BKV-figyelő

Várhatóan 2014 második felében, illetve 2015-ben valósul meg az észak- és dél-budai villamosvonalak összekötése, azaz a budai fonódó villamos – hangzott el a projektről szóló lakossági fórumon csütörtökön. A két fejlesztésből álló projekt összértéke csaknem 13 milliárd forint.

A 2-es metró elkészültével a kötöttpályás összeköttetés megszűnt Buda északi és déli része között, átszállás nélkül ma csak a 86-os busszal járható végig az útvonal – idézte fel csütörtökön Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. A ma még széttagolt villamoshálózat összekapcsolása 1999-ben vetődött fel ismét.

A vonalak összekötésére korábban három elképzelés volt. Ezek egyike a Bem rakparti összeköttetés, amely várhatóan a közeljövőben megvalósul. A Frankel Leó úti kapcsolódást, illetve a villamosoknak a HÉV-alagútba való levezetését elvetették.

A tervek szerint a jelenlegi 17-es villamos vonalát a Bem rakparton új vágányok építésével összekötik a ma még Batthyány téri végállomású 19-es és 41-es villamosokéval, továbbá a Török utcán keresztül kapcsolatot hoznak létre a 4-es és 6-os villamosokkal, így a 61-es villamos is Észak-Budáig közlekedhet majd. Ezzel párhuzamosan a 17-es villamos megszűnik.

A 19-es, a 41-es és a 61-es villamosok a jövőben a mostaninál jóval sűrűbben, átlagosan 4 percenként követik majd egymást. A BKK számítása szerint a 17-es villamost ma naponta 7-8 ezren használják a Frankel Leó úton, az Árpád fejedelem útján 14-15 ezren utaznak busszal, a HÉV forgalma ugyanitt körülbelül 68-70 ezer fő naponta. Budapest vezetése azt várja, hogy a vonalak összekötésével a villamosok napi forgalma 33-35 ezer főre emelkedik.

A 86-os busz kapacitása ezzel párhuzamosan visszaesik, így a Fő utcán megszűnik majd a buszsáv, a helyén parkolóhelyeket alakítanak ki; a BKK egyebek mellett így tudta garantálni a II. kerületnek, hogy nem lesz kevesebb parkolási lehetőség. Vitézy Dávid szerint a közúti kapacitás sem csökken majd a fonódó villamos megvalósulásával.

A tervek szerint a 19-es vonalon minden, a 61-esen pedig minden második villamos lesz alacsony padlós. (A főváros a közelmúltban írt ki közbeszerzést 37 alacsonypadlós villamos beszerzésére, a beruházást döntően az Európai Unió finanszírozza.).

Mint ismert, a főváros, illetve a BKK vitába keveredett a II. kerület vezetésével, így a terveket átdolgozták. A kerület több feltételt is szabott a hozzájáruláshoz, ezeket beemelték a projektbe. Ezek legfontosabbika a 17-es villamosok belső szakaszának teljes felújítása, amelyre a BKK – a teljes beruházáshoz hasonlóan – uniós támogatást nyert.

A projekt műszaki részleteiről szólva Takács Miklós, a Főmterv igazgatója elmondta: a Bem rakparton 1,1 kilométer hosszú új vágánypárt építenek a jelenlegi parkoló helyére. A fasor és a kerékpárút megmarad, az út két oldalán parkolósávokat alakítanak ki, de a közúti forgalmi sáv leszűkül, a kettőből csak egy marad meg. Takács szerint ez nem okoz majd dugókat. A Bem téren új villamosmegálló létesül.

A tervezők számára a legnagyobb kihívást a villamosok Margit híd alatti átvezetése jelentette. A szerelvények akkor haladnak majd át, amikor a gyalogosoknak zöldet jelez a lámpa. A szűk hely miatt azonban egyszerre csak az egyik irányban tudnak áthaladni a villamosok, de a tervezők szerint ez nem jelenti azt, hogy hosszú perceket kell majd várni.

