BKV-figyelő

Munkavállalói szerződése szerint a fővárosi önkormányzat cégeinek egyik legjobban fizetett alkalmazottja Molnár László, a BKV műszaki-gazdasági főtanácsadója, tudta meg az Index. Molnár az energiaiparból érkezett a BKV-hoz 2008. szeptember 1-jén, Kocsis István vezérigazgatói kinevezésekor. Mostanában legtöbbször az MVM Zrt. korábbi zavaros ügyeivel kapcsolatban cikkezik róla a sajtó.

Az Index információi szerint Kocsis István BKV vezérigazgató havi bruttó másfél millió forintos, évi 150 százalékos prémiummal járó fizetésétől csak hajszállal marad el Molnár László műszaki-gazdasági főtanácsadó fizetése. Molnár munkavállalói szerződése 2009. január 1-től 2013 augusztus 31-ig szól, pontosan addig, amíg Kocsis István szerződése.

A szerződés szerint a főtanácsadó alapbére havi bruttó egymillió 424 000 forint, plusz évente legalább az éves személyi alapbérének 150 százalékára jogosult. Felmondás esetén a munkavállalót 12 havi átlagkereset illeti, ami ezek szerint meghaladhatja a 40 millió forintot is. Emellett juttatásként korlátlan mobiltelefon-használat, ingyenes utazás jár a BKV járatain (a családtagoknak is).

Semmi. Vagy nem utazik, vagy bliccel. Keresgélhet működőképes jegyautomatát, ahol csak apróval vehet jegyet, vagy kereshet jegypénztárt is, bár mindkettőből egyre kevesebb van Budapesten. Nem csak a turistáknak jelent problémát beszerezni az utazáshoz szükséges jegyet. Aki a külvárosban lakik, és ritkán használja a BKV-t az sem mindig tud jegyet venni, és a belvárosig bliccelnie kell.

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Elég sok szó esik mostanában arról, hogy a BKV-nak komoly veszteséget okoznak a bliccelő utasok. Jelen levelemmel arra szeretnék rávilágítani, hogy -számomra érthetetlen módon- sokszor maga a BKV tesz meg mindent azért, hogy még az se váltson jegyet a járataikra, akinek eredetileg szándékában állt.

Egy hétköznap este fél kilenckor barátomra várva mintegy 20 percet töltöttem a Blaha Lujza téri metróállomás felső részén. Ezalatt mintegy hat ember érkezett azzal -az Önök számára minden bizonnyal perverz és meglepő- igénnyel a mertóállomásra, hogy utazzon és ehhez jegyet váltson.

A világon mindenhol terjed a bankkártya. Sokan már csak kártyával fizetnek, egyáltalán nem hordanak kézpénzt maguknál, mert biztonságos, könnyebb a kártya. A legtöbb helyen ugyan úgy lehet használni, mint a sima pénzt. Étterem, különféle üzletek, Volán, MÁV pénztárak, stb. A BKV még mindig harcol a kártyás fizetés ellen. Nemrég közbeszerzési pályázatot írtak ki POS terminálok és jegykiadó automaták üzemeltetésére, ám ez csak részben oldja majd meg a problémát, hisz a 60-nál több jegypénztárra 23 terminál jut majd.

Olvasónk nem értette, hogy a Moszkva téren az egyik bérletpénztár előtt miért van kígyózó sor, a másik öt előtt pedig miért nem áll senki. Kiderült: Csak egy terminálra futotta, így aki a XXI. században kártyával akart bérletet venni, az állhatott sorba:

Kedves BKV Figyelő!

Gondolom, a következő esetre már többen felhívták a figyelmet, de most én is szembesültem vele.

2009.03.09-én azon voltam a reggeli órákban, hogy havonta ismétlődő szokásomhoz híven vásároljak magamnak egy bérletet. Meg is örvendtem, mert akkor épp hat helyen tehettem ezt meg a Moszkva térnél! Már-már azt hittem, hogy pár másodperc alatt végezhetek a vásárlással, hiszen a hat helyből csak egyiknél kígyózott a sor. Oda is mentem egy szemlátomást unatkozó pénztárhoz és kértem egy szelvényt.

Vajon miért nem lepődöm meg azon, hogy a BKV egyes pénztáraiban csak jegyeket árulnak, bérletet nem? A földalatti turisták által is igen látott Hősök terei állomásán sem árulnak bérletet, csak jegyet a pénztárban. Ha valakit beültetnek egy ablak mögé mennyivel kerülne többe, ha egy köteg jegy mellé egy köteg bérletet is adnának neki, ha már úgyis ott ül. Hol van ebben a logika?

Tisztelt BKV!

A mai napon (2009. 03. 11.) egy Nyíregyházáról érkező menetrendszerinti távolsági járatról szálltam le a Hősök terén.

A földalattival terveztem a Deák Ferenc térig utazni, amikor eszembe jutott, hogy lejárt a bérletem. Az állomás bejáratánál álló ellenőrtől/biztonsági őröktől megkérdeztem, hogy van-e itt pénztár. Készségesen útbaigazítotottak, és megmutatták a bejárattól zárt kordonnal elérhető pénztárat, ahol szerettem volna megvenni a rendszeresen vásárolt 30 napos tanulóbérletemet. Ekkor meglepetésként és hidegzuhanyként ért az a tény, hogy ott nem lehet kapni egyáltalán bérletet, mert az csak jegypénztár, legközelebb az Oktogonon van ún. "bérletpénztár". Két lehetőségem maradt: vásárolni egy vonaljegyet 290 Ft-ért, amivel eljuthatok az Oktogonig, hogy ott bérletet vegyek, vagy egyéb módon megoldani az eljutást az Oktogonig. Mivel tudtommal nem vonják le az aznap felhasznált - bérletárusító helyig eljutást biztosító - jegy árát a bérletvásárláskor, ezért úgy döntöttem, hogy a sétát választom.

A jegy- és bérletgyártás kérdései, sajtóhelyreigazítási ügyek, válságkommunikáció, devizapiaci változások elemzése, a többi között ilyen jellegű tanácsokat kért cégektől a BKV tavaly szeptember 1-től, összesen több mint százmillió forintért.

Összesen 23 céggel, közöttük bétékkel, offshore cégekkel, ügyvédi irodákkal kötött tanácsadói szerződést a BKV tavaly szeptember 1. óta az Index birtokába került dokumentum szerint. A szerződések összértéke meghaladja a százmillió forintot.

A legnagyobb értékű szerződéseket egy Dandy Trading Ltd. nevű és egy Everest Capital S. A. nevű svájci székhelyű céggel kötötte a BKV. Az elsővel a devizapiaci változások hatásainak elemzésére, 78 ezer 500 euróért (jelenlegi árfolyamon mintegy 23 millió forintért), a másodikkal pedig a BKV hitelfelvételi lehetőségeinek felmérésére (a pénzügyi válság tükrében), 81 ezer 900 euróért (közel 24 millió forintért). Mindkét szerződés meghaladja a közbeszerzési értékhatárt.

Szintén nagy összegű, 14,4 millió forintos szerződés született 2008. december 1-jén a BKV és a tiszaújvárosi Fazeno Bt. között üzleti szervezés-tervezés, vezetői információs rendszer kialakítása tárgyában.