BKV-figyelő

Az augusztus 10-én "Magasról tesznek a buszvezetők bejelentéseire a diszpécserek" címmel publikált bejegyzésünket a BKV kivizsgálta, a válaszuk alább olvasható.

A társaság levelének utolsó bekezdésére válaszolva elmondom, hogy ha a BKV nem hetek alatt válaszolna meg leveleket, és nem csak azokra a kérdésekre, megkeresésékre adna választ, ami nekik tetszik, vagy ami számukra kedvező, akkor sokkal jobb lenne a kommunikáció a blog és a BKV között. Sajnos a BKV a teljes magyar sajtóval úgy bánik, ahogy a BKV-figyelővel. Elvárják, hogy mindennel kapcsolatban kérdéseket tegyünk fel, és mindent járjunk körül, de csak azokra a levelekre válaszolnak, ami számukra kedvező. Így a kommunikáció hiányát rajtam (rajtunk) számon kérni több, mint szánalmas.

Tisztelt BKV figyelő!

A lenti bejegyzésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a BKV Zrt. kivizsgálta az esetet. Több járművezetőnk is jelentette az autók tilosban parkolását a menetirányító diszpécsernek, aki a járművek adatait továbbította a központi diszpécsernek. Az ügyben még aznap délután a zavarelhárítás-irányító diszpécser, valamint a helyszínen egy hálózati forgalomirányító egység intézkedett. Kollégáink természetesen bejelentették az esetet a Közterület-felügyeletnek is, aminek következtében a VII. kerületi Közterület-felügyelet munkatársai a szabálytalanul várakozó jármű vezetőjével szemben intézkedést kezdeményeztek.

Első fokon pert nyert Kovács Norbert ügyvédjelölt a BKV-val szemben, aki magánszemélyként perelte a társaságot a 2010. január 4. és 18. közötti sztrájk bérletkompenzációja miatt. A sztrájk idején a társaság mindössze három napot kompenzált a bérletárakból, holott január 4. és 18. között tömegesen voltak járatkimaradások. A tavasszal nem jogerősen zárult próbaperben Kovács Norbertnek 3454 forintot ítéltek meg, -olvasható az Indexen.

2010 januárjában arról számolt be a lap, hogy pórul járhatnak a sztrájk ideje alatt érvényes bérlettel rendelkezők, mivel a BKV nem fogja kompenzálni azok árát, vagy ha mégis, csak olyan mértékben, amiért nem érdemes lépéseket tenni.

Jogi szakértők is hasonló állásponton voltak, és arra figyelmeztettek: az utasok egy polgári perben valószínűleg csak a bérlet árával arányos kárpótlást kapnának, ami egy teljes árú bérlet esetén napi lebontásban 313 forintot jelentene. Arra pedig nem sok az esély, hogy valaki ilyen kis összeg miatt pert indít a BKV ellen. A közlekedési vállalatot így nem is ösztönzi semmi arra, hogy kezelje az ilyen jellegű panaszokat.

Több mint egy napig állt a tilosban egy Range Rover a Bethlen Gábor utcai szükség-leszállóhelyen, de sem a BKV, sem a közterület-felügyelők nem tettek semmit, holott a BKV járművezetői több tucat alkalommal bejelentették. Bár a közteresek többször elmentek az autó mellett, egyszer sem kérték az elszállíttatását. Olvasónk szerint ez az eset is tökéletesen példázza, hogy a BKV diszpécserei és zavarelháratói, valamint a közterület felügyelők mennyire tesznek a járművezetők bejelentéseire.

Olvasóink eddig sok jót nem írtak a BKV-n tevékenykedő közterület-felügyelőkről. Bevallom őszintén, én eddig csak egyszer találkoztam velük, holott napi négyszer utazom a 7-es buszon, és a 4-6-os villamoson. A rendszer egyetlen hátulütője szerintem az, hogy a bliccelők pontosan tudják, hogy melyik járatokon vannak ellenőrök és közteresek, ugyanis a ruhájuk már a megállóból kiszúrható, úgyhogy aki nem akar lyukasztani, az vár még egy buszt vagy villamost. Vannak olyanok is, akik erre nem figyelnek, és bár akadékoskodnak, végül megkapják a csekket. Egy ilyen kiscsaládról szól az alábbi történet:

Kedves BKV-figyelő!

Tegnapi nap (júl. 28.) utaztam a 7E jelzésű buszon (délután 16.35-16.55 között), mikor a Blaha L. téri megállónál felszállt, egy roma család.

Az anyuka és apuka csöppet ittas volt és gyorsan le is vágódtak az első szabad helyre, volt velük egy 16-17 év körüli fiú is, aki egy nagy gurulós bevásárló kocsit "húzott" maga után. Az érdekesség számomra az egészben annyi volt, hogy nem csak ők szálltak fel a Blahánál, hanem egy ellenőr és egy közterület-felügyelő is, akik a munkájukat végezték.

A főváros vezetése és a Budapesti Közlekedési Központ által kezdeményezett, majd az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás alapján a budapesti tömegközlekedési eszközökön 2011. január 11-étől a közterület-felügyelők is részt vesznek a jegyellenőrzésben. A megállapodás alapján január 11-étől 3 hónapon keresztül a közterület-felügyelők - természetesen előzetes képzést követően - a BKV-ellenőrökkel közösen láttak el szolgálatot.

A közös fellépésre a Rákóczi úton közlekedő autóbuszjáratokon (így a 7, 7E, 173, 173E jelzésű autóbuszokon), továbbá 4-es és 6-os villamosok teljes vonalán került sor. Az ellenőri feladatokat továbbra is a BKV ellenőrei látták el. A közterület-felügyelők, mint igazoltatásra jogosult hivatalos személyek abban voltak a segítségükre, hogy azokat a jegy- vagy bérlet nélkül utazókat igazoltatták, akik az ellenőröknek nem voltak hajlandóak személyazonosságukat arra alkalmas, hivatalos, fényképes igazolvánnyal igazolni (így például személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal). Az igazoltatás megtagadása esetén pedig rendőri közreműködést kért az eljáró felügyelő, olvasható a BKK mai közleményében.