Gábor nevű olvasónk egy hosszú levelet (amolyan szájbarágót) írt az időalapú jegyrendszerről. Miközben a BKV igen rossz megítélésben van a szolgáltatásait igénybevevők körében, folyamatosan botrányok övezik, addig a lentebb leírt egyszerű lépéssel sem szándékoznak a becsületesség felé nyitni. Fenntart egy idejét múlt, igazságtalan és sokak számára aránytalanul költséges rendszert. –Írja Gábor. Levele egyébként érdekes és tanulságos, érdemes végigolvasni:
Hogyan károsíthatja meg a BKV nap, mint nap a fizető utasait? És mi lehet rövidtávon a megoldás.
A bérlet nem mindenkinek alternatíva, ezért sokak egyszeri utazási jogosultságot, jegyet vesznek. A sokfajta jegytípusból a vonaljegy esetében azonban a fizető utasokat komolyan képes megkárosítani a közlekedési vállalat! Hogyan?
Az árával? Drága a Budapesti vonaljegy, akár európai viszonylatban is nézzük?
Nem.
Ha nem drága, akkor mégis hogyan szenvedi el a kárt az utas?
Az utas, a vonaljegy vásárlását követően a BKV utazási feltételeiben megszabott módon köteles a járművön vagy a metró területére lépve érvényesítenie a jegyét és ezt az utazása során minden átszálláskor, meg kell tennie, attól függetlenül mennyi időt és távolságot szándékozik utazni.
Az utas így egy megállóra is 300 forintot fizet ki a cégnek, és akkor is ennyi a díj, ha egy vonal teljes hosszát, egy irányba végállomástól végállomásig végigutazza.
Belátható, hogy ez igazságtalan és ezt a fejlett országok is felismerték már, azaz az utas érdekvédelmi szervezetek, de még maguk a közlekedési vállalatok is, így többféle módszert alkalmaznak az arányos tarifák fizettetésének megteremtése érdekében. Elterjedt módszer az utazási idő vagy a megtett távolság alapján fizetendő díj alkalmazása, vagy ezek kombinációja.
Fontos! A mai BKV vonaljegy érvényessége 1 vonal teljes hosszára vagy időbélyegzős érvényesítés esetén 60 illetve 30 percig érvényes, utóbbi a MILLFAV (Milleneumi Földalatti Vasút, M1) használatakor.
De, ha van időbeni korlátozás, akkor mi a probléma?
Attól, mert időben korlátozza a BKV a jegyek érvényességét, azzal csak megzavarja az utasait, mert ez a mód a jelenlegi minden járművön jegyet kell érvényesíteni módszer miatt és a vonal teljes hosszában érvényes kitétel miatt értelmetlen!
Vagy mégsem?
A BKV mégis halad a nyugat felé, de közben azért károsítja az ügyfélkörének jelentős részét. Történt ugyanis, hogy a társaság a meglévő metróvonalain bevezette az időalapú szabályozást, így a metróról metróra történő átszálláskor nem kell új jegyet érvényesíteni, feltéve, ha a második metróval beleférünk a 60 perces érvényességi időbe. De mi van, ha 60 perces korlátot tartalmazó metró és a 30 perces érvényességű MILLFAV az átszállás tárgya? Az utas 15 perc metrózás után visszakapja a jegy árának ¾-ed részét? Ez alatt nyílván nem teljesítette a vonal teljes hosszában utazás kritériumát?
Amikor a BKV ezt a módszert a metróvonalain alkalmazni kezdte, szóba került a felszíni bevezethetőség?
Igen. A tapasztalatok alapján a cég szándékában állt a felszíni járműveire is bevezetni a vonaljegyek átszállásra jogosító szabályának módosítását.
Ennek már majd egy éve, mégis mikor?
Eleve kétséges, hogy a metrós tapasztalatok alapján a felszíni közlekedési formákra valós tapasztalatokat képes-e gyűjteni a cég, teljesen mások a feltételek. A földalatti zárt rendszer, az állomásokon már kiépített és működő időbélyegzős érvényesítők megléte.
A felszínen miért ne lehetne már holnap alkalmazni a rendszert?
A BKV-t megkeresve egy nagyon gyenge Európai Uniós irányelvet hoztak fel indoknak, mely több sebből vérzik. Az indok szerintük az, hogy az állampolgárokat, városlakókat nem érheti hátrányos megkülönböztetés, a feltételeket mindenki számára biztosítani kell.
A hátrányos megkülönbözetés abban áll, miszerint nem minden utas élhetne a rendszer előnyeivel, mert nem minden közlekedési eszköz használatakor van lehetőség időbélyegzős érvényesítésre.
Metró mellett és használók kontra minden más közlekedési formát kénytelen használók!?
Az első buktató, hogy már akkor csorbul az egyenlőség, amikor azt vesszük figyelembe, hogy bizonyos polgároknak a szerencsés helyzetükből kifolyólag, csak metrót kell igénybe venniük, ha tömegközlekedniük kell. Ők élvezhetik a rendszer előnyeit, míg pl. buszozó társaik, feltéve, ha nem egy vonalat járnak be, nem.
