BKV-figyelő

Fotó: Hajós Norbert

Kisiklott az 1-es villamos egyik kocsija hétfő este a budapesti Könyves Kálmán körúton, a ferencvárosi kocsiszínnél, emiatt a Rákóczi híd (volt Lágymányosi híd) és a Népliget között pótlóbuszok szállítják az utasokat, közölte az MTI.

A felsővezeték leszakadt, a villamos pedig keresztbe fordult a sínen és akadályozza a közúti forgalmat is. A baleset miatt a 103-as buszok kerülőúton közlekednek.

A villamosforgalom várhatóan este 10 óra körül állhat helyre - mondta a BKV fődiszpécsere. A balesetben - az eddigi információik szerint - senki sem sérült meg.

Utasok beszámolóját és olvasóink észrevételét elolvashatod a BKV-figyelő Facebook oldalán, ha ide kattintasz!

Nem emelkednek a jegyárak, bevezetjük a csoportos napijegyet, szélesebb kör veheti igénybe a kisgyerekes bérletet, kutyák számára is lehet napi- és hetijegyet váltani, az éves bérletet vásárlók választhatnak az 1 db éves és a 12 db havi bérletszelvény között, a HÉV-bérletek az éjszakai buszon is érvényesek – ezek a legfontosabb változások jövőre, annak nyomán, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadta a BKK és a BKV által előkészített, a budapesti közösségi közlekedés 2012-es viteldíjairól szóló előterjesztést.

A Budapesti Közlekedési Központ által előkészített javaslat azt a várospolitikai célt kívánja elősegíteni, hogy a közösségi közlekedés ára minél inkább versenyképes legyen az egyéni közlekedéssel szemben. Ennek érdekében 2012-ben sem emelkednek a jegyárak, a nettó árak csökkentése révén a megemelt ÁFA-kulcs ellenére sem kell többet fizetni a pénztáraknál. A vonaljegy 320 Ft, a helyszínen váltott vonaljegy 400 Ft, a 10 darabos gyűjtőjegy 2800 Ft, a havibérlet 9800 Ft, a tanulóbérlet 3850 Ft, a nyugdíjasbérlet 3700 Ft marad. Emellett új jegyfajták jelennek meg a palettán.

A csoportos napijegyet 2-5 fős együtt utazó csoportok használhatják, ára a mindenkori napijegy kétszerese, így 2012-ben 3100 Ft. A külföldi, elsősorban német példák nyomán bevezetett jegyfajta a közösségi közlekedésben is lehetővé teszi az autóval vagy taxival közlekedés azon adottságát, hogy ha többen utaznak együtt, ne emelkedjen az utazás költsége. Az új jegy tehát ezért az eseti (turista, vidékről Budapestre látogató csoport, esetleg eseti fővárosi utas) csoportok együttes utazásánál teszi versenyképesebbé a tömegközlekedést az autózással szemben, hiszen 3-5 fő együttes utazásánál a tömegközlekedés árelőnye jelentősen lecsökkent az eddigiekben. Ezzel egyidőben a családi jegy megszűnik.

Megjelenik a rendezvényhez kapcsolódó napijegy amelyet sportesemények, kiállítások, koncertek vagy más hasonló rendezvények belépőjegyével együtt, illetve a kombijegy, amelyet budapesti célállomásra szóló autóbusz-, vonat-, hajó- vagy repülőjegy mellé lehet váltani. Célunk, hogy a Bécsben működő vasúti jegy – tömegközlekedési jegy kombinációhoz hasonlóan a Budapestre érkező látogatók is ilyen kombinált jegyet vásárolhassanak. Mindkét jegyfajta legfeljebb tíz, egymást követő napra váltható, ára az 1. napra 1200 Ft, 2-3. napokra további +1000 Ft/nap, a 4. naptól kezdve +300 Ft/nap. A BKK javaslatára a jövő év során megjelenik egy kombinált vasúti jegy, amely érvényes az ország tetszőleges vasútállomása és Ferihegy vasútállomás között a vonatra, onnan pedig a Liszt Ferenc repülőtér 2-es termináljáig a 200E autóbuszra. Ezzel megszüntetjük azt a bosszantó helyzetet, hogy például a Nyugati pályaudvarról Ferihegy 2-es termináljára csak két különböző szolgáltatótól két különböző pénztárban megvett, MÁV-Start és BKV-jeggyel lehetett eddig utazni.

