BKV-figyelő

Várhatóan 2014 második felében, illetve 2015-ben valósul meg az észak- és dél-budai villamosvonalak összekötése, azaz a budai fonódó villamos – hangzott el a projektről szóló lakossági fórumon csütörtökön. A két fejlesztésből álló projekt összértéke csaknem 13 milliárd forint.

A 2-es metró elkészültével a kötöttpályás összeköttetés megszűnt Buda északi és déli része között, átszállás nélkül ma csak a 86-os busszal járható végig az útvonal – idézte fel csütörtökön Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. A ma még széttagolt villamoshálózat összekapcsolása 1999-ben vetődött fel ismét.

A vonalak összekötésére korábban három elképzelés volt. Ezek egyike a Bem rakparti összeköttetés, amely várhatóan a közeljövőben megvalósul. A Frankel Leó úti kapcsolódást, illetve a villamosoknak a HÉV-alagútba való levezetését elvetették.

A tervek szerint a jelenlegi 17-es villamos vonalát a Bem rakparton új vágányok építésével összekötik a ma még Batthyány téri végállomású 19-es és 41-es villamosokéval, továbbá a Török utcán keresztül kapcsolatot hoznak létre a 4-es és 6-os villamosokkal, így a 61-es villamos is Észak-Budáig közlekedhet majd. Ezzel párhuzamosan a 17-es villamos megszűnik.

A 19-es, a 41-es és a 61-es villamosok a jövőben a mostaninál jóval sűrűbben, átlagosan 4 percenként követik majd egymást. A BKK számítása szerint a 17-es villamost ma naponta 7-8 ezren használják a Frankel Leó úton, az Árpád fejedelem útján 14-15 ezren utaznak busszal, a HÉV forgalma ugyanitt körülbelül 68-70 ezer fő naponta. Budapest vezetése azt várja, hogy a vonalak összekötésével a villamosok napi forgalma 33-35 ezer főre emelkedik.

A 86-os busz kapacitása ezzel párhuzamosan visszaesik, így a Fő utcán megszűnik majd a buszsáv, a helyén parkolóhelyeket alakítanak ki; a BKK egyebek mellett így tudta garantálni a II. kerületnek, hogy nem lesz kevesebb parkolási lehetőség. Vitézy Dávid szerint a közúti kapacitás sem csökken majd a fonódó villamos megvalósulásával.

A tervek szerint a 19-es vonalon minden, a 61-esen pedig minden második villamos lesz alacsony padlós. (A főváros a közelmúltban írt ki közbeszerzést 37 alacsonypadlós villamos beszerzésére, a beruházást döntően az Európai Unió finanszírozza.).

Mint ismert, a főváros, illetve a BKK vitába keveredett a II. kerület vezetésével, így a terveket átdolgozták. A kerület több feltételt is szabott a hozzájáruláshoz, ezeket beemelték a projektbe. Ezek legfontosabbika a 17-es villamosok belső szakaszának teljes felújítása, amelyre a BKK – a teljes beruházáshoz hasonlóan – uniós támogatást nyert.

A projekt műszaki részleteiről szólva Takács Miklós, a Főmterv igazgatója elmondta: a Bem rakparton 1,1 kilométer hosszú új vágánypárt építenek a jelenlegi parkoló helyére. A fasor és a kerékpárút megmarad, az út két oldalán parkolósávokat alakítanak ki, de a közúti forgalmi sáv leszűkül, a kettőből csak egy marad meg. Takács szerint ez nem okoz majd dugókat. A Bem téren új villamosmegálló létesül.

A tervezők számára a legnagyobb kihívást a villamosok Margit híd alatti átvezetése jelentette. A szerelvények akkor haladnak majd át, amikor a gyalogosoknak zöldet jelez a lámpa. A szűk hely miatt azonban egyszerre csak az egyik irányban tudnak áthaladni a villamosok, de a tervezők szerint ez nem jelenti azt, hogy hosszú perceket kell majd várni.

