Rengetegen szoktak a blogokon és a fórumokon szájkaratézni a bicskanyitogató sztoriknál, hogy „Ha én ott lettem volna, biztos a szart is kitaposom belőle”, de amikor cselekedni kellene, inkább minden utas ül csendben, kibámul az ablakon, megpróbál tudomást sem venni arról, mi folyik körülötte. Olvasónk sem szólt rá arra a néhány taknyos kölyökre, akik idős utasokkal keménykedtek, pedig megtehette volna:

Hello!

Egy eléggé "bicskanyitogató"  történetet szeretnék megírni, hátha mások tanulnak majd az esetből és esetleg erélyesebben lépnek fel majd hasonló helyzetben, mert sajnos kevés olyan ember van, aki ilyen esetben tesz is valamit... Nem kapcsolódik közvetlenül a bkv-hoz, de mivel ott esett meg, leírom, aztán majd eldöntöd, hogy érdemes-e kitenni az oldalra. Címet nem írok, találj ki te :)

A Ferenciek terén szálltam fel a 7-es buszra ma délután, ahol egyébként is viszonylag sok a paraszt és a nemkívánatos személy, de ez főleg az éjszakai órákra koncentrálódik. A tömeg miatt a forgóban foglaltam el pozíciómat. Velem együtt felszállt 5 fiatal (13-16 éves) srác (egyikük lány) és a busz elejébe mentek. Eddig nem is volt semmi gond. A Móricznál aránylag sok hely szabadult fel, mire 3 srác hátra jött és helyet foglalt közülük 2 az egyik dupla ülésen. Az előttük lévő dupla ülésen 2 öreg bácsi ült.

A srácok már a hátrajövetelnél felhívták magukra a figyelmet zajongásukkal és bunkóságukkal. Rondán beszéltek, "tornáztak" a kapaszkodókon, stb. Az egyik papa megunva a hangzavart hátraszólt, hogy ez nem egy játszótér. Sajnos ez elindította a lavinát és innentől kezdve nem álltak le a srácok. Előbb csak visszaszóltak az öregnek, hogy "de, ez egy játszótér, maga hallgasson". Ezután pedig mivel baromi erős csávóknak hitték magukat, elkezdték boxolgatni az üléseket, amin az öregek ültek. Az egyik öreg többször is hátrafordult (a másik ekkor már nem ült ott, vagy leszállt, vagy inkább elment onnan) és szólt a srácoknak, hogy viselkedjenek már. Természetesen a srácok nem fogadtak szót, helyette tovább csinálták a műsort. Köpdöstek kifele az ablakon és üvöltöztek a busz után futóknak... Tudom, közbe kellett avatkoznom, de sajnos nem tettem, ahogy nem tették mások sem. Ez hiba volt a részemről. Aztán a Szent Imre kórháznál szálltunk le mindannyian. Az öreg eléggé ideges volt. Egy másik srác és én nyugtattuk, hogy nem érdemes velük foglalkozni. Szerencsétlen kis hülyegyerekek. Leszállásnál a papa szerintem a megállóban maradt, de a srácok és én a bolt melletti úton, a park mellett indultunk a lakótelep irányába (aki ismerős a környéken, tudja, hogy miről beszélek). Az 5 fiatalból 3 (nyilván az a 3, amelyikkel gond volt) úgy gondolta, hogy a parkban könnyít magán. Engem őszintén szólva nem érdekelt. De amikor meghallottam, hogy a legkisebb srác (kb. 13 éves, 150 centi és 40 kiló) kérdezte a társaitól, hogy "nem megyünk vissza megrúgdosni a papát?", akkor betelt a pohár már nálam is. Visszafordultam még mielőtt válaszolhattak volna a srácok az igen intelligens kérdésre és ráüvöltöttem szerencsétlenre, hogy ne a papával keménykedjen. Ekkor a következő párbeszéd zajlott le:

Ő: Akkor ne rúgdosson engem... (nem láttam, hogy megrúgta volna, de lehetséges, hogy amikor mentek előre a társaikhoz, akkor tényleg sor került erre. Mellesleg nagyon helyesen tette a papa, ha tényleg ezt csinálta)

Én: Talán nem kéne paraszt módjára viselkedni a buszon és akkor nem kerülne erre sor.

Ő: De ne rúgdosson, mert szólok apukámnak és akkor gond lesz. (ennél a pontnál borzalmasan kellett harapnom az ajkaimat, hogy ne durranjak szét a röhögéstől)

Valahogy kinyögtem a választ: Ne a fateroddal gyere, hanem legyél te a kemény.

Na, ekkor inkább elhallgatott... Lehet, hogy kicsit megrémült az amúgy elég szerény és apró termetemtől (194 centi és bőven 100 feletti kilók). Végül én hazasétáltam, ők pedig inkább választották a lakótelepet, mint a keménykedést a tatával.

Természetesen nem vagyok hős, vagy valami ilyesmi, de azért jól esett megmondani a kis szerencsétleneknek, hogy baj lesz, ha pattognak. Ha eggyel több ember teszi majd ugyanezt egy ilyen helyzetben, akkor már megérte leírnom a történetet.

22 évesen is elborzaszt, hogy mennyivel kevesebb volt az "én időmben" az ilyen kis hülyegyerek és az évek múlásával tényleg egyre több lesz. Legszívesebben kedvem lett volna leütni őket, de azért 5 fiatal ellen nem lett volna egyszerű.

További jó munkát kívánok!

Üdvözlettel: Varin