BKV-figyelő

A Flitatorigát után itt vannak a következő gyöngyszemek: Finnommechanikai Zrt és Egészégház, mindez egy viszonylattáblán:

Gábor nevű olvasónk egy hosszú levelet (amolyan szájbarágót) írt az időalapú jegyrendszerről. Miközben a BKV igen rossz megítélésben van a szolgáltatásait igénybevevők körében, folyamatosan botrányok övezik, addig a lentebb leírt egyszerű lépéssel sem szándékoznak a becsületesség felé nyitni. Fenntart egy idejét múlt, igazságtalan és sokak számára aránytalanul költséges rendszert. -Írja Gábor. Levele egyébként érdekes és tanulságos, érdemes végigolvasni:

Hogyan károsíthatja meg a BKV nap, mint nap a fizető utasait? És mi lehet rövidtávon a megoldás.

A bérlet nem mindenkinek alternatíva, ezért sokak egyszeri utazási jogosultságot, jegyet vesznek. A sokfajta jegytípusból a vonaljegy esetében azonban a fizető utasokat komolyan képes megkárosítani a közlekedési vállalat! Hogyan?

Az árával? Drága a Budapesti vonaljegy, akár európai viszonylatban is nézzük?

Nem.

Ha nem drága, akkor mégis hogyan szenvedi el a kárt az utas?

Az utas, a vonaljegy vásárlását követően a BKV utazási feltételeiben megszabott módon köteles a járművön vagy a metró területére lépve érvényesítenie a jegyét és ezt az utazása során minden átszálláskor, meg kell tennie, attól függetlenül mennyi időt és távolságot szándékozik utazni.

Az utas így egy megállóra is 300 forintot fizet ki a cégnek, és akkor is ennyi a díj, ha egy vonal teljes hosszát, egy irányba végállomástól végállomásig végigutazza.

Belátható, hogy ez igazságtalan és ezt a fejlett országok is felismerték már, azaz az utas érdekvédelmi szervezetek, de még maguk a közlekedési vállalatok is, így többféle módszert alkalmaznak az arányos tarifák fizettetésének megteremtése érdekében. Elterjedt módszer az utazási idő vagy a megtett távolság alapján fizetendő díj alkalmazása, vagy ezek kombinációja.

"Beb@szlak a villamos alá! -kiabálta az ellenőr" címmel augusztusban megjelent bejegyzésünkre megérkezett a BKV válasza. Az ellenőrt -aki megfenyegetett egy utast- kihallgatták, de mindent tagad, a BKV mégis oktatásra küldi, és a továbbiakban jobban ellenőrzik majd a munkáját:

Tisztelt Novák Zsuzsa!

Köszönjük, hogy észrevételével megtisztelte Társaságunkat.

A jelzett esettel kapcsolatban vizsgálatot folytattunk. A vizsgálat során az érintett 182-es karszalagszámú jegyellenőrt, akik a kérdéses időpontban 2009. augusztus 26-án az 1-es jelzésű villamoson dolgozott, jegyzőkönyvileg hallgattuk meg a bejelentéssel kapcsolatban.

A 182-es karszalag számú jegyellenőrünk az esettel kapcsolatban elmondta, hogy már régebben olvasta az interneten azt a megnyilvánulást, amely róla - állítása szerint - névtelenül és valótlan dolgokat állítva megjelent. Elmondta, hogy a történetben szereplő polgárőr, halálos fenyegetéssel és testi sértéssel vádolja. Állítása szerint amennyiben ez így volt, a polgárőr súlyos hibát követett el, miszerint ezeket valamilyen módon nem akadályozta meg, illetve nem intézkedett. A megírt molesztálást, fizikai erőszakkal történő utassal szembeni intézkedését visszautasította, tagadta. Ragaszkodott azon állításához, hogy munkavégzése a meghatározott előírások szerint történt, már a villamoson közölte az utassal, hogy mivel iratai nincsenek, bemondás alapján felveszi adatait. Kijelentette, nem tanúsított az utassal, sem az intézkedésébe beleavatkozókkal szemben durva, bántó magatartást.

Olvasónk az elmúlt héten Prágában járt, ahol sokat tömegközlekedett. Alant található írásában a prágai és a budapesti tömegközlekedést hasonlítja össze. A cseh fővárosban olcsóbb közlekedni, ám az idegen nyelvű tájékoztatás rosszabb, mint Budapesten. A metró tiszta, viszont a buszok száma kevés, ugyanis Prága a villamosok városa:

Kedves BKV-figyelő!

Manapság divatos a különböző médiumokban összehasonlítani a BKV-t és a prágai tömegközlekedési modellt. Mivel elmúlt héten volt szerencsém eltölteni a cseh fővárosban pár napot így megtapasztalhattam a különbségeket, amit megosztanék veletek is. Természetesen ez csak egy szubjektív összehasonlító írás, nem célom egyik felet sem dicsőíteni/sárba tiporni.

Kissé megfordítva a sorrendet kezdeném egy általános összefoglalóval: érzésem szerint kissé kulturáltabban és emberibb módon lehet közlekedni, korszerűbb jegyrendszerrel, viszont silányabb tájékoztatással. Főleg kötöttpályában gondolkodnak, így villamost érdemes választani, ennek meg van az az előnyös hatása, hogy a jóval kevesebb busz és az eltérő városszerkezett miatt érzésem szerint sokkal kellemesebb a levegő a városban.

„Miért nem ott újítják fel a villamospályát ahol nagyobb szükség lenne rá?” –Teszi fel a kérdést olvasónk a 21-es villamoson utazva. A villamos a Gubacsi úton 15 kilométer/órával döcög a BKV mégis a Haller és a Vágóhíd utca között újítja fel a pályát, pedig ott jobb állapotban vannak a sínek.

A kép illusztráció

Tisztelt BKV-figyelő!

Most újítják fel a 21-es villamos pályáját, aminek nagyon örülök, de annak már nem, hogy egy kevésbé indokolt szakaszon.

Ugyanis a Vágóhíd utca és Haller utca között zajlik a felújítás, igen itt is ráfért mert 30 km/h a korlátozás, de kevésbé mint a Gubacsi úton ahol még mindig van két szakasz ahol 15 illetve 20 km/h a korlátozás, és ezek a szakaszok véleményem szerint a villamosban is kárt tesznek. A Vágóhíd és Haller utca közötti szakasz még nem volt olyan állapotban, hogy azok kárt tegyenek a villamosban.

Továbbá azt sem értem, hogy miért kellett a modernebb, utastájékoztatós KCSV7-es villamost erre a vonalra rakni, ezt sem a környék, sem az utasforgalom nem indokolja, ráadásul a rossz sín ezeket korszerűsített ICS villamosokat is tönkreteszi. És sajnos ezt típust a 2-es vonalról vonják el, ahova kell az utastájékoztatás, mivel ez sokkal frekventáltabb vonal, és sok a külföldi utas is.

Üdvözlettel: Kozma Csaba