A BKK által szervezett nyílt fórumra sokan nem jutottak be. A Bem rakparti Novotel szálló 100 fős konferenciatermébe biztonsági okokból legfeljebb 120 embert engedtek, a BKV-figyelő tudósítója is alig jutott be. Sokan tehát az utcán rekedtek, amiből kisebb, a rendőrség kihívásához vezető balhé lett.

(Látványtervek: BKK)

Megkezdte a Bécsi úti villamosvonal meghosszabbítását célzó projekt előkészítését a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), az új vonal várhatóan 2016-ban készülhet el, -írja az MTI cikke nyomán a NoPlaza.hu.

A BKK csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t: a fejlesztés megvalósulásához a részletes tervek és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése szükséges, az előkészítési munkákra vonatkozó közbeszerzési eljárást néhány nappal ezelőtt írták ki. A projekt 2014-re juthat olyan fázisba, hogy a következő hétéves uniós fejlesztési forrásokra benyújtható legyen, így az építési engedélyezés és a közbeszerzési eljárások időigényét is figyelembe véve 2016-ban valósulhat meg optimális esetben az új villamosszakasz kiépítése - áll a közleményben.

Az új villamosszakasz a Bécsi úton, a Vörösvári út és a városhatár között épülne ki, az új végállomásnál a felújítás előtt álló esztergomi vasútvonalhoz és a helyközi buszközlekedéshez is csatlakozna egy intermodális csomóponton keresztül, ahol P+R (park+ride) és B+R (bike+ride) parkolók is épülnek. A beruházás az úgynevezett budai fonódó villamoshálózat bel-budai fejlesztéseit követő ütem lehet. A BKK felhívta a figyelmet arra, hogy a Bécsi úton ma a Vörösvári úti csomópontig közlekedik a 17-es villamos, a Bécsi út külső szakaszán nincs kötöttpályás közlekedés. A Bécsi úton az 1-es és a 17-es villamos továbbvezetése is elképzelhető; hogy melyik jár több haszonnal, az a most kezdődő előkészítési munka során derül ki.

(MTI/NoPlaza)

A Budapesti Közlekedési Központ a BKV közreműködésével a FUTÁR projekt keretében új forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert épít ki. A fejlesztés amellett, hogy a műholdas rendszer révén nagymértékben segíteni fogja a közösségi közlekedés valós idejű folyamatos, 24 órán át történő felügyeletét a megrendelő BKK részére, a legmodernebb technológiai vívmányok révén biztosítja majd azt is, hogy a budapesti tömegközlekedést használók a lehető leggyorsabban érjék el céljukat, miközben tájékozódhatnak a forgalom pillanatnyi állapotáról is.

A FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) egy olyan integrált közösségi közlekedési informatikai rendszer lesz 2013-tól, összesen 6,7 milliárd forint tervezett összköltségvetéssel, melynek megvalósítására a BKK és a BKV mintegy 4 milliárd támogatást nyert az Új Széchenyi Tervből, az Európai Unió fejlesztési forrásaiból. Létrejöttével teljes mértékben ki fogja váltani a főváros felszíni tömegközlekedésének jelenlegi korszerűtlen, valós idejű adatokat nem kezelő utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszereit, melynek eredményeként a diszpécserközpontban hatékonyabban tudják majd biztosítani az egyenletes, menetrend szerinti járműkövetést, váratlan esemény bekövetkezte esetén pedig gyorsabban és eredményesebben tudnak majd beavatkozni. A közösségi közlekedés minőségét és hatékonyságát ugyanis nem csak a járműpark állapota határozza meg, hanem a forgalomirányítási rendszer is. A járművezetők, az utasok és a forgalomirányítók közötti többoldalú, valós idejű kommunikáció révén ez a rendszer teszi a járműveket a változó közlekedési feltételekhez alkalmazkodni képes, egységes flottává. Összességében tehát nagymértékben javulhat a szolgáltatás minősége, amit remélhetőleg minden budapesti utas tapasztalni fog.

