BKV-figyelő

Vajon hová siet az a villamosvezető, aki egy megállóban kétszer is odacsukja a babakocsis apukát, és a mellette lévő kisgyerekét? És ez még nem volt elég. A következő megállóban az utasok mentettek meg egy idős urat, mert rá is rácsukta a villamosvezető az ajtót, majd félig nyitott ajtókkal indult el.

Tisztelt BKV-Figyelő!

Tegnap (október 29.) este dolgom volt a belvárosban, ezért villamosra szálltam Káposztásmegyeren, hogy eljussak Újpest-központba. Rákospalotai MÁV megállónál a középső ajtónál egy férfi szállt fel a kisgyerekével és egy babakocsival. Vagyis csak akart mert ahogy elkezdett fellépni, már jelzett a hang és becsukta az ajtót a férfira. Pedig alig 2 másodpercet álltunk a megállóban!

A dühös személy persze intett a vezetőnek teljesen jogosan, de az válaszul újra rácsukta az ajtót! A villamos nekiindult lóhalálában, a kisgyerek majdnem elesett de az apuka a babakocsit hátrahagyva elkapta a karját. Persze ment a káromkodás, nagy volt az ijedtség. Alig mentünk 2 megállót, az Újpesti kórháznál megint volt egy ilyen húzása. Láttam, hogy fel akar szállni egy idős bácsi ezért ugrottam és elkaptam jobb oldalról a karját, mert alig hogy fellépett az első lépcsőre csörgött és csukta az ajtót, ráadásul elindult úgy, hogy nyitva volt az ajtó!

Mi lett volna ha nem segítünk neki? A lehetőség: Összenyomja úgy hogy súlyosabb baja is lesz az öregúrnak vagy B, Összenyomja és le is esik. Soha nem volt ilyenben részem, és meg kell hogy mondjam, eléggé vert a szívem. A kocsi amiben utaztunk ???? számú volt és egy fiatalember vezette. A babakocsis ember fontolóra vette, hogy felhívja az Akácfa utcai panaszcímet (nem tudom hogy van e ilyen ő ezt mondta), de szerintem nem érne el vele sok mindent.

Tegnap megváltozott a véleményem. A magyar ember igenis segítőkész és a villamosvezetők nem mindig körültekintőek!

Tisztelettel: Vereckei Bálint

A BKV sajnálja, hogy nem lehet minden villamosában légkondi, ezért a nyitható ablakok mellett menet közben az ajtót is nyitva hagyják, hogy nagyobb felületen jusson hűs levegő az utastérbe.

 

Ha nem indul el a videó, kattints ide!

 

Egy olvasónk linkelte be a fentii videót a nyitott ajtós posztba még kedd délután. A YouTubeon nem csak a videót néztem meg, hanem a kommenteket is elolvastam, ahol a szerzőt piszkálják azért, amiért nem jelezte a hibát a villamosvezetőnek. Szerintem jól tette, hogy nem szólt. Kedden többen leugattak minket a nyitott ajtós és füstölő buszos postban, hogy ha nem tetszik valami, le lehet szállni. Ez a XXI. századi pesti felfogás…

A BKV-nál szerencsére nem csak droidok dolgoznak, hanem olyan rendes és tisztességes emberek is, akik feladatuknak érzik az emberek segítését, tájékoztatását és felkarolják még a rászorulókat is. Olvasónk is egy ilyen buszvezetővel találkozott, pozitív élményeiről rövid levelében mesél:

Tisztelt BKV-Figyelő!

Egy olyan tapasztalatom miatt ragadtam billentyűzetet, mely sajnos még soha nem esett meg velem. Eddig:

2008.10.27-én, 17:00 és 17:30 között utaztam a BPO-238-as rendszámú 8-as autóbusszal Gazdagrét felé. A Kálvin téren a buszvezető szép estét és kellemes utazást kívánt és ezt az út során többször bemondta az új felszállók részére. Gazdagréten további kellemes estét, jó egészséget, kézcsókot a hölgyeknek kívánt. Egész utazás alatt a megállókat érthetően bemondta, végig udvarias, nyugodt volt, biztonságosan vezetett, különös tekintettel a már hónapok óta húzódó útfelújításra, pedig eme cselekmények manapság a 8-as buszon nem megszokott cselekvések sajnos.

Ám nem is emiatt döntöttem úgy, hogy megosztom Önökkel tapasztalataimat, hiszen ezek alapvető emberi tulajdonságok, melyek egy buszvezetőtől értelemszerűen elvárhatók.

A Zólyomi úti megálló után a zebra előtt egy vak úr várakozott átkelésre. A sofőr megállt a zebra előtt, de a vak úr nem mert elindulni, mert szemből folyamatosan haladtak el az autók. Erre a buszvezető nem indult el, hanem kiszállt a buszból és átsegítette a vak embert. Visszatérvén megköszönte a türelmünket és folytattuk utunkat.

Milyen jó lenne, ha mindenki ilyen példásan viselkedne! Jó érzés volt látni, hogy vannak még kis hazánkban ilyen rendes emberek! Kérem Önöket, jutalmazzák méltóképp az autóbusz vezetőjét!

