BKV-figyelő

Pekingben továbbra sem emelkednek az olimpia közeledtével tavaly bevezetett alacsony tömegközlekedési tarifák, a kínai főváros vezetése inkább a támogatások mértékének növelése mellett döntött.

A közel 200 kilométer hosszú, naponta mintegy 3,6 millió utast szállító pekingi metróhálózaton távolságtól függetlenül 2 jüanba (65 forintba) kerül egy menetjegy, a 22 ezer autóbuszon azonban 0,4 jüanért (13 forintért) is lehet utazni.
 

Budapesten jelenleg 290 forintba kerül egy menetjegy, amit buszon és metrón egyaránt lehet használni. Budapest önkormányzata mintegy 10 milliárd forinttal támogatja a BKV működését.

Az alacsony viteldíjak kompenzálására a városvezetés az idén közel 10 milliárd jüant (323 milliárd forintot) készül kifizetni. A hozzájárulás mértéke 2007-ben 5 milliárd jüan (161 milliárd forint) körül alakult, az olimpia évében a metróhálózat jelentős bővülésével együtt a támogatás 8 milliárd jüanra (259 milliárd forintra) emelkedett.

Az alacsony tarifákkal a pekingieket a személyautók használatáról szeretnék leszoktatni, a városi fejlesztési bizottság tervei szerint ezek az árak a következő néhány évben sem fognak változni.

A város tömegközlekedési hálózata felkészült a távolságalapú viteldíjszámítás bevezetésére, az ehhez szükséges beléptetőrendszereket és újrahasznosítható elektronikus jegyeket 2008 májusától használják, azt azonban egyelőre még nem lehet tudni, hogy a más ázsiai nagyvárosokban is működő rendszerhez hasonlóan az utasoknak mikortól kell majd a megtett kilométerek alapján fizetni.

Jóllehet a 2-5 jüan (65-162 forint) közötti óránkénti parkolási díjat a háromszorosára fogják emelni, a város zsúfoltabb területein a londoni dugódíjhoz hasonló behajtási illetéket nem kívánnak bevezetni.

Az olimpia idejére bevezetett rendszámtábla alapú forgalomkorlátozás egy könnyített formája fél éves próbaidővel április elsejéig marad érvényben, amely szerint az autósok hetente egyszer egy-egy napon nem használhatják járműveiket.

A korlátozással naponta 800 ezer személyautót sikerült eltávolítani az utakról. Ez azonban hamarosan ismét kevésnek bizonyulhat, ugyanis 2008-ban 370 ezer új személyautó került a kínai főváros útjaira, a pekingi autók száma ezzel elérte a 3,5 milliót.

(Index/MTI)

Somlyai Zoltán története pont egy hónapja a 33-as busz Savoya Jenő téri megállójában kezdődött, ahol egy kétéves kislány egy félrenyelt cukorka miatt fuldokolt. A buszvezető kiszállt a vezetőfülkéből, és egy speciális fogás segítségével megmentette a fuldokló kislány életét.

Zoltán története a BKV-figyelőn folytatódott. Egy kedves olvasónk szemtanúja volt az eseményeknek, az életmentésről egy részletes e-mailt küldött a blognak. Az észrevétel közzététele után a BKV szóvivője megkeresett telefonon, aki örült, hogy a sok negatív kritika mellett ilyen pozitív észrevételt is közzétettünk, valamint tájékoztatott arról, hogy a buszvezetőt pénzjutalomban részesítik. Bejegyzésünkre a média is hamar felfigyelt, Zoltán már aznap este bekerült a hírekbe, ahol mindent részletesen elmesélt. A buszvezető egy kis ünnepség keretein belül megkapta az ígért jutalmat:

Somlyai Zoltán autóbuszvezető 2008. december 21-én éppen a Savoyai Jenő térnél készült megállni a 33-as busszal, amikor észrevette, hogy egy édesapa fuldokló kisgyermekét tartja a kezében. A járművezető kiugrott a vezetőfülkéből és miután megtudta, hogy a kétéves kislány félrenyelt egy cukorkát, az ún. Heimlich-fogást alkalmazva megmentette a gyermek életét.

A nem mindennapi életmentést a mai napon Dr. Kocsis István vezérigazgató - egy rövid ünnepség keretében – pénzjutalom átadásával köszönte meg a buszvezetőnek, a kislány testvére pedig egy saját készítésű rajzot küldött Somlyai Zoltánnak.

(BKV - 2009. január 20.)

Kapcsolódó bejegyzések:
-Életet mentett a buszvezető
-50 ezer forint jutalmat kap az életmentő buszvezető

Dénes a tömegközlekedést évekkel ezelőtt autóra cserélte. A szmogriadó miatt autóját otthon hagyta, és BKV-val ment dolgozni. Jegyet sehol nem tudott venni, és első utazásakor megcsapta a hajléktalan szaga. Véleménye szerint az autó olcsóbb, és sokkal kényelmesebb, mint a tömegközlekedés, ezért aki egyszer autóba ül, sosem ül vissza BKV-ra:

Kedves BKV-figyelő!

Nagytétényben lakom, és általában autóval közlekedem. A szmogriadó miatt letettem az autót, és BKV-ra szálltam, ahogy azt a többi városlakónak kellett volna tennie. A belvárosban egy irodaházban dolgozom, azt a helyszínt szerettem volna megközelíteni tömegközlekedéssel. Amíg nem volt autóm, addig BKV-val jártam. Szerencsére ennek az egy napnak köszönhetően újra előjöttek azok az emlékek, ami miatt váltottam.