A kisgyermekes bérletet a budapesti lakcímmel rendelkező szülők szélesebb köre használhatja a BKK javaslata nyomán, a gyermekgondozási segélyben (GYES) és gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesülők mellett a terhességi gyermekágyi segélyben (TGYÁS) és gyermekgondozási díjban (GYED) részesülők is igénybe vehetik. Ezáltal további 41 ezer kismama számára válik elérhetővé a kedvezményes bérlet megváltásának lehetősége. A Főváros a budapesti családokat kívánja ezzel támogatni, a Közgyűlés és a BKK ugyanakkor javasolja, hogy a kedvezményt terjesszék ki az ország többi részén élő gyermekes szülőkre is, ehhez a Kormány döntése szükséges és a helyközi kedvezményrendszer bővítése.

A bérletekre több változás vonatkozik. Valamennyi bérlettípus valamint a hetijegy időtartama 2 órával meghosszabbodik, az utolsó nap éjfél helyett másnap hajnali 2-ig érvényesek, így a lejárat napján éjfél előtt megkezdett utazás végéig minden esetben érvényesek. A kedvezményes éves bérletet lehet 1 db éves szelvény, vagy 12 db havi szelvény formájában vásárolni. Számos észrevétel szólt az 1 szelvényben történő kiadás mellett (nem kell havonta gondolni a szelvénycserére) és a 12 szelvényes megoldás mellett is (kisebb az elvesztés miatti kár kockázata), ezért mindkét lehetőséget biztosítjuk a jövőben. A HÉV-bérletek ezentúl érvényesek lesznek a HÉV-ekkel párhuzamosan közlekedő éjszakai buszjáratokon is, így a Szentendrére tartó 943-as és a Gödöllőre tartó 992-es járatokon. A mozgáskorlátozottaknak szóló bérlet a csekély érdeklődés (17 darabot értékesített a BKV 2011-ben eddig) miatt megszűnik. Kutyát 24 és 72 órás jeggyel, valamint hetijeggyel is lehet szállítani, utóbbinál az utas neve helyére azt kell írni: “EB”.

Emelkednek a pótdíjak, a helyszínen vagy 3 napon belül a pótdíjirodában 8000 Ft-ot, csekken 30 napon belül 16000 Ft-ot, 30 napon túl 32000 Ft-ot fizetnek az érvényes jegy nélkül utazók. Az utólagos bérletbemutatás ára 2000 Ft marad, azonban a pótdíjazás napján, de későbbi időpontban vásárolt bérleteket nem fogadják el. A hatékonyabb ellenőrzés hatására emelkedő pótdíj-bevételek várhatóan kompenzálják a szélesebb kör által használható kisgyermekes bérlet miatti bevételkiesést.

A Budapesti Közlekedési Központ és a Főváros fontos célkitűzése, hogy a közösségi közlekedés minél inkább versenyképes maradjon az egyéni közlekedéssel szemben, ezért sem kíván az utasokra nagyobb terhet róni a jelenlegi, európai szinten így is kiugróan magas jegyáraknál. Az idei év elején 15 év után először nem emelkedtek a jegyárak, melynek hatására nőtt a BKV bevétele. Bízunk benne, hogy a jövő évi változatlan árak és az újfajta jegytípusok (valamint a növekvő üzemanyagárak hatására) tovább bővül a közösségi közlekedés fizető utasainak köre.

(BKK)

Több mint 20 ezer BKV-s jármű külső reklámhelyére, mintegy 2100 belső reklámfelületére, továbbá 603 óriásplakátra szerezhet majd hirdetőt az a cég, amelyik megnyeri a közlekedési vállalat pályázatát. A tender feltételei piaci szereplők szerint olyanok, hogy azon csak a fideszes gazdasági háttérember, Simicska Lajos egyik érdekeltsége indulhat el. Érdekesség, hogy a BKV még saját társaságát is elgáncsolná. A pályázati anyagot átolvasó, gazdasági ügyekre szakosodott jogászok szerint is aggályos a kiírás, -írja a HVG.

Mint azt a lap írja, a Magyar Posta Zrt., a Magyar Turizmus Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. után újabb nagyobb falatot szakíthat Simicska Lajos cégcsoportja: a BKV reklámfelületeinek hasznosítására kiírt pályázat egyetlen lehetséges nyertesének tartják szakmai körökben az üzletember érdekeltségeit.

Arról, hogy koncepciót kell kidolgozni a reklámfelületek hasznosításáról, idén április 30-án döntött Fővárosi Közgyűlés. A BKV kasszájába eddig ugyanis évi mintegy 500 millió forint folyt be a reklámhelyek hasznosításából. A közlekedési társaságnak erre a feladatra jelenleg három céggel – a BBO Kft.-vel, a Promix Zrt.-vel, illetve a BKV és Esma Zrt. által közösen tulajdonolt Peron Reklám Kft.-vel – van szerződése, de ezek lejárta után az a társaság veheti át a helyüket, amelyik az október 27-én meghirdetett pályázatot megnyeri.