Ma a BKK és a BKV diszpécsereinek nincs információjuk arról, melyik busz vagy villamos merre tartózkodik, erről információt csak a járművezetőtől kaphatnak, egy mára igen alacsony megbízhatóságú rádiórendszer segítségével. Ezáltal a BKK forgalomfelügyeleti diszpécserei nehezen tudják azt befolyásolni, hogy a járatok ne egyenetlenül közlekedjenek és ne forduljon elő az, hogy két busz jön egymás után, majd hosszú ideig nem érkezik járat a megállóba, mely bosszantó jelenséget sajnos a budapestiek jól ismernek. Ennek vet véget a FUTÁR-projekt: a diszpécserek műholdas nyomkövetéssel folyamatosan követik majd a járműveket és így folyamatosan tudják majd szabályozni a felszíni járművek közlekedését, vagy épp sokkal könnyebben és gyorsabban lehet majd megszervezni egy villamos- vagy metrópótlást zavar esetén. Mindezeken túl a rengeteg információ segítségével a rendszer képes kiszámolni, hogy melyik jármű mikorra ér egy adott megállóba, így erről mobiltelefonon, interneten, illetve 257 helyszínen az oda a projekt keretében telepített kijelzőkön is adunk majd tájékoztatást. A diszpécserek és a járművezetők közötti megbízható kommunikáció érdekében teljesen új, korszerű rádiórendszer épül ki.

A projekt főbb elemei:

· Modernizált forgalomirányítás: valós idejű, műholdas alapú információk a járművek helyzetéről és így javuló beavatkozási képesség a BKK részéről, informatikai intelligenciával támogatott diszpécseri munka, új diszpécserközpont a Szabó Ervin téren, melynek segítségével a Budapesten közlekedő villamosokat, trolibuszokat és autóbuszokat egyetlen központból irányíthatják. A megbízható kommunikációt új rádiórendszer segíti majd.

· Dinamikus utastájékoztatás: a megállóhelyeken és járműveken elhelyezett kijelzők segítségével az utasok valós idejű információkat kaphatnak. Ez megkönnyíti az utazás tervezését és kiszámíthatóbbá is teszi azt. Az új kijelzők a mostaninál szélesebb körű tájékoztatást nyújtanak majd: a jármű útiránya, indulási ideje mellett forgalmi változás esetén az utasok tájékoztatása mind a járműveken, mind a megállókban azonnal megtörténik. A rendszer majdnem pontosan ki tudja majd számítani, melyik járat mikorra ér az útvonalán található megállókba a menetrend és a valós forgalmi helyzet alapján, ez pedig segíti az utastok tájékoztatását.

· Forgalmi tervezés: több és pontosabb adat áll majd rendelkezésre a járművek helyzetéről, ezáltal nemcsak az utasok, de a közlekedésszervező számára is tervezhetőbbé válik a közlekedés és pontosabb, megbízhatóbb, költségtakarékosabb menetrendek készülhetnek.

· Előnyben részesítés: a rendszer részeként 30 jelzőlámpás helyszínen részesülhetnek majd előnyben a közösségi közlekedési járművek, ami rövidíti az utazási időt, és a szolgáltatónak is jelentős megtakarításokat eredményez.

A létrehozandó rendszer a Budapesten közlekedő 2295 darab villamoson, trolibuszon és autóbuszon biztosítja majd a valós idejű forgalomkövetést műholdas fedélzeti rendszer telepítésével.

Amelyik jármű erre alkalmas, ott ez a fedélzeti rendszer vezérli majd a hangos utastájékoztatást, illetve a kijelzőket is. Számos járművön, így az Ikarus 412 és 435 típusú trolibuszokon, valamint a Ganz csuklós, Tatra T5C5, T5C5K és a TW 6000 és TW 6100 típusú (hannoveri) villamosokon új fedélzeti és külső utastájékoztató kijelzők kerülnek beépítésre. Mindezeken felül  257 megállóhelyen és csomópontban létesülnek olyan kijelzők, melyek az adott megállóba érkező következő járatokig hátra lévő várakozási időt mutatja, a valós forgalmi helyzet alapján.