A 33-as buszra szálltam fel először. Koszos, lerobbant Ikarus. A megállóban, és a buszvezetőnél sem tudtam jegyet venni, ezért leültem. Hátulról egy hajléktalan utas szaga, előröl a buszvezető cigifüstjének szaga kényeztetett egész a körtérig, ahol a 7-es buszra szálltam, hogy elérjem célomat, az Astoriát. Móriczon is negyed órát szenteltem automata keresésre, de egyik sem fogadta el a pénzem, vagy elnyelte, így megint nem tudtam pénzt adni ezért a kiváló szolgáltatásért.

Gellért térnél odajött hozzám egy ellenőr, akivel percekig beszélgettem. Kulturált volt, kedves, és rendkívül megértő. Elmeséltem neki a reggelemet, és esze ágában sem volt megbüntetni. Elmondta, hogy hazafelé hol juthatok majd jegyhez, és kellemes utazást kívánt. Az egész lehangoló utazásban az ellenőrrel való találkozásom volt az egyetlen jó pont, bármilyen fura is ezt kimondani.

De mégis, miért ülnék át autóból tömegközlekedésre? Munkahelyem kifizeti a benzinem egy részét. Az autómban nem dohányzom, és nincsenek hajléktalanok. Ha akarok fűtök, ha meleg van, akkor hűtök. Nem késik, nem kell rá várni, és a dugókat is kikerülöm. Szerintem aki egyszer autóba ül, megismeri az előnyeit, az sosem ül vissza BKV-ra, még akkor sem, ha egy picit olcsóbb.

Dénes voltam.

Sajnos a BKV-nak nincs elég pénze a járművek karbantartására, ezért egyre több működésképtelen járművük van. Mivel a járművek száma csökken, már a menetrendhez szükséges darabszámot sem tudják kiadni a forgalomba, ezért van több vonalon folyamatos késés és járatkimaradás. Olvasónk is a kimaradó buszok miatt panaszkodik:

Tisztelt BKV Figyelő!
 
Naponta kell bejárnom Békásmegyerről a Duna Plázába, ezt mindeddig az Árpád-hídon át tettem, egészen keddig. Ekkor egyik barátom még hétfőn meglepődött azon, hogy miért HÉV-ezek, villamosozok majd metrózok, ha már megy a Megyeri-hídon is busz. Még aznap utánanéztem, meg is találtam a megfelelő útvonalat. Kedden úgy gondoltam ideje kipróbálni. Korrektül meg is érkezett a busz, szép alacsonypadlós Volvo, kényelmes út (sikerült leülni :)), pontos érkezés a munkába. Nagyon örültem neki, hogy könnyebb lett átjutni a Duna másik felére, hisz habár elsőre nagyon kevésnek tűnt a járatszám, nem zavart, hisz pont jókor jött.

Hazafelé tartva felszálltam a metróra, leutaztam azt az egy megállót, megkeresgéltem a csodabusz megállóját, gyorsan meg is lett. Szépen ott állt a 204-es: 17:15, hát az én órámon még csak egész van, na mindegy, türelmesen várok… Rengeteg volán busz haladt el előttem, végül 17:15-kor megjelenik két BKV-s busz, de egyik sem az. Vajon hol marad az a 204-es ami 17:02 körül kellett volna, hogy jöjjön? Áhh, biztos csak lekéstem. Gondoltam nem baj, megvárom a következőt. Ami mikor jön? 25 perccel később. Sebaj, várok… és várok… és várok, egészen 17:35-ig, amikor meguntam, visszamentem a metróhoz és szokásos útvonalamon hazajutottam. Ezután már nem bíztam a visszaútban, csak az odaútban. Ma még egyszer, utoljára megpróbáltam megint busszal hazajutni. Sajnos megint elbuktam…

Nem tudom megérteni, hogy hogy lehet egy hiánypótló buszt óránként mindössze két járattal indítani, így igazán senki nem tudja kihasználni, hacsak pont nincsen szerencséje (már amennyiben ki nem marad egy járat). Kérem növeljék meg az indított járatok számát annak érdekében, hogy még több ember vehesse hasznát.
 
Köszönettel, Á.

A Népszabadság információi szerint nincs sehol elég hosszú próbapálya ahhoz, hogy hatósági engedélyt kapjanak a 4-es metró új kocsijai.

Egy kilométer hosszú, azon belül legalább 400 méteren egyenes és vízszintes próbapályán kellene tesztelni a 4-es metró új kocsijait ahhoz, hogy működési engedélyt kapjanak a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. A Népszabadság információi szerint azonban nincs ilyen tesztpálya, illetve ahol van, ott nagyon drága lenne a tesztelés.

A gyártó Alstom ugyan már teszteli Franciaországban a kocsikat, de ezt a magyar hatóság nem fogadja el hitelesnek. A készülő alagútban sem lehet tesztelni az NKH szerint. A 4-es metró készülő kelenföldi pályaudvarán legfeljebb 400 méteres tesztpálya kiépítéséra van hely.

A 2-es metró Fehér úti telepén lehetne tesztelni, de egymilliárd forint többletköltséget jelentene odavinni a kocsikat. A 4-es metró 37 új kocsija összesen kerül 65 milliárdba. Kelenföld és Albertfalva közötti új próbapálya kiépítése is felmerült, de ez még drágább, 2,5 milliárd forint is lehet.

Ha viszont nem engedélyezi a Nemzeti Közlekedési hatóság a kocsikat, akkor nem lesz mi közlekedjen a 4-es metró alagútjában.
 

(Index)