A BKK által szervezett nyílt fórumra sokan nem jutottak be. A Bem rakparti Novotel szálló 100 fős konferenciatermébe biztonsági okokból legfeljebb 120 embert engedtek, a BKV-figyelő tudósítója is alig jutott be. Sokan tehát az utcán rekedtek, amiből kisebb, a rendőrség kihívásához vezető balhé lett.

(Látványtervek: BKK)

Netti kisgyerekes anyuka, Zuglóban lakik. Rendszeresen jár babakocsival az Örs vezér terére, ami a hivatalos menetrend szerint több módon is megközelíthető alacsony padlós járatokkal. A hivatalos menetrend szerint, de mint azt számtalan korábbi levél bizonyítja, a valóság gyakran mást mutat.

Újdonsült anyukaként tapasztalom igazán, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie Budapesten a gyermekekkel közlekedni vágyóknak. Az eredmény sokszor elképesztő.

Mi Zuglóban lakunk, az Amerikai és a Róna utca között. Innen az egyik legközelebbi központ az Örs vezér tere, ahová babakocsival eljutni igencsak nagy nehézségekkel jár - mint kiderült.

A legközelebb a 82-es troli, vagy messzebb a 3-as villamos, illetve - mint megtudtam - a 32-es busz megállója van, amelyek abba az irányba visznek. Úgy hallottam, hogy a troli vonalán alacsonypadlós járműveket indítanak végre, és naivan nekivágtam az útnak babakocsival.

A Szugló utcai megállóban 50 percet vártam - magam sem tudom miért -, de nem jött egy sem... Ez nemcsak azért kellemetlen, mert a találkozómat lekéstem - létre sem jött -, de egy pár hónapos babával az etetési időkkel is kalkulálni kell, ha az ember útra kel.

Mindez két hete csütörtökön (2013. február 21. - a szerk.) történt, 13 és 14 óra között, amikor a menetrend szerint 2 darab alacsonypadlós troli is járt volna a nagyérdeműnek.

A villamosra egyértelműen lehetetlen felszállni a magas lépcsők és a korlátok miatt, a 32-es buszt néha szoktam látni, az többnyire alacsonypadlós, szóval feltehetőleg azt kell majd választanom a későbbiekben.

Nem tudom, lehet-e az ilyen és hasonló információkkal mit kezdeni, de úgy gondolom, ha nem beszélünk ezekről az "apróságokról", nem is fog változni semmi. 

(A kép illuszráció; forrás: BKK)

Az utasok hozzáállását, viselkedését firtatta a napokban a BKK egyik jegypénztárosként dolgozó munkatársa. Levélírónk is elismerte, hogy a modortalanság gyakran a tömegközlekedésben dolgozókat is jellemzi. Erre reflektál Mónika levele, akivel egy villamosvezető volt udvariatlan. (Mai levelünk korábban érkezett, nem a jegypénztáros levelére adott válasz, inkább csak a témája miatt van összefüggés.)

Mint az olvasónk leveléből is kiderül, nem az ellen volt kifogása, amit a járművezető mondott, őt inkább a hangnem, a hozzáállás zavarta. A következtetés levonható, nem bonyolult: ha kölcsönösen megadnánk egymásnak a tiszteletet, számos konfliktushelyzet elkerülhető lenne. Meggyőződésem, hogy ez az általános, ugyanakkor ezek az esetek rossz szájízt adnak.

Ma este (2013. február 18. - a szerk.), egy igen hosszú nap után a Széll Kálmán téren sétáltam a 18-as villamos felé. Nem állt még be a megállóba, ott várakozott nyitott ajtókkal, ahová beérkezni szokott. Gondoltam, hogy felszállok rá, az a pár méter mit sem számít (hiszen nyitva voltak az ajtók, kit zavarnék?).

