BKV-figyelő

Olvasónk, Dániel amiatt fordult hozzánk, mert állítása szerint őt, és több utastársát 2012. március 10-én 03:17-kor otthagyta az éjszakai busz a rákoskeresztúri Szent Kereszt téri buszmegállóban. Mint írja, amit az éjszakai közlekedés címszó alatt a BKV művel és műveltet velünk, messze kimeríti az elégtelenség húsba nyilalló fogalmát.

Kedves BKV-figyelő!

Bár a következő kis csasztuska ismerőssége több tapasztalt kommentelőnek szemet szúrhat jelentős mennyiségű hasonló korábbi esetre visszarévedve, mégis a torkán kellett megragadjam a tollat, mert amit az éjszakai közlekedés címszó alatt a BKV művel és műveltet velünk, messze kimeríti az elégtelenség húsba nyilalló fogalmát.

Jelesül: 2012. március 10-én 03:17 perckor épp a Rákoskeresztúr tartományában félszegen megbúvó Szent Kereszt téri buszmegállóban tapicskoltam az el-elszórt csikkek között, ahogy a cukrász ujjai díszítés közben a kókuszreszelékkel teleszórt tojáslikőrös csokoládétortán, amikor Rákoskeresztúr vkp. felől két tompított lámpa és két pozíciójelző fénye ragyogta be jómagam, és még négy másik várakozó, leendő utas- és sorstársam fagyos, nehézkesen bevégződő teliholdas hajnalát.

Nem volt érdemes vitát nyitni, teljes bizonyossággal állapíthattuk meg, hogy a 998-as éjszakai járatra beosztott autóbusz, menetidőt pontosan tartva közeledik felénk. Ekkor történt a fordulat. No, senki se fordult meg, pont hogy ellenkezőleg: érdekes jelenésre lettem figyelmes. Na persze se Mária, sem édes kisfia, ebből kifolylag sem Cserháti Zsuzsa nem villant fel színem előtt, bár kétségtelenül felidéződtek magamban bibliai és egyéb alakok, persze negatív jelzőkkel illetve, ugyanis az autóbusz vezetője nem kezelte Szent Kereszt tér megállóját. Lassítás nélkül gördült tova a kiinduló állomáson felszállt, láthatólag többségében civil ruhát viselő, maroknyi utassal.

A megállóban tartózkodók egy emberként adtak hangot paprikás véleményüknek egymásnak, és a mögöttük húzódó monumentális plébánia hallgatag főhajójának. Ám egyik sem nem hozott megoldást. Mivel a következő járat fél órával később indul, nekem pedig pont fél óra hazagyalogolni, nem volt kérdés, hogy a friss levegőt válasszam-e a BKV mocskával szemben.

Következtetés: mivel valószínűleg nem káprázott a szemem, tudatmódosítót sem fogyasztottam előtte - munkából jöttem -, így ki merem jelenteni, hogy ez volt a menetrendben meghirdetett járat. Utasok utaztak rajta, nem volt zsúfolt, a megállóban pedig nem egyedül álltam felszállási szándékra utaló magatartással, és egyikőnk sem adta le a buszvezetőnek az íratlan szabályként jegyzett, továbbhaladás lehetőségét szimbolizáló karlendítést. Ebből kifolyólag a bv hibázott. Nem kicsit. Nagyon.

Észrevétel: engem, mint utast egyáltalán nem érdekel, és nem kell érdekeljen, hogy az éjszakai járatokra olyan vezetőket osztanak be, akiknek halvány lila segédüzemű kenőanyaguk sincs, hol merre kell fordulni és mely megállókat kell kezelni (korábbi tapasztalat). De egy dolog biztos.

Nem azért fizetem a havibérlet irreális magasságokba törő ellenértékét, hogy ez a retkes vállalat ilyen szolgáltatást nyújtson. Mert akkor adjon 90%-os kedvezményű havi Budapest spotterbérletet, amivel jogomban áll MEGFIGYELNI a megállók előtt teljes gázzal elrobogó járműveket, belélegezve a néhai Ikarus gyár amúgy valóban szép (bár nekem a farosok a kedvenceim) Ik 260-asainak szó szoros értelmében lehengerlő, jótékony gázolajillattal elegyedő látványát.

Tisztelettel: Dániel

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

Rendszeresen, átlagosan napi kétszer járok Kőbánya-Kispesten. Minden áldott nap gyalogosok és buszosok vívják meg harcaikat egy egyszerű félreértés miatt. Azért bátorkodom ezt a témát feldobni, mert láthatóan sokan nem tudják, hogy az új buszpályaudvaron hogyan kell közlekedni, és ha már csak egy emberhez eljutnak a kommentekben lévő információk, már megérte a dolog...

Fotó: FN24

A probléma a képen látható gyalogátkelővel van. Ez, mint látjuk, nem a hagyományos „zebra”, hanem egy vörös sáv, nagy sárga felirattal. Gyalogátkelő helyét jelző Kresz tábla nincs kihelyezve, ennek ellenére a gyalogos azt hiszi, hogy neki van elsőbbsége. A buszos is ezt hiszi, ebből lesznek a nagy fékezések, a kiabálások és az anyázások, és mindkettő azt hiszi, hogy neki van igaza. Ezt szeretném, ha megbeszélgetnétek és megvitatnátok a kommentek között. Tehát a kérdés:

Kinek van elsőbbsége ezeknél az átkelőknél, és miért?

Nem tudjátok véletlenül, hogy a képen látható 7-es busz ablaka mitől törött be ilyen szépen? Vázszerkezeti hiba lehet, vagy valami vandál találta meg? Vagy valakinek a kezében maradt a fogóka?

A képet egyébként olvasónk, Attila készítette a minap a buszon utazva. Mint írja, rendszámot direkt nem mellékel, mert nem szeretné, hogy a buszvezetőnek (aki egyébként ki is állhatott volna a forgalomból), baja legyen belőle.

A fenti videót egyik olvasónk készítette február 7-én a körúton. Mint azt levelében írja, a lerobbant troli körülbelül 5-10 percet állt a síneken a reggeli csúcsban, akadályozva a nagykörúti villamosközlekedést. A trolit az egyik közelben álló villamos vezetője és az utasok közösen tolták el a helyéről.

Furcsa, de a videón látható jelenség nem ritka. Sokszor akad el a troli olyan kereszteződésekben, ahol a villamos és a trolibusz felsővezetéke találkozik. Az itt található rövid szakasz feszültségmentes, így ha a busz nem elegendő sebességgel halad át alatta, vagy megáll, akkor ki kell tolni onnan.