De a metró egy külön rendszer a BKV-n belül?
Ha külön rendszer is, a tarifálás rá is ugyanazon módon történik. A díjak is ugyanúgy érvényesek, a célja is ugyanaz, mint a felszíni közlekedési formáknak, az emberek szállítása. Nincs tehát alapja, hogy valaki A-ból B-be miként jut el. A kedvezmény igénybevételének nem lehet pl. a szerencsés munkahely és otthonválasztás a feltétele!
Szerencsés, ki egy járatot használ nap, mint nap.
A metróhoz hasonlóan, a jelenlegi szabályozásban az is jól jár, aki a napi utazásaihoz egy vonal szolgáltatását kell, hogy igénybe vennie. De itt is felmerül az igazságosság, egyenlő teherviselésnek nem lehet feltétele a szerencse. Annak a szerencséje, hogy épp a BKV mely vonalakat hagyta meg, nem kurtította meg, amin épp megteheti az utasunk a szükséges távot.
Aki már egyszer átszállásra kényszerül...
De nézzük a többséget, aki számára a jelenlegi helyzet igazságtalan és itt a kulcsszó a többség! Mivel EU-s irányelvekre hivatkozott a cég, így az utasok többsége ezzel vissza is vághat, hisz őket mi alapon éri anyagi hátrány utazásaik során, míg a vonalvezetéseknek és szerencsés célállomásokkal rendelkező utastársaikban fel sem merül.
Aki már egyszer átszáll, az nem szórakozásból teszi, az átszállás önmagában kellemetlen, a csatlakozások közti várakozás miatt, erre jön még az anyagi teher, mindentől függetlenül új jegyet kell érvényesíteni.
Az átszállás egy kényszer, melyet a BKV idéz elő. Természetesen nem lehet mindenkit egy járattal eljuttatni a célállomásáig, de az általuk fizetendő teljes tarifában lehetne az igazságra, az egyenlő bánásmódra hagyatkozni. Az átszállás tehát nem az utas választása, az utas csak a szolgáltató cég által nyújtott lehetőségek szerint szeretné megtenni útját.
Az út a célig.
Átszállás nélkül tehát vagy a metróban egy utas tehát úgy tesz meg 1 utat és most tételezzük fel 1 óra alatt, hogy a hatályos szabályok szerint végigutazik egy vonalon vagy a metróban 1x át is száll. Ez alatt természetesen megtesz x kilométert is.
Azaz utas, és az utasok jelentős hányada, aki átszállás(ok)ra van kényszerítve, szintén meg szeretne tenni x távolságot, de a vonalvezetéseknek, a szerencsétlen start és célállomásainak következtében több járatot kell igénybe vennie. (És most tételezzük fel azt is, hogy valamikor az ő útvonalát is meg lehetett tenni 1 járattal!, csak megszűnt, megrövidült, bármi.) Az utasunk tehát, ha kis kerülővel is és mondjuk 1 átszállással és 1 óra alatt, teljesíteni is tudta a távot, akkor nincs azaz EU-s irányelv ami szerint az ő utazásának 2x annyiba kellett, hogy kerüljön!
Tehát 1 órás utak, hasonló távok, csak épp fél, de lehet, hogy az 1 órába egy másik utas 2-3-4x is kénytelen akár átszállni. Így annyiszor többet is kell fizessen, most. Magyarország, az Európai Unió tagja, 2009.
Megoldás, a felszíni átszállás engedélyezése
A tervezetet mindennél hamarabb meg kell valósítani. Engedni kell a felszíni közlekedési eszközökön az átszállást.
Hátrányosan érinti ez az eddigi kedvezményezetteket?
Nem. Hiszen a metrók jelenlegi szabályozása kerülne a felszíni járművekre. Továbbá a vonal teljes hosszában továbbra is érvényes maradna a jegy, csak az átszállást tiltó mondat kerülne ki a szabályozásból.
Ennyit kellene csak tenni, hogy az egyenlő mértékű közteherviselés irányába mozduljon a tarifálás?
Kezdetnek mindenképp egy hatalmas lépés lenne, hisz a felszínen átszállók tömegét érintené (kedvezően) változtatás.
A BKV-nak ez jegybevétel kiesést okozna?
Okozhat, hisz az eddig 1-nél több jegyet érvényesítő utasok, amennyiben az útjukat 1 óra alatt teljesíteni tudják, csak 1 jegyet kell érvényesíteniük.
De ne dramatizáljuk a helyzetet, hiszen ezzel a lépéssel a BKV nyitna az utasok felé és a korrekt lépésével még több BKV-val utazni vágyónak tenné lehetővé az igazságosabb utazási feltételeket. Ezáltal sok, a jelenlegi helyzetet teljesen vagy részben megtagadó utazó, divatos szóval bliccelő, nem minden járművön érvényesítő utas terelhető vissza a teljesen szabályos útra. Az új fizető utasok pedig bőven ellensúlyoznák a többszöri lyukasztásokból elmaradó jegyszámot.
De mi van a régi lyukasztós érvényesítéssel?
Ez valóban probléma. Mert ennek a kérdésnek a teljes megoldása, azaz időbélyegzős készülékkel való cserélésük idő- és pénzigényes feladat lenne a BKV részéről.