Miután elfoglaltam a helyem, egyszer csak rám szólt egy mogorva női hang: Vééégállomás (hozzáteszem, a villamos már 5-10 perce bent állhatott). Ránéztem a hang tulajdonosára, és egy meglehetősen ápolatlan, BKV-s egyenruhában lévő "hölgy" állt előttem. Köszöntem: Jó estét. Erre az előbbi nem épp kedves hang újra megismételte, hogy: Vééégállomás. (Talán ezt szánta köszönésnek, vagy azt hitte süket vagyok?!)

Mondtam neki, hogy "nem most érkeztem, hanem a másik irányba tartok". (Egyébként sem úgy néztem ki, mint aki elaludt a járművön, ráadásul mivel elhaladtam mellette, amikor még a vezető fülkében ült, láthatta, hogy felszállok.) Erre közölte az előbbihez hasonló, ha nem durvább stílusban, hogy: "akkor le lehet szállni, és a megállóban felszállni". Mondtam neki, hogy: "ezen a pár méteren már mi múlik?", erre annyi volt a válasz, hogy szálljak le.

Megkérdeztem a "hölgytől", hogy "miért vannak nyitva az ajtók, ha nem lehet felszállni?", amit tudomásom szerint nem tilt semmi (és így utólag tovább gondolva ezt nekem honnan kellene tudnom, hiszen egy leszálló helyen állt a villamos, járda mellett, nem a sínek között?!), majd odavágta, hogy az ajtók azért vannak nyitva, hogy ő át tudjon menni egyik fülkéből a másikba. De ezt már meglehetősen támadóan mondta, úgyhogy tényleg jobbnak láttam leszállni.

Kérdezem én: stílust nem tanítanak a BKV-nál? Hogy talán az ügyfél az első, mivel belőlünk élnek? Félreértés ne essék, nem azzal van bajom, hogy le kellett szállnom. Most először, és utoljára szálltam fel ott. Nekem a stílussal, a hangnemmel van problémám. Nekem alap, ha valakit megszólítok, köszönök neki. A másik dolog, hogy ha én megadom a tiszteletet, joggal várom el ugyanezt.

Ügyfélszolgálaton dolgoztam évekig, tudom azt, hogy az én viselkedésem egyben a szervezetet is minősíti, ahová tartozom. Persze, mondhatjuk, hogy alulfizetettek, fáradtak az emberek, de a jó modor, az udvariasság, a másik emberszámba vétele nem pénz, idő vagy energia kérdése.

Én sem keresek sokat, én is elfáradok a nap végére (átlag 10-12 órát dolgozom), mégis képes vagyok az emberekre mosolyogni, hiszen hiszek abban, hogy csak így tehető jobbá ez a világ. Ha figyelünk egymásra.

Vitán felül áll, hogy a budapesti tömegközlekedés a rendszerváltás vesztese. Évtizedek óta nem költöttek rá annyit, amely legalább a szolgáltatás vagy az infrastruktúra állapotának szinten tartásához kellett volna. Ennek jelentőségét ritkán ismerték fel, s ha mégis, gyakran későn vagy rosszul.

Tagadhatatlan, hogy az elmúlt évtizedekben is voltak nagyobb fejlesztések (2-es metró felújítása, 4-es metró építése, Combino villamosok, Volvo buszok - hogy csak a legfontosabbakat említsem), ma is vannak. Az enyészet azonban egyelőre nagyobb úr, amivel nehéz felvenni a versenyt. Erről szól olvasónk levele is.

Az én problémám nem kicsit bosszantó, és elgondolkodtató… Ugyanazzal a járattal járok 20 éve és mostanra alakult ki az az állapot, ami a BKK számára figyelmeztető kell hogy legyen.

A 14-es villamos vonaláról van szó, amivel 20 évvel ezelőtt hamarabb beértem ugyanarra a munkahelyre, tehát a távolság nem változott, csak az erre költött idő! (20 éve 25 perc alatt beértem a munkahelyemre, most 45 perc szükséges hozzá!)

