BKV-figyelő

Az új csuklós Volvo busz 70 millióba kerül, a BKV mégis 48 millióért akar 6-7 éves buszokat venni. A tenderen egyetlen versenyző verseng a Volvóval közösen, az Alfa Busz kft, ahol a Heti Válasz szerint Antal Attila BKV-vezér fia, Zsolt is dolgozik. A BKV cáfol, mi pedig összegyűjtöttük a tender egyéb furcsaságait.

Korrupciógyanús használtbusz-beszerzésről ír a Heti Válasz legfrissebb számában. A lap szerint Antal Attila BKV-vezérigazgató fia annál az Alfa Busz Kft.-nél dolgozik, amely cég - a Volvóval közösen - egyedüliként adott be ajánlatot összesen 84 használt csuklós busz közbeszerzésére a BKV-nak.

A lap állítását, miszerint Antal Zsolt alkalmazásban áll az Alfa Busznál, a BKV Zrt. közleményben cáfolta. "Jelenleg sincs semmiféle jogviszonyban az Alfa Busz Kft.-vel" - fogalmaz a cég közleménye.

Antal Zsolt törölte adatlapját

A BKV a 3,5-5 milliárd forintra becsült közbeszerzéssel a IV., a XIII. és a XVIII. kerületeket akarja autóbusszal ellátni. A pénzt - többek között - a 2-es metró járműbeszerzési keretéből csoportosította át a fővárosi közgyűlés, jelenleg 1,6 milliárd forint van a tervezett 60-84 darab, 17,5-18,5 méter hosszú autóbusz beszerzésére

A pályázatot december 11-én tette közzé a BKV, az ajánlatok leadásának határideje január 31-e volt, eredményt február 20-án hirdetnek legkésőbb. Négyen vásárolták meg az ajánlati felhívást, de csak az Alfa Busz-Volvo konzorcium adott be ajánlatot.

"A tyúk volt előbb vagy a tojás?" - teszi fel a kérdést a Heti Válasz, amely szerint Antal Attilának régóta jó kapcsolata lehet az Alfa Busszal, ugyanis még a Nógrád Volán vezetőjeként (2006 végén jött el a cégtől) az állami cég az Alfa Busszal közösen szerződéses járatokat üzemeltetett a BKV alvállalkozójaként.

Csak egy érvényes ajánlat érkezett a BKV-hoz a használt buszok vásárlására meghirdetett pályázatra, de még nem nyilvános, hogy kitől vásárolna a cég, írja a Magyar Hírlap.

Egyetlen érvényes ajánlatot talált a BKV csütörtökön azon a közbeszerzési pályázaton, amelyet használt buszok beszerzésére írt ki a társaság. A cég még nem hirdetett eredményt, így egyelőre azt nem hozták nyilvánosságra, hányan jelentkeztek a pályázatra, írja szombati számában a Magyar Hírlap.

Az ellenzék sérelmezte, hogy a pályázaton nem indulhattak önkormányzatok, mivel azt úgy írták ki, hogy olyan vállalkozás jelentkezhetett, amely minimum hárommilliárd forintos buszforgalmazást tud felmutatni.

A BKV-nak egyébként nem állt rendelkezésére a 3,3 milliárd forintos vételár, ezért a fővárosi közgyűlés jóváhagyásával ideiglenesen 906 milliót csoportosítanak át a kettes metró szerelvényeire elkülönített összegből. A pénz hetvenöt alacsony padlós buszra elég.

 A Fidesz kifogásolta, hogy kezdetben a BKV 30-50 százalékos megtakarításról beszélt, jelenleg viszont már arról van szó, hogy az új buszok árának 50-70 százalékáért vásárolnának járműveket. A Magyar Hírlap információi szerint a BKV milliméterre pontosan meghatározta a vásárlandó buszok paramétereit, így a kritériumoknak valószínűleg csak egy típus tud eleget tenni.

A lap úgy tudja, Genfből érkeznek a hatéves járművek, amelyekben még motort kell cserélni, hogy megfeleljenek az Euro 4-es szabványnak.

[Index lapszemle]

Kis, pár fős cégekbe szervezte ki tevékenységének egy részét a BKV. A legvitathatóbbnak a cég ingatlanjainak hasznosításával, eladásával, bérbeadásával foglalkozó BKV Ingatlan Kft. megalakítása látszik, de érdekes kérdéseket vet fel például a BKV Reklám Kft. várható működése is.

Idén kezdhet működni a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság négy, 2007 októberében létrehozott, új cége, a BKV Ingatlan Kft., BKV Közbeszerzés Kft., BKV Reklám Kft. és a BKV Vagyonőr Kft. A száz százalékban BKV-tulajdonú cégek megalakítása meglehetős csendben történt, a főváros két illetékes bizottságának, a gazdasági és városüzemeltetési bizottság jogszerű, de nem túl elegáns megkerülésével. Többekben felvetődött, hogy a BKV-s tevékenységek kevésbé ellenőrizhető kis cégekbe kiszervezése lehetőséget nyújt kényes szerződések "eldugására", a kötelező közbeszerzési eljárások kikerülésére.

Folytatás az indexen!
 Tovább >>>>

Rendkívül sommásan intézte el a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke azt a kérdést, hogy miért is kétszerezik meg a BKV vezérigazgatójának 667 ezer forintos fizetését. A felvetésre a kormánypárti politikus csak annyit mondott: azért. És ha azért, akkor a bizottság zárt ülésén nyomban átszabták a közlekedési társaság első emberének premizálási rendszerét is, aki így évente akár 27 millió forintnyi jutalomra számíthat.

