-en?

A címben feltett kérdést, olvasónk, András intézte hozzánk a blog Facebook oldalán. Állítása szerint eddig senkit sem zavart, hogy az utasok a kalauztól vesznek jegyet, most azonban mindenkit megbüntettek:

Sziasztok!


Szeretném kikérni a véleményetek.
Ma hazafelé a gödöllői héven utaztam és felszálltak a közterület felügyelők és több embert azért büntettek meg mert a kalauztól akartak jegyet venni, de az a vicces az hogy mindig a kalauztól veszik a vonaljegyet az utasok, csak most nem lehetett amikor ott voltak a közterületesek. És több utas is fel volt háborodva hogy ő is vett már kalauztól jegyet és ha eddig lehetett akkor most miért nem lehet?

13 Tovább

Re: Rossz volt a lyukasztó, mégis büntettek a BKK jegyellenőrei

Július 4-én "Rossz volt a lyukasztó, mégis büntettek a BKK jegyellenőrei" címmel megjelent bejegyzésünkre az alább olvasható levélben reagált a BKK. Mint az a közlekedési központ válaszából kiderült, a panaszos utas lánya a helyszínen nem arra hivatkozott, hogy hibás volt a jegykezelő, csupán egy kezeletlen jegyet adott át a jegyellenőrnek és jelezte, hogy a következő megállónál leszáll, tehát ott és akkor nem jelezte, hogy a rossz lyukasztó miatt nincs érvényes jegye. Legalábbis a BKK ellenőreinek állítása szerint. Álljon itt a válasz is, és döntse el mindenki maga, hogy most akkor mi az igazság:

Tisztelt Gál Mihály!

A BKV-figyelő blogon „Rossz volt a lyukasztó, mégis büntettek a BKK jegyellenőrei” címmel megjelent bejegyzés kapcsán a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azonnali vizsgálatot rendelt el, amely a következő eredménnyel zárult:

A bejegyzésben említett hölgyet munkatársunk elsőként ellenőrizte, miután megkezdte munkáját az autóbuszon. A hölgy - egy másik, utazási jogosultságát egyébként igazoló hölgy társaságában - csak egy kezeletlen jegyet tudott átadni az ellenőrnek, majd kijelentette, hogy mivel nem érvényesítette azt, le szeretne szállni. Az utas nem hivatkozott arra, hogy a jegykezelő hibája miatt nem tudta érvényesíteni a jegyét. Az intézkedő jegyellenőr és kolléganője az utasokkal együtt leszállt a következő megállóban, itt fejeződött be a pótdíjazás.

Az utas először nem kívánt együttműködni munkatársunkkal, majd végül – a pótdíjazási lehetőségek ismertetését követően – a csekken történő fizetést választotta, és önként átadta adatai felvételéhez a személyazonosító igazolványát. A pótdíjazás közben az utas többször kifogásolta, hogy a jegyellenőr nem fogadta el kezeletlen jegyét, és ezért több sértő megjegyzést is tett rá. A jegyellenőr nem reagált a sértésekre, csak átadta a hölgynek a befizetési csekket, valamint visszaadta a kezeletlen jegyet és az igazolványt is. Az utas a csekk átvételét aláírásával igazolta, majd kijelentette, hogy nem fogja azt befizetni. A két hölgy ezt követően távozott a megállóból, az intézkedő jegyellenőr pedig kolléganőjével együtt felszállt a következő autóbuszra, és folytatta munkáját.

Amennyiben az utas az érvényesítő készülék hibájára hivatkozott volna, állítását munkatársunk próbajeggyel ellenőrizte volna. Az utas azonban egy szóval sem említette a hibát, csak annyit kért, hogy a következő megállóban szálljanak le, ezért idő hiányában már próbajegy kezelésére nem kerülhetett sor. Ha a jegyellenőr azt tapasztalja, hogy a jegykezelő készülék üzemképtelen, úgy az utas kezeletlen menetjegyét elfogadja, és az előírásoknak megfelelően betépéssel érvényesíti, majd rávezeti az ellenőrzés pontos idejét, a viszonylatszámot és az azonosító számát is.