A FUTÁR-projekt fővállalkozója a Synergon Rendszerintegrátor Kft. , melynek a rendszer „lelkét” képező szoftverrendszert szállító alvállalkozója a szerte a világban több kontinensen hasonló rendszereket sikerrel bevezető német IVU.

Bízunk benne, hogy a rendszert a vállalkozók határidőre elkészítik és így a XXI. század követelményeinek megfelelő intelligens közlekedési megoldásokat a BKK 2013 során az utasok szolgálatába állíthatja. 

Tegnap elstartolt a blogunk telefonokra optimalizált portálja a BKV-figyelő Mobil. A lap a blog bejegyzései mellett naponta frissülő menetrendet és élő forgalomfigyelőt is tartalmaz, mely utóbbit reményeink szerint az utasok frissítenek majd.

A portál nagy előnye, hogy minden internetképes telefonon hozzáférhető, tehát azok is könnyen elérhetik a BKV járatok menetrendjeit, akik nem rendelkeznek okostelefonnal. Terveink szerint a portál hamarosan iOS és Android alkalmazás formájában is megjelenik majd.

Használjátok, teszteljétek, és írjátok meg a tapasztalataitokat, észrevételeiteket!

http://m.bkvfigyelo.hu

Az eddigi papíralapú jegyeket és bérleteket új, kártyaalapú elektronikus rendszer válthatja fel 2014-től, derül ki a BKK által kidolgozott projektkoncepcióból, melyet 2012. január 25-i ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes előterjesztésében. A fejlesztés számos kézzelfogható változást hoz az utasoknak: megjelenhet az  időalapú jegy, a napi limit és az érintésmentes bankkártyás fizetés lehetősége is, a bérletes utasok pedig otthonról, számítógépük mellől hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

A Budapesti Közlekedési Központ 2014-től több lépcsőben az utasok számára átláthatóbb és igazságosabb jegyrendszert kíván bevezetni, amely egyaránt kedvezőbb a közösségi közlekedés napi szintű, és a szolgáltatásokat csak alkalmanként használó utasainak is. Az  elektronikus jegyrendszer fokozatos bevezetése amellett, hogy visszaszorítja a bliccelést és a bérlethamisítást – az utazás idejéhez és nem az átszállások számához igazított díjszabás miatt valódi alternatívát jelent az autóhasználattal szemben.

Tekintettel arra a tényre, hogy a jegyek és bérletek hamisításából származó kár és a bliccelők által okozott bevételkiesés a közösségi közlekedést évről évre milliárdos nagyságrendű összeggel károsítja meg, a BKK olyan rendszert dolgozott ki, amely kártyaalapú, így gyakorlatilag hamisíthatatlan, a kártya közlekedésben való használatát pedig egy központi rendszer ellenőrzi, ami pedig a bliccelés lehetőségét csökkenti le. A metróknál teljesen, a HÉV-eknél részben automatizált be,- és kiléptető kapuk váltják majd fel a fejlesztés második ütemében (2015-ben) az ellenőröket, ami nagy biztonsággal garantálja, hogy a közösségi közlekedés ezen eszközeit csak az arra jogosultak használhassák. A különböző kedvezmények – diák, nyugdíjas – igénybevételét és annak ellenőrzését – annak megléte esetén – a Nemzeti Egységes Kártyarendszer biztosítja majd.

Az elektronikus jegyrendszert azoknak lesz a legegyszerűbb megszokni, akik eddig is havi bérlettel utaztak – ők akár otthonról, akárcsak az internetes bankok esetében, egy egyszerű, átlátható weboldalon keresztül hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

A bérlet a gyakorlatban majd hasonlóan működik, mint egy bankkártya, csak nem pénzt, hanem közlekedési lehetőséget tárol a kártyához tartozó számlán. Természetesen a jövőben is lesz lehetőség a helyszínen megváltani a jegyeket, bérleteket, ezeket azonban a ma ismertnél jóval fejlettebb automatákon keresztül intézhetjük majd, a nap 24 órájában.

A BKK részletes megvalósíthatósági koncepcióját ide kattintva töltheted le! (PDF; 4,0 MB)

(BKK)