BKV-figyelő

Látszólag nem zavarta a 16-os busz vezetőjét, hogy tegnap este az Országház utcánál kiesett egy alkatrész a buszából. Egyszerűen csak megállt, ajtót nyitott, hátrasétált a kiesett alkatrészért, maga mellé tette a fülkébe, majd hajtott tovább a végállomás felé. Az utasok többsége már a jelenet felénél elhagyta a buszt. A levél hajtás után olvasható.

Olvasónk, Dóra a 204-es buszon utazott április 27-én délelőtt, ahol három igénytelen, büdös ember zaklatni kezdte. Az utas hiába kért segítséget, az utastársa akinek odaszólt, inkább leszállt, a buszvezető pedig csak a vállát vonogatta, hogy ő nem tehet semmit. Végülis egy idősebb úr sietett a segítségére:

Kedves BKV-figyelő!

Amiről most írok, az ma, 11.45-kor, Rákospalotáról induló 204-es buszon történt. Zenét hallgattam, és rejtvényt fejtettem, amikor a Váci út környékén egy különös szagra lettem figyelmes. Eleinte azt hittem, az egyik idősebb hölgy visz pálpusztait a szatyrában, aztán a szag forrásaként beazonosítottam a mögöttem (a középső ajtónál álló) három embert. Gondoltam, kibírom, újra a rejtvény-zene kombinációra koncentrálva, de hirtelen, valami megfogta a nyakamat hátulról. Nem tudtam, mi történik, ezért egy frappáns "mi a f.sz?" felkiáltással hátrafordultam.

A hányások eltakarítása és az üzemidőben történő takarítás régóta megoldatlan probléma a BKV-nál. Ha kifolyik valami a padlóra, vagy ha menet közben valaki kidobja a taccsot, akkor a kosz rendszerint üzemzárásig a jármű belsejében marad, jobb esetben fellocsolják valamivel, vagy szórnak rá egy kis forgácsot. Vajon miért van az, hogy más európai nagyvárosokban ezt a problémát is meg tudják oldani? Miért olyan nehéz minden végállomásra egy vödröt és egy doboz hipót kihelyezni? Várom az érveket és az ellenérveket.

Kedves BKV-figyelő!

Egy rövid történetet szeretnék megosztani veletek és az olvasókkal:

2011. április 15-én 10:50-kor a 97E busz megérkezik az Örs Vezér térre. Utazik rajta egy anya a 3-4 év körüli kisfiával. Még megállás előtt a kisfiú rosszul lesz, kidobja a taccsot. A mama gyorsan felkapja, leugrik vele a buszról a közeli bokrokhoz, de így is szép kis tócsa keletkezik. A mama a sofőrnek nem szól.

Olvasónk, Viki még márciusban szenvedett baleset a 33-as busz Lépcsős utca megállójában. Az utas leszállás közben rosszul lépett, emiatt szalagszakadással korházba került, ahonnan gipsszel a lábán távozott. Az eset érdekessége, hogy a buszvezető valószínűleg az ajtózárás közben nem látta az esetet, emiatt segítségnyújtás nélkül elhagyta a megállót. Olvasónk kártérítését fordult a BKV-hoz, de jegyzőkönyv hiányában nem tudja bizonyítani az esetet:

Kedves BKV-figyelő!

Az eset március 18-án, péntek este történt, amikor a 17:59-kor Október Huszonharmadika utcától induló 33E autóbuszról a Lépcsős utcánál leszállás közben (kb. fél 7-kor) félreléptem, a bokám félre ment. A mögöttem leszálló emberek felsegítettek, de nem maradt ott senki. A buszsofőr sem szállt le, elhajtott, így helyszíni jegyzőkönyv nem készült.

Olvasónk, A. Diószegi az alább olvasható levelében egy régi, ám még mindig aktuális problémával foglalkozik, mégpedig azzal, hogy a HÉV-pótló járatokon miért nem megoldott a bicikliszállítás. Mint ismeretes HÉV-pótlóként ugyan azok a buszok közlekednek, amik a napi forgalomban, illetve villamos, metró stb. pótlásnál, ezeken pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság nem engedélyezi a kerékpárszállítást. Vajon nálunk mikor lesznek olyan kerékpárszállító alkalmatosságok, mint ami a lenti busz elején látható? Olvasónk levele a kép alatt olvasható.