A korábbi gyakorlattól eltérő szemléletű, hatékony gazdálkodási eredményességet és vállalatirányítást biztosító piacképes vállalati menedzsment kialakításával indokolta a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága, hogy zárt ülésén mért is szabta át a 17 budapesti gazdasági társaság első emberének javadalmazási rendszerét. A grémium erről csak kormánypárti tagok szavazatival döntött, az ellenzék ugyanis úgy találta: a hatékonyságnövelés 80 százalékkal dobja meg a cégvezetők járandóságát.

Például a jövőben a BKV vezérigazgatójának fizetése 667 ezer forintról 1,5 millió forintra kúszik fel, s éves alapbérének 150 százaléka illeti meg prémiumként. Kormánypárti politikusok hivatalos verziója annyi, hogy a cég előző vezérigazgatója menedzserszerződése alapján akár évi 20 millió forint körüli ösztönző prémiumot is megkaphatott a 8 millió forint körüli fizetése mellé.

Csakhogy, jegyezte meg Csatlós Csaba, Antal Attila BKV-vezérigazgató az új szabályozás alapján ennél többet, akár 45 millió forint körüli juttatást is besöpörhet évente. Amikor pedig a bizottság MDF-s tagja arról érdeklődött, hogy miért kell módosítani Antal bérét, a bizottság kormánypárti elnöke azt vágta oda: azért.

Hasonló szellemben írták át egyébként a többi cégvezető szerződését is, igaz, a prémiumok arányát csökkentették. Így az eddigi havi 667 ezer forint és az évi 150 százalékos prémiumával (éves szinten mintegy 12 millió) szemben ezután 1 millió 250 ezer forint havi fizetést és 100 százalékos prémiumot (éves szinten mintegy 15 millió) kap a Főtáv és a közterület-fenntartó zrt. vezérigazgatója. A korábbi 552 ezer forintos havi fizetés és a 150 százalékos prémium (évente mintegy 10 millió forint) helyett, ezután 930 ezer forintos havi fizetést és 60 százalékos prémiumot (évente mintegy 7 millió) kaphat a fővárosnak a fürdőkkel, az ingatlankezeléssel, a kertészettel, a temetkezéssel, a filmügyekkel foglalkozó, valamint a vidám parki társaságának vezérigazgatója.

Forrás: Index.hu

A BKV véget vet a hajléktalanproblémának. A cég tervet dolgozott ki, hogyan lehetne megszüntetni, hogy ápolatlan, koszos, büdös emberek ingyenes melegedõnek használják az éjszakai járatokat. A közlekedési cég utazó biztonsági õrökkel szortírozza a jeggyel rendelkezõ utasokat is - írja a Népszabadság.

A BKV hosszú évekig nem nézett szembe a jármûveit melegedõnek használó hajléktalanok okozta problémával. Februártól viszont biztonsági õrökkel igyekeznek betartatni az utazási szabályzatban foglaltakat, például azt, hogy az utas ruházatával és egyéb módon sem szennyezheti mások öltözetét és a jármûvet.

Regõczi Miklóstól, a BKV kommunikációs vezérigazgató-helyettese a Népszabadságban jelentette be, hogy a cég egy hónap múlva radikálisan új stratégiát vezet be az eddig fel nem vállalt konfliktus kezelésében. A hajléktalan potyázók februártól nem szállhatnak fel az éjszakai buszokra. Minden éjszakai járaton õrök vigyázzák a rendet és a kulturált utazási körülményeket, ha pedig a módszer beválik, nappal is kiküldik a biztonságiakat. Regõczi értékelése szerint a szigorítást nem a hajléktalanok ellen, hanem az utazási rend betartása, és elsõsorban a fizetõ utasok érdekében vezetik be.

A BKV megduplázza a jelenleg alkalmazott biztonsági õri gárda létszámát, 50-rõl 100-ra. A BKV-nál az a profi biztonsági õr kaphat éjszakai munkát - óránként 800-900 forintért -, aki sikeresen levizsgázik a szükséges kiegészítõ jegyellenõri, jegyeladási tanfolyamon is. Ez utóbbi átlagosan a jelentkezõk mindössze kétharmadának sikerül. Újra bevezeti az éjszakai járatokon az elsõ ajtós felszállást. A biztonsági õrök feladata lesz az új rend elfogadtatása is.

Az éjszakai jármûvön utazó õrök - buszonként akár 2-3 is - ugyanis csak azokat az érvényes, 350 forintos éjszakai jeggyel vagy bérlettel rendelkezõket engedik felszállni, akik megfelelnek az utazási szabályzatnak is: ruházatukkal és egyéb módon sem szennyezik mások öltözetét és a jármûvet. De nem szállhatnak fel az ittas és feltûnõen mosdatlan utasok sem, még akkor sem, ha van jegyük. A biztonsági emberek nem mérlegelnek, hogy ki a hajléktalan, s ki az, aki csak átmenetileg nem felel meg az utazási feltételeknek, annyi empátiával mégis kell rendelkezniük, hogy tudják, melyik elutasított ember kezébe nyomják azt a kis kártyát, amin az összes menhelyszálló címe és a segélyhívó számok rajta vannak. Az õrök nem büntetnek, nem igazoltatnak senkit, de akinek nincs jegye, azt nem engedik felszállni a jármûre. Jegyet náluk és a buszvezetõknél is lehet venni.

Forrás: index