BKV-figyelő

Sokat gyalogolhat az, aki HÉV-vel, vagy a 3-as metróval akar közlekedni, de a zsebében nem lapul bérlet, vagy jóval előbb megvásárolt jegy. Az Infórádió szerint ugyanis egy hónapban mindössze tíz napig szolgáltat a BKV tizenöt jegypénztára. A legtöbb harmadolt nyitva tartású elárusító hely pedig az említett két vonalon található. A közlekedési társaság takarékossági szempontokkal indokol.

Tizenöt gyér forgalmú pénztárának nyitva tartását korlátozza a BKV, tudta meg az Infórádió. (Legtöbbjük a HÉV, illetve a 3-as metró vonalain szolgáltat.) Takarékossági szempontokból ezek a pénztárak csak a csúcsforgalmi időszakban árulnak jegyet és bérletet, azaz csak minden hónap 2. napjától 10. napjáig üzemelnek. Így akinek nincs bérlete, vagy jó előre megvásárolt jegye, az kénytelen a legközelebbi pénztárig, vagy viszonteladó helyig gyalogolni.

A BKV szerint ugyanis hiába vezette be az új, bármikor kiváltható havibérletet a cég, a legtöbben még mindig a hónap elején állnak sorba a pénztáraknál, a fennmaradó időszakban pedig pang az üzletmenet. a kieső pénztárakat viszont kompenzálná szükség esetén a BKV, ahol igény van rá, ott viszonteladókat állítanak majd munkába, akiktől bármikor lehet jegyet szerezni.

Sőt a közlekedési társaság azt is ígéri, hogyha valaki a zárva tartó pénztárak miatt maradna jegy nélkül, akkor a HÉV-kalauzok akceptálják ezt az érvet, s nem büntetnek. Az Infórádió szerint BKV elismerte, hogy az intézkedés hátrányosan érinthet kisebb csoportokat, de mindenki vigasztalódhat azzal, hogy az így megspórolt pénzt a szolgáltatás fejlesztésére fordítják.

Forrás: Index

Törvénytelen módon tartja titokban a BKV, hogy 2007-ben mire és mennyiért kért tanácsot különféle cégektől. A közlekedési cég tavaly több mint százmillió forintot fizetett ki tanácsokért az AAM Tanácsadói Zrt-nek, ám hiába minősülnek közérdekű adatnak a cég által készített dokumentumok, a BKV titokban tartja őket. "Skandalum" - összegezte a titoktartás mellett a tanácsadói anyagokba betekintő Katona Kálmán a látottakat.

Összesen 35 tanácsadói szerződést kötött Antal Attila vezérigazgatóságának ideje alatt a BKV, tájékoztatta az Indexet a közlekedési cég, amely egyelőre nem árulja el, hogy a 35 szerződés milyen hatállyal, milyen értékre, milyen tárgyban köttetett.

A BKV továbbá - üzleti titokra hivatkozva - nem enged bepillantást azokba a dokumentumokba sem, amiket az AAM Tanácsadói Zrt. 2007-ben a cég részére készített legalább 108 millió forintért.

Milliárdos tanácsok a 4-es metrónak

Az Index azt szerette volna megtudni, hogy a BKV milyen tanácsadói szolgáltatásokra mennyi pénzt költött el 2007-ben, továbbá kíváncsi lett volna arra, konkrétan milyen tevékenységet végzett az AAM a BKV-nak, ugyanis erről a közlekedési cég a Fővárosi Közgyűlés előtt sem tudott a képviselőket kielégítő válaszokat adni, az ügyben pedig vizsgálat is indult.

Az AAM annak ellenére adhatott tanácsokat a BKV metróberuházó cégének, a DBR-nek, és segíthetett a projektvezetésben, hogy a 4-es metró projektvezetéséért már 6 milliárd forintra leszerződött a BKV az Eurometro Kft-vel.

A BKV 2007-ben összesen hat szerződést kötött a AMM-mel, összesen 3 milliárd forint értékben. A szerződések a BKV kiemelt projektjeinek, illetve a 4-es metró beruházásának tanácsadói megtámogatásától szóltak. A szerződések közül 4-et Antal Attila látott el kézjegyével, de szignózott a DBR-iroda jelenlegi vezetője, Balogh Árpád és korábbi vezetője, Gulyás László is.

Ezekből 2007-ben négy teljesült, amelyek közül kettő - éppen a közbeszerzési értékhatár alatti - 49,5 millió forintról, egy 9 millióról, szólt, míg a negyedik szerződés értékéről Balogh nem tett említést.

A cikk az Indexen folytatódik!