Tisztelettel: Eilinger Csaba

A BKV-nál vannak olyan buszvezetők, akik azt hiszik, hogy az utastérben 20 kilós krumpliszsákok vannak. Padlógázzal indulnak, padlófékkel állnak meg, persze az utasok eközben esnek-kelnek mögötte. Mivel a krumplisszákok nem igényelnek ellátást, ezért egyik buszvezetőnk a vérzőfejű utast is levegőnek nézte.

Tisztelt BKV!

2008.10.22. (szerda) A 185-ös buszon a következő történt 12 óra 50 perckor a Harmat utca - Kada utca kereszteződésében: A kereszteződésben a piros lámpánál a busz hirtelen fékezett. Egy 55 - 60 éves körüli hölgy utas elesett a buszon. - Ülőhely nem volt.-

Az utasok segítették fel menet közben a padlóról. A busz vezetője ment továb b, mintha mi sem történt volna. Az utasnak vérzett az arca. A gépkocsivezető nem hiszem hogy nem vette észre a buszon a nyüzsgést. A megsérült utas a következő megállónál -Lavotta utca- leszált, de a gépjárművezetővel közölte "remélem jól érzi magát! " . Várom válaszukat a történettel kapcsolatban.

Tisztelettel: Sáfrány László

Na nem én gondolom ezt, hanem valószínűleg a BKV azon szakemberei, akik napi szinten szívatják a mozgásukban korlátozott utasokat. A paraméterkönyv bevezetésével ugyanis a jól átlátható alacsonypadlós rendszert megbolygatták, és most már össze-vissza járnak az alacsonypadlós buszok. Megértem, hogy jót akartak, de miért nem kérik ki néha az érintettek véleményét? Így látja egy érintett:

Kedves BKV Figyelő!

A nagy BKV-átalakítások óta eltelt 6 hét tanulsága alapján megállapítható, hogy a kerekesszékeket szállító alacsonypadlós buszhálózat jószerivel alkalmatlan a közlekedésre.

1. A "mindenre jusson alacsonypadlós járat" elgondolás jól kommunikálható ugyan, ellenben azt eredményezte, hogy mindenhová maroknyi szerelvény jut, teljesen kiszámíthatatlanná téve ezzel a valahová való időben érkezést. Eddig jól működő, legalább a fél várost átszelő járatok lettek "ritkítva", egyedül a Mozgássérültek Egyesületének Országos Szövetségének székhelye közelében guruló 86-os busz maradt 100 %-os lefedettségű.

2. Nem egy járat van, ahol óránként egy járat megy, ha éppen, és ezek véletlenül sem csatlakoznak egymáshoz. Személyesen vártam a 196-os buszra a fóti úti végállomáson szerda reggel. A 7.40-est épp lekéstem, amint látható, a következő is megfelelt volna. De nem, mert magas volt. A 8.33-as is, így a 8.53-as volt újra alacsonypadlós. A két elvileg alacsony járatnak híre-hamva sem volt, a sofőrök pedig rendre állították, a következő az lesz. Ezen a helyen nincs nagyon alternatíva, alacsonypadlós pedig különösen. A várakozás így 75 perc volt.

3. A 173-as, elvileg vegyesen közlekedtetett járatán sem ritka az 50-60 perces várakozás a reggeli csúcsidőben. Volt eset - nem egyszer -, hogy 8 régi típusú busz ment el előttem az újpalotai Vásárcsarnok megállójában, mire megjött az alacsony. Tervezzen így az ember időre!

4. A legfurcsább dolgok viszont a 105-ös buszon történnek. Az eddig minden harmadik buszával alacsonypadlós járatot jelentősen ritkították, most jó esetben minden ötödik használható kerekesszékkel. Ez 6 járművet jelent, mind a 6 az Alfa Busz Kft tulajdona, az eddigi teljes BKV-tulajdonnal szemben. Először csak egyik-másik, múlt hét óta - a buszvezetők elmondása szerint - viszont mind a hat busz platója le van törve. Némelyiké ketté is repedt. Valószínűleg nem 120 kg-ra hitelesítették. Ahogy a buszvezetők mondják, hiába jelentik be, a cég munkatársai nem mennek ki megjavítani. Talán direkt, nem tudom. Azért azt elgondolnám, én mit kapnék a főnökömtől, ha azt mondanám, nem végzem el a feladatomat. Úgy néz ki tehát, egy teljes vonal elesett.

5. Az így kialakult helyzet úgy fest, hogy Budapesten jó nagy kerülőkkel lehet csak közlekedni. Az itt látható térképen megfigyelhető az alacsonypadlós és a normál közlekedés közötti nagy különbség. A naggyal még nem volna gond. Az eddiginél nagyobbal (ami jele a visszafejlődésnek) annál inkább.

6. Szeretném végül jelezni, hogy a leírt esetek az én mindennapjaimból merítenek, s így mint olyanok, valószínűleg egyediek. De számos, az enyémhez hasonló probléma rejtőzik még a kérdésben, ami nem engedi a kerekesszékes tömegközlekedést úgy elintézni, hogy "azért a pár emberért nem kellene". Ilyen állapotok között nem is lesz máshogy.

Figyelmüket megköszönve maradok tisztelettel:
S. András