BKV-figyelő

Olvasónkat kedden reggel egy nyugdíjas nő terrorizálta az egyik tömött BKV buszon. Az idős nő, aki valószínűleg bevásárolni ment a legnagyobb csúcsforgalomban beszólogatott az utasnak, lökdöste, és minden kanyarnál "véletlenül" elveszítette egyensúlyát. Olvasónk akkor jött rá, hogy az idős nő csak megjátssza az egészet, amikor a Gellért térnél az egyik kanyarnál a fizikát meghazudtolva, az ellenkező irányba dőlt az asszony. Arra, hogy az idősek miért a reggeli csúcsban közlekednek, miért nem 9-12 óra között, amikor üres a BKV, egyelőre nem tudjuk:

Kedves BKV-figyelő!

Egy állandó problémát szeretnék megosztani az olvasókkal amivel minden reggel találkozom a 7-es, 86-os és a 212-es buszon de nem csak itt tapasztalható ez a jelenség, hanem szinte az összes BKV járaton. Budapest belvárosában dolgozom, amit minden reggel 1 óra utazással érek el. Általában 6-7 óra között utazom, de ha később megyek dolgozni, akkor gyakran előfordul, hogy 8-9 óta között tömegközlekedem a fent említett járatokkal is. Reggel a busz tele van munkába és iskolába igyekvő emberekkel, akik nem viccből vagy unalomból utaznak, hanem ébredés után a céljukat szeretnék megközelíteni, hogy eltartsák (iskolások esetén később) ezt az országot. Sokan vagyunk akik nem vásárolhatnak maguknak autót, ezért tömegközlekedünk. Nekem a legnagyobb problémám az idős utasokkal van, akik reggel a tömött buszokon terrorizálják az utasokat, mert nekik is a legnagyobb tömegben kell menni a piacra, orvoshoz, nem ér rá akkor, amikor a BKV üres, kihasználatlan (9-12 között).

Olvasónk a minap a 9-es busz vonalán utazott, ahol az ajtó (leszállásjelző) hibája és a járművezető figyelmetlensége miatt igazi kalandokban volt része. Az utasok hiába jeleztek, hogy le akarnak szállni, a busz ajtaja egyik megállóban sem nyílt ki egyből. Derék utasunk addig nyomogatta a gombokat, amíg az ajtó kinyílt, ám hiába kezdte meg a leszállást, a busz derék vezetője már zárta is az ajtókat és indult volna ki a megállóból. Az utas kapálózott, szenvedett az ajtók között, de a buszvezető csak későn vette észre, hogy egy utas félig a buszon maradt.

Mai rohanó világunkban már a buszról való leszállásra sincs idő. A busznak menetrendje van, azt tartani kell minden áron:

Kedves BKV Figyelő!

Ma az életemre tört egy buszajtó. Előrebocsátom, semmi olyat nem csináltam, amiért rászolgáltam volna a leckéztetésre a buszsofőr részéről, szabályosan próbáltam meg elhagyni a járművet.

Történt ugyanis, hogy a 9-es vonalán újabban közlekedő régebbi típusú autóbusz érkezett a megállóba. Eleve ki sem nyílt a hátsó ajtó, pedig egy utas már odabent várta, hogy leszállhasson, ezért megnyomtam a külső ajtónyitó gombot, majd felszálltam pár utastársammal.

A következő megálló előtt egy fiatal férfi nyomta meg a leszállásjelző gombot, majd amikor megállt a busz, az ajtó (csakúgy mint az előző megállóban) nem nyílt ki. A fiatalember rögtön pánikba esett, de a gomb újra megnyomására kinyílt az ajtó, ami az utas leszállása után, alig fél másodpercnyi figyelmeztető hang után villámgyorsan bezárult.

A következő megálló előtt én jeleztem leszállási szándékomat, számítottam arra, hogy nem fog kinyílni az ajtó, ezért a megállóba érkezés után már nyomtam is az ajtó fölötti gombot (ami nem világított). Az ajtó nem reagált, ezért a tőlem távolabbi, a kapaszkodón lévő gombbal próbálkoztam. Az ajtó kinyílt, meg is kezdtem a leszállást. Viszont én már nem jártam olyan szerencsével, mint az előző leszálló, a figyelmeztetéssel egy időben csukódott az ajtó, aminek eredményeképpen a négyből három végtagom és a fejem szorult be a villámgyorsan záródó ajtóba.

Olvasónk a minap döbbent rá, hogy a blogon megjelent utasészrevételeknek igenis van valóságalapjuk, nem kitalált történetek. Kétkedve olvasta a bejegyzéseinket a BKV darabokra hulló buszairól mindaddig, amíg maga is megtapasztalta, a jelenlegi állapotokat. Jó lenne végre karbantartásokra, új buszok beszerzésére költeni a pénzt:

Szia BKV figyelő!