Tovább! >>>

Nem számított ekkora érdeklődésre, ezért a vita felénél elhagyta a BKV által szervezett, a tervezett járatritkításokról szóló társadalmi egyeztetés helyszínét a szocialista közlekedésügyi főpolgármester-helyettes. A BKV eközben nem tudta megvédeni a járatritkítás szükségességét, sőt bevallotta: zajjal, szennyezéssel és több balesettel, zsúfoltsággal jár az átalakítás. Ha a 4-es metró 500 milliárdba kerül, miért kell 6 milliárdért csökkenteni a hálózat teljesítményét?

Legalább 150-en voltak kíváncsiak a BKV 2008-as hálózat-átalakításáról tartott társadalmi vitán a budapesti műszaki egyetemen.

A kétórás fórumon nyilvánvalóvá vált: hiába bújnak a fővárosi politikusok a BKV háta mögé, a közlekedési cég nem tud válaszolni arra a mindenkit érdeklő kérdésre, miért van szükség a 10 százalékos járatritkításra.

A Greenpeace tisztább levegőt és több BKV-járatot szeretne

Ekkora érdeklődésre a vitát szervező BKV, illetve a járatritkítás atyának tekinthető Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes sem számított, utóbbi többször kifejtette, túlzottnak tartja a társadalmi vita nyilvánosságát, közlekedésszakmai egyeztetésre gondolt. Miután a vita helyszínéül választott szemináriumi terembe alig fért be kéttucat ember, és a többi érdeklődő kint maradt, sikerült szerezni egy egyetemi előadót, ahol végre elkezdődött a fórum.

A pulpituson a BKV vezérkara foglalt csak helyet. Antal Attila nemrégiben lemondott vezérigazgató hiánya ugyan nem keltett feltűnést, de nem jelent meg a társadalmi egyeztetésen Regőczi Miklós kommunikációs vezérigazgató-helyettes sem. A közlekedésügyi városvezető, Hagyó Miklós a hallgatók között foglalt helyet, ahogy szinte az összes megjelent fővárosi politikus, csak Dancs Gábor (SZDSZ) közlekedésügyi tanácsnok merészkedett a hallgatók látómezejébe.

A cikk az Indexen folytatódik!

Tovább! >>>

Van itt ez a nagy Budapest-térkép a szobája falán. Ez itt a BKV Óbuda buszgarázsa bekarikázva? Tudja, hogy az a pletyka, hogy az egész BKV-s járatritkításnak csak az az értelme, hogy kevesebb buszra legyen szükség, így el lehessen adni ezt a telephelyet, hogy átadja a helyét valamilyen áruháznak vagy más ingatlanberuházásnak?

Micsoda? Ezt a verziót most hallom életemben először. Nézze meg jobban, több más óbudai helyszín be van jelölve a térképre! Itt van mindjárt a garázzsal szomszédos bécsi úti telek, a vasút másik oldalán a Mocsáros dűlő, a Csillaghegyi strand területe, a Gázgyár. A III. kerület polgármesterével beszéltünk arról, hogy hol vannak nála fejlesztésre alkalmas telkek, akkor firkáltuk össze. Az összes területnek talán csak 10 százaléka a BKV telephelye. A buszgarázs működése nincs veszélyben, más sem. Az biztos, hogy a vasúttal párhuzamos sáv fel fog értékelődni, ha megépül a majdani Újpesti közúti híd és a 10-es főút közötti összekötés ebben a vonalban.

Kinek az ötlete volt, hogy évi 6 milliárd forintot ki kell venni a BKV-ból?

Ezt a számot február 19-én a BKV igazgatósága egyhangúlag mondta ki az éves üzleti előtervre vonatkoztatva.

Ha jól tudjuk, a szám nincs benne a határozatban, de ki lehet belőle olvasni.

Igen.

De az ilyesmi egyszerre sok ember fejéből nem pattan ki, valaki javasolta.

Nem tudom, ki tette ezt az előterjesztést, de azt tudom, hogy tavaly a BKV igazgatósága, felügyelőbizottsága és a főváros gazdasági bizottsága elfogadott egy ötven-hatvan pontos hatékonyságjavító programot. Ebben az egyik kulcselem, hogy ha elfogadjuk, hogy a BKV nem növelheti a most közel 80 milliárdos hitelállományát, továbbá csökkentenie kell 20 milliárdos veszteségét, de nem állnak rendelkezésre többletforrások a korábbiakhoz képest, akkor nullszaldósan kell működnie a cégnek.

Ki döntötte el, hogy nem vehet föl a közlekedési cég további hiteleket? Antal Attila lemondott vezérigazgató is utal rá levelében, hogy nem ő találta ki a nullszaldót. Hanem?

A főpolgármesteri kabinetben többször volt erről egyeztetés, a főváros és az összes közmű cég, így a BKV gazdálkodásáért is Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes társam felel.

Az interjú teljes egészében elolvasható az Indexen.

Tovább! >>>