A mostani járatok (én a Rokolya utca és Lehel tér közötti 8 megállóról beszélek) csigalassúsággal teszik meg ugyanazt a távolságot, amit akár 10-20 évvel ezelőtt megtettek! A sínpályán érezhetően visszafogja a vezető a járművet, tehát valószínűleg utasításba kapták a lassú menetelést…

Szégyen, hogy a XXI. században nemhogy csökkenne a menetidő, hanem minden utazás hosszabb ideig tart…

Azt még nem is említettem, hogy utána metróra ülök, ami szintén lassúbb, mint évekkel előtte (bár ennek okát nap mint nap halljuk rádióból, tévéből) és hogy még jobb kedvvel induljon az ember napja, a mozgólépcsőből is csak egy üzemel; például a Kálvin téri megállóban a legnagyobb reggeli csúcsforgalomban, kígyózó sorban kell várni az egyetlen mozgólépcsőre való feljutást, ahelyett, hogy a másikat is elindítaná a helyzet magaslatán álló szolgáltató!

A címben szereplő állítás derül ki olvasónk leveléből, aki egyszerre több problémára is felhívta a figyelmet az egyik ferencvárosi villamosátjáróval kapcsolatban. Nem is szaporítom a szót.

A környéken lakom, naponta háromszor-négyszer keresztezem a hármas villamos sínjét a IX. kerületi Epreserdő utcai átjárónál. Az átjáró fénysorompóval felszerelt, de igen hányatott sorsú. Sűrűn javítják, de eredmény nélkül. Bár ősszel volt, hogy egy hétig is működött folyamatosan...

A út és a villamossínek keresztezésénél az útpálya kritikus. Gyakorlatilag kátyú kátyú hátán. A rutinosabb arrajárók már a nyomvonalukból 2-3 métert kitérve próbálnak tengelytörés nélkül átkelni - kisebb-nagyobb sikerrel. Ugyanis valóban nem minden kocsinak törik ki a kereke... De ez nem a sok, 20-30 cm mélységű kátyút, a töredezett betont, hanem a sofőrök ügyességét dicséri.

De még ennél is rosszabb állapotban van a keresztezést "biztosító" jelzőlámpa. Ezzel a jelzővel folyamatos a probléma. Vagy egy éve "bizonytalanul" működik, ami annyit jelent, hogy csak nagyjából van a jelzésképe kapcsolatban a villamosok mozgásával.

Hol pirosra vált, és a villamos elhaladása után is "úgy marad". Ekkor a tapasztalatlanabb autósok kivárják a következő villamos áthaladását és van, hogy az valóban feloldja a jelzést. Meg van, hogy nem. Ilyenkor marad a 10 perc várakozás utáni tilos jelzésen való áthajtás... jobb esetben alapos körülnézés után, kockáztatva életet, vagyont és rendőrségi feljelentést.

De a lámpa másik trükkje még aljasabb: NEM VÁLT PIROSRA, amikor közeledik a villamos. A villogó sárgán áthaladó kocsik és a villamos eszeveszett csengetése megszokott errefelé... csoda, hogy - tudtommal - nem történt még komolyabb baleset ebben a kereszteződésben.

A fentiek a korábbi állapotra vonatkoztak, mert úgy egy hónapja a jelző sötét, nem működik. A sok rossz közül még ez a legelviselhetőbb, azóta a forgalom nagyjából folyamatos szokott lenni.

Kérdésem a BKK-hoz: képes-e a BKK egy olyan útátjáró jelzőt, ami nem képviseli a jelenlegi csúcstechnikát, és amelyből a világ nálunk szerencsésebb országaiban több millió működik közmegelégedésre hibátlanul, néhány hónapon keresztül folyamatosan üzemeltetni???