A tender a BKV szerint azért nem közbeszerzés, mert "nem szolgáltatás megrendelésről" van szó, hanem a társaság reklámhelyeinek hasznosítására vonatkozó bérleti szerződés megkötésére szól. Erre a feladatra – a hvg.hu birtokában lévő pályázati tervezet alapján – egy nonprofit kft.-t hoznának létre. A nyertessel öt plusz három évre szerződnek, a hosszabbítás akkor lép életbe, ha a bérlő rendesen, a számla beérkezését követően hatvan napon belül fizet, illetve ha nem tesz ki olyan hirdetést, amely ellenes a közösségi közlekedéssel. A tervek szerint a reklámértékesítés és kihelyezés nyilvántartására kiépítenének egy informatikai rendszert, ami a bérlő tulajdona lenne. Továbbá a győztesnek egy "olyan új, korszerű technológiájú cserepaneles rendszert kell kialakítania, amely a közösségi közlekedésben részt vevő járművek külső felületein található". A reklámfelületek tíz százalékát azonban a bérbeadó visszatartaná magának, hogy itt hirdethessen a cég és leányvállalatai, illetve hogy a Fővárosi Önkormányzat információkat helyezhessen el.

Szokatlan feltételek a kiírásban

A pályázat feltétele többek között az, hogy a résztvevőnek két magyar önkormányzattal vagy azok kizárólagos tulajdonában lévő cégekkel kötött reklám-rendszergazdai szerződéssel kell rendelkeznie, amelyek kontraktusonként legalább ötvenmillió forint értékűek. Amennyiben konzorcium pályázik, akkor annak minden tagjának teljesítenie kell ezt a feltételt. A hvg.hu-nak erről azt mondták, hogy a magyar önkormányzatok egyike sem áll ilyen szerződésben külföldi tulajdonú céggel, így a külföldi indulókat alapból kizárja a versenyből. Ez azért lehet aggályos, mert a BKV megsérti az Európai Unió diszkriminációmentességre vonatkozó normáit. Továbbá a szerződés teljesítése szempontjából a rendszergazdai referencia nincs kapcsolatban a pályázat tárgyát képező tevékenységgel, a köztéri reklámlehetőségek hasznosításával.

Szokatlan feltétel az is – tették hozzá a hvg.hu-t a tender részleteiről tájékoztatók –, hogy a résztvevőknek a BKV területén, illetve járművein lévő hirdetőeszközeit fel kell ajánlania megvásárlásra a tender győztesének, legfeljebb a hirdetőeszközök könyv szerinti értékén. „Vad ötlet, ami jogsértő és ellentmond az EU-elveknek” – hangsúlyozták. E feltétel alapján ugyanis a pályázóknak olyan lemondó nyilatkozatot kell tenniük az anyag beadásakor, amely alapján a győztes lényegében ingyen jut hozzá a szóban forgó hirdetőeszközökhöz. Holott ezek piaci értéke több százmillió forint is lehet.

A gazdasági racionalitással szembeállónak tartják azt is, hogy a pályázati kiírásban az szerepel, nem indulhat olyan társaság a tenderen, amely ellen, vagy amelynek jogelődje ellen felszámolási vagy csődeljárást rendelt el a bíróság a pályázat megjelenése előtt 12 hónapon belül. Sőt, ilyen cég a résztvevő vállalatcsoportjában sem lehet. Csakhogy könnyen lehet, hogy az elrendelt felszámolást végül megszüntették, például arra hivatkozva, hogy a vállalkozás nem fizetésképtelen. Ilyen adminisztrációs hiba történt az Epamedia egyik cégénél, amit a cégbíróság végül orvosolt, de a kiírás szempontjai miatt a pályázaton való részvétele kérdéses lehet. A kitétel – mint megfogalmazták – túlzott korlátozást tartalmaz.

Különös kitétel a Simicska-cég kedvéért?

Érdekesnek találták a pályázat ismerői, hogy a résztvevőknek számot kell adniuk arról, hogy lakott területen belül nincs olyan hirdetőeszközük, amely sérti a közúti közlekedésről szóló törvényt. A tendert kritizálók megjegyezték azt is, hogy a jogszabály a lakott területen kívüli hirdetőeszközökre is vonatkozik. Ezt a feltételt ki lehet használni az egyik potenciális versenytárs, az Esma Zrt. ellen – aki nem tudja a kért nyilatkozatot megadni, mivel a fővárosban kandeláber hirdetőeszközökkel, vagyis villanyoszlopra szerelhető reklámtáblákal rendelkezik –, és meg lehet akadályozni, hogy nyertes legyen.