Rendszeres olvasója vagyok a blognak, és sok olyan poszt látott napvilágot a blogon, ami egyszerűen hihetetlen. Nem tudtam elképzelni, hogy történhet olyan egy autóbuszon, (ami nap mint nap utasokat szállít) hogy kiesik az ablaka a székre. Vagy, hogy eshet meg olyan egy gerincvonalon (7-es járatcsalád), hogy kettétörik a csuklós busz, út közben. Hogy engedheti meg magának a BKV azt a luxust, hogy a havi 9000 Ft-os bérletár ellenében, ilyen gyalázatos szolgáltatást nyújtson? Nemrég szereztem meg a jogosítványomat autóra, és ahogy lesz pénzem, nem érdekel, hogy mennyivel drágább egy autó fenntartása, mint egy havi bérlet, én biztos vagyok benne, hogy váltani fogok. Az autóban van fűtés, tiszták az ülések, senkitől nem kell félnem, nem kell órákat várnom, mert éppen nincsen busz, ami forgalomba adható. Ezt lehetne ragozni, mert rengeteg ilyen eset történik nap, mint nap.

Olvasónk egy pesti szállodában dolgozik, ahol egy néhány fős kínaiakból álló csoport szállt meg néhány napig. A mindig jókedvű, mosolygó kínaiak arcára fagyott a mosoly, amikor a BKV ellenőrei a Hősök terén egyikőjük nyakából letépte a fényképezőt, majd fejenként 5000 forintra húzták le őket. Részletek alant:

Tisztelt BKV-figyelő blog!

Engedjék meg, hogy megosszak Önökkel egy történetet aminek nem én voltam a főszereplője. Egy budapesti szálloda alkalmazottja vagyok. Szállodánk vendége volt egy hete egy néhány fős kínai csoport, akik 5 napot töltöttek el a városban. Sokat beszélgettünk velük angolul, nagyon jót meséltek a városról, tetszett nekik a vár, a parlament, és a Duna alatt áthaladó metró is. Ez számukra érdekesség volt :-)

Az utolsó előtti napon a társaság kedve nagyon megváltozott. Késő délután egy városnézésből jöttek vissza, ekkor vettük észre kollégáimmal, hogy a mindig vigyorgó kínaiak el vannak keseredve. Kifaggattuk őket és kiderült, hogy a metrón két ellenőr bántalmazta őket. Vendégeink a metróztak a Ferenciek terétől a Hősök teréig (Deák téri átszállással). Fejenként egy jegyet lyukasztottak, felhívtuk a figyelmüket mikor jöttek, hogy metrótól metróra átszálláskor nem kell másik jegyet kezelni. Lyukasztottak a Ferenciek terén, a Hősök terén mégis megbüntették őket.

Van a körúti villamosokon egy hajléktalan nő, aki mindig cseszegeti az utasokat. Beszólogat nekik, kiabál velük, szidja a családtagjaikat stb. Olvasónk is találkozott vele pénteken, és elkövette azt a hibát, hogy ránézett a csövesre. A nő egyből kiszemelte magának, beszólogatott neki, majd pogácsával arcon köpte. Teljes történet alant:

Kedves BKV-figyelő!

Pénteken kora délután atrocitás ért a 6-os villamoson. A Móricz Zsigmond körtéren, ahol a villamosra felszálltam egy hajléktalan nő ült a villamos elejében a tolószékeseknek fenntartott helynél. Lehajtotta az üléseket, sáros lábát feltette, magában beszélt néha halkan néha ordibált. Közben valami pogácsát evett minden tiszta morzsa volt.

Ekkor rájöttem, hogy a magyar ember mennyire megértő, mennyire toleráns. Senki nem bántotta a hontalant, mindenki tűrte, hogy összepiszkítja a villamost, kiabál a szaga sem késztett arra senkit, hogy leszállítsa. Megértő a magyar, ennyi biztos.

Csuklónál álltam néha a nőre pillantottam. Bizonyára nem szereti a közönséget nem tetszett neki, hogy nézem. A kiabálást nem hagyta abba én lettem a célpont. Nézésem olyan indulatokat váltott ki, hogy le gazdag zsidózott, kurvaanyázott. Elfordítottam a fejem nem foglalkoztam vele.  Valahol a Petőfi híd felé jártunk amikor a fejemnek repült egy nyálas pogácsa darab. A feladó a homeless volt akinek az sem tetszett, hogy nézem és az sem, hogy elfordultam nem foglalkoztam vele. Odafordultam hozzá megkértem udvariasan, hogy hagyja abba. Közelebb mentem, hogy lekísérjem a villamosról, akkor arcbaköpött még egy adag pogácsával. Ezek után megemeltem a hangom, felemeltem a nőt és a csomagjaival együtt a Boráros téren a megállóba kilöktem. Meglepődött  hirtelen meg sem tudott szólalni. Az utasok is néztem mint a birkák.

Kicsit bánom, hogy így bántam egy nővel. Nem vagyok agresszív de a drága bérlet árában ez a plusz szolgáltatás nincs benne a nő pedig átlépett egy határt amit már én sem tűrtem.