De miért nem cserélte le már rég a BKV a lyukasztós érvényesítőit korszerű időbélyegzősre?
Nem akarok feltételezésekbe bocsátkozni. De épp az EU-s irányévre felhozott elutasítás szerint épp a közlekedési vállalat feladata lenne/lett volna folyamatosan ezen érvényesítők cseréje. Ezáltal saját ügyfeleiknek az EU-s irányelveknek megfelelő arányos közteherviselés megvalósítása.
De miért kellene az összes érvényesítőt akár egyszerre cserélni?
Amennyiben a BKV eddig sem tette, ezután sem fogja lecserélni egyik napról a másikra az összes lyukasztót. A felszíni átszállás engedélyezése attól még másnap bevezethető lehetne?
Igen, de mire alapozva?
A jelenlegi helyzetet figyelembe véve, az átszállás engedélyezés a már meglévő felszíni járműveken üzembe állított bélyegzős érvényesítőknek hála csak tovább szélesítené az átszállásban rejlő igazságos teherviselésben részesülők körét, ezáltal egyre közelebb kerülne az EU-s irányelvek teljes mértékű megfeleléséhez.
Amikor az utolsó lyukasztó is nyugdíjba vonul?
Az utolsó lyukasztó lecserélésével teljesedne be a folyamat, amikor minden Budapesten utazót egyformán fog érinteni az igazságos teherviselés. De az mindenképp visszás, hogy a folyamatot el sem kezdi a vállalat, ezzel a közelítés lehetőségét veszi el és károsítja már évek óta a BKV-n utazókat.
Amíg ez nem következne be, az utasok mit érzékelnének?
Vegyük figyelembe, hogy az utazók jelentős többsége ma is igénybe vesz korszerű időbélyegzős készülékkel ellátott járművet a napi utazásai során. Ez lehet akár a metró is, egy ráhordó buszjárat igénybevételével.
Az utazó számára világos helyzet állna elő, miszerint lyukasztás esetén a régi módszer szerint kénytelen utazni és várja a BKV jegykezelőinek cseréjét, de amint olyan járműre száll fel, amin időbélyegezni tud, onnantól figyelheti az óráját, mert indul a 60 perces visszaszámlálás.
Mennyi az idő?
A BKV sok járművére a BKV a korszerű járatkövetési célok miatt GPS vevőt telepített és telepít folyamatosan. A pontos időt a járműveken így a rendszer képes szolgáltatni! De amíg ez nem megoldható, a bélyegzők idejének beállítását a BKV személyzetének feladatává kell tenni.
Mikor kellene új jegyet érvényesíteni?
Ahogyan a metrón alkalmazott mostani átszállási szabályokra hivatkozva visszakerültek a Deák Ferenc térre a metrókat összekötő folyosókra az érvényesítő készülékek az utas felelőssége ellenőrizni a jegyen bélyegzett időt és az érvényességet. Ha kell, akár az átkötő folyosón érvényesít újra vagy, ha kiterjesztődik a szabály a felszínre, akkor az adott járművön, ami nem az első (, amin érvényesítette magát a jegyet, hisz akkor él a vonal teljes hossza kitétel). Amennyiben az elsőtől különböző valahányadik járművön telik le a 60. perc, akkor lyukaszt vagy bélyegez (indul újra a visszaszámlálás) egy új jegyet.
Mi van akkor, ha a bélyegzést követően a 60. perc a 2. járművön éri az utast?
Akkor az utas érvényesíti a következő jegyét, és ebben az esetben nem feltétlenül tudta kiélvezni a rendszer előnyét, mert a 2. járművön a régi módszer szerint a 2. jegyét érvényesítette.
De a legfontosabb, hogy az utas rosszabbul semmiképp sem jár a mai állapotoknál! Sőt, a rendszer kiterjesztése csak pozitív irányban hat az utazási díjak igazságosabbá és ezáltal elfogadottabbá tételében.
Mi a teendő, ha valaki csak rövidtávot szeretne megtenni?
Az ilyen időalapú tarifálási rendszerekben jellemzően létezik egy rövidebb (15-20 perces) érvényességi idejű jegyváltozat, mely valamivel olcsóbb is a hosszabb idejű társánál.
Alternatívák
Említésre került a távolság alapú, un. ZÓNA rendszerekről és időalapú és ezek kevert változatairól. De a BKV-nál már lassan évtizedes téma a chip-kártyás utazási díjfizetés bevezetésének témája. Ezek bevezetése komoly tervezést, beruházást igényelnének, jól lehet bármelyik bevezetése, ezért is halasztódik már jó ideje.
Összefoglaló
A javasolt szabálykiterjesztés már önmagában javítaná a BKV megítélését, több fizető utast eredményezne, ezáltal több bevételt is! Mindamellett minimális, első körben csak a szabályozás változtatását követeli meg, így nagymértékben költséghatékony is. Az utasok jelentős átszállásra kényszerített részének jelenlegi folyamatos megkárosítása nem elfogadható, nem lehet a drága beruházások csúszásának velejárója!
Utolsó kommentek