Végül teljesen szokatlan, a gyakorlattól eltérő és teljesen kifogásolható módon a pályázatok felbontása az ajánlattevők távollétében történne. Pedig „az átláthatóság ilyenfajta hiánya egyértelműen ellenkezik az általános gyakorlattal és az átláthatóság elvével" – hangsúlyozták lapunknak. Nagy tenderek esetében bevett gyakorlat, hogy az ajánlatok felbontására valamennyi résztvevő és ajánlattevő jelenlétében kerül sor azért, hogy ezzel is biztosítsák az eljárás tisztességes és átlátható voltát.

A teljes cikk a HVG-n olvasható el. A folytatásért kattints ide!

Fotó: FN

Lassan két hónapja annak, hogy a BKV és a BKK átadta a forgalomnak az buszpályaudvart a KÖKI Terminál alatt. Ez az idő nem volt elég arra, hogy a metróhoz és a buszpályaudvarhoz vezető lifteket és mozgólépcsőket átadják a forgalomnak. Az egész azért vérlázító, mert magában a bevásárlóközpontban minden liftet és lépcsőt üzembe helyeztek, tehát csak a BKV utasait veszik semmibe, a pénzes vásárlókat nem. Értetlenül állunk a BKK töketlenkedése előtt, ugyanis a közlekedési központnak pont az lenne az egyik feladata, hogy a tömegközlekedést igénybe vevők érdekeit érvényesítse.

Kedves BKV-figyelő!

Több, mint másfél hónapja adták át a KÖKI-t, de a metrón azóta sem működnek sem a mozgólépcsők, sem a liftek. Hogy lehet műszakilag átvenni így egy fontos közlekedési csomópontot? Aki ezt átvette, az még mindig dolgozhat a munkakörében?

Tessék csak elképzelni azoknak az embereknek a kívánságait, aki bottal járnak, idősek, kis gyerekekkel jönnek, bőröndöket cipelnek a reptéri buszhoz, kétszer annyi lépcső megtétele után, mint a régi KÖKI-n. Itt fel, ott le, megint fel, össze-vissza, mire a buszhoz, vagy a metróhoz érnek, a vonathoz/ról pedig újabb 30-40 lépcső, de ott legalább működnek a mozgólépcsők, ha nem is mindig.

A MÁV része maradt ütött-kopott, de legalább működik. A csillogó áruházi részen persze mindenütt működnek a mozgólépcsők, ezzel is megkönnyítve a vásárlást,fogyasszon a jó nép, az utazó meg le van sajnálva. Fogadjunk, hogy sohase veszik elő a felelőst, kidumálják magukat és mindenkire mutogatnak, ahogy szoktak.

Olvasónk a 196-os buszon egy mogorva, kiabálós buszvezetővel futott össze. Történt, hogy egy utastársa leszálláshoz készült, ám az ajtónál lévő leszállásjelzők közül három egyáltalán nem működött. Az utas így hiába jelezte a leszállási szándékát, az ajtók nem nyíltak ki. Előreszaladt a buszvezetőhöz, aki olvasónk elmondása szerint gusztustalan, lekezelő stílusban kezdett kiabálni. Részletek a levélben:

Tisztelt BKV-figyelő!
 
A következő történetemet szeretném megosztani:
 
2011. november 23-án 15:45-környékén történt a következő eset. A BPO-567 rendszámú 196-os busszal utaztam Újpalota irányából. Már felszállásnál feltűnt, hogy a kettes ajtóval valami gond lehet, mert a felszállók nem tudták gombnyomással kinyitni, csak a fent utazók parancsának engedelmeskedett az ajtó.
 
Majd néhány megálló múlva egy középkorú hölgy szeretett volna leszállni, de az ajtó feletti fény nem gyulladt fel. Kíváncsian vártam, hogy mi fog történni. Az történt, hogy az összes többi ajtó kinyílt, ez pedig nem. Majd a busz becsukta ajtajait és indulásra készült. A hölgy előrefutott és jelezte a hosszú hajú szőke szemüveges férfi vezetőnek, hogy hiába jelez, nem nyílt ki az ajtó.

A vezető erre kiabálással reagált, amit én a csuklóban utazva is kiválóan hallottam. A lényege az volt, milyen utasok vannak, akik nem tudják megnyomni a gombot, és különben is működik a gomb, mások is le tudtak szállni előtte. Természetesen mindezt gusztustalan, lekezelő stílusban adta elő. Felmerül bennem, mi szükség van ilyen emberre a buszvezetők között. Miért így képviseli a cég arculatát az utasközönség felé.
 
Később megfigyeltem, hogy csak az ajtó melletti oszlopon található 2 nyomógomb, illetve a külső nyomógomb nem működött, az összes többi igen.