Álláspontunk szerint a jegyellenőr a hölgyet a szabályoknak megfelelően vonta pótdíjazási eljárás alá.

Üdvözlettel:
Budapesti Közlekedési Központ

5 Tovább

Csak az első ajtónál lehet felszállni vasárnaptól egyes éjszakai buszokra

2012. július 15-én, vasárnaptól – illetve egy járat esetében július 20-án, péntektől – az éjszakai járatok többségére is kiterjeszti a BKK az első ajtós felszállási rendet. Az eredményes ellenőrzési rendszert az elmúlt hónapokban is folyamatosan bővítették egyes kevésbé forgalmas, nappal közlekedő autóbuszokon. A Budapesti Közlekedési Központ elérkezettnek látta az időt arra, hogy az éjszakai járatokon is ezzel a módszerrel, még felszállás előtt szűrje ki az érvényes jegy vagy bérlet nélkül utazókat.

Az elsőajtós felszállási rendet az éjszakai autóbuszokon a következő ütemezés szerint vezetik be:

A július 15-éről 16-ára, azaz vasárnapról hétfőre virradó éjjeltől kezdődően a 901-es, a 908-as, a 918-as, a 922-es, a 930-as, a 931-es, a 937-es, a 938-as, a 940-es, a 941-es, a 943-as, a 948-as, a 960-as, a 963-as, a 964-es, a 966-os, a 972-es, a 980-as, a 990-es, a 992-es, a 994-es, a 996-os, a 996A, a 998-as és a 999-es éjszakai autóbuszokra csak az első ajtón lehet felszállni. Leszállás céljára a hátsó ajtók vehetőek igénybe.

A július 15-éről 16-ára, azaz vasárnapról hétfőre virradó éjjeltől kezdődően a 909-es, a 979-es és a 979A éjszakai autóbuszokra a kisebb forgalommal bíró napokon, azaz a vasárnapról hétfőre, a hétfőről keddre, a keddről szerdára, a szerdáról csütörtökre és a csütörtökről péntekre virradó éjszakákon csak az első ajtón lehet felszállni. Leszállás céljára a hátsó ajtók vehetőek igénybe.

A július 15-éről 16-ára, azaz vasárnapról hétfőre virradó éjjeltől kezdődően a 900-as, a 956-os és a 968-as éjszakai járatok szóló autóbuszaira (azaz a nem csuklós buszokra) csak az első ajtón lehet felszállni. Leszállás céljára a hátsó ajtók vehetőek igénybe.

A július 20-áról 21-ére, azaz péntekről szombatra virradó éjjeltől kezdődően a 914A autóbuszokra csak az első ajtón lehet felszállni. Leszállás céljára a hátsó ajtók vehetőek igénybe.

A nappal közlekedő autóbuszok első ajtós felszállási rendjéhez képest az éjszakai buszok első ajtós felszállási rendjében változás, hogy aki a járműre felszállva szeretne jegyet vásárolni, az nem a járművezetőnél válthatja meg az utazásra jogosító értékszelvényt, hanem az első ajtónál álló biztonsági őröktől, akik emellett a felszállók jogosultságát ellenőrzik.

A 907-es, a 914-es, a 923-as, a 950-es, a 950A, a 973-as éjszakai autóbuszok – és a 2011 májusa óta éjszaka is közlekedő 6-os villamosok – felszállási rendje nem változik.

Az elsőajtós felszállás ellenőrzési rendszere megteremti a lehetőséget arra, hogy még a felszállás előtt kiszűrjék a bliccelő utasokat. A BKK elsődleges célja ugyanis nem a pótdíjazás, hanem a jogosulatlanul, azaz érvényes jegy vagy bérlet nélkül felszálló, bliccelők számának csökkentése.

0 Tovább

BKV-figyelő

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek