BKV-figyelő

Évek óta halljuk, hogy a BKV mintegy 1300 buszának nagy része roncstelepre való, s csak a 150 darab Volvo busz számít korszerűnek. Ugyanakkor arról se feledkezzünk meg, hogy a budapesti Volvók első 50 darabja idén már 8 éve közlekedik; ez az az élettartam, ami után Nyugat-Európában többnyire le szokták cserélni őket.

Ezeket vásárolgatja mostanság a BKK és a BKV, és bár a használt buszok némiképp javítanak a helyzeten, az továbbra is messze van még a rózsától. Nyilván zongorázni lehet a különbséget egy 20 éves Ikarus és egy 8 éves Volvo között, látni kell azonban, hogy lassan a svéd buszokkal is egyre több baj lesz; hiába, ezek sem mai gyerekek már.

Mindenesetre ma még szokatlan látványban volt része Daninak, aki az alábbi levelet és fotót küldte nekünk.

Néhány nappal ezelőtt a gyárkéményként füstölgő buszokkal foglalkoztatok, ha jól emlékszem, csak Ikarusokról jelentek meg akkor képek. Ahhoz képest, ami a mai napon (szept. 28.) elhaladt mellettem, miközben a 44-es busz Sasvár utcai megállójában ácsorogtam, az eddigi "füstös" képek együttvéve a kanyarban sincsenek.

Sajnos túl későn kapcsoltam, hogy elővegyem a mobilom és megörökítsem a "ritka pillanatot", ezért csak ilyen képek születtek. Nem sokkal utána jött a 44-esem, így arra felszállva még lőttem a füstölő Volvoról egy-két képet. A busz amúgy utasok nélkül gurult és valószínűleg a garázsba tartott, vészvillogókkal, rendszáma FJX-189.

Mostantól hivatalos, amit azért eddig is sejthettünk: katasztrofális állapotban vannak a BKV régi szovjet/orosz metrószerelvényei. Rendhagyó poszt következik; egy Index-cikket szemlézünk.

Egy, az Index birtokába került vizsgálati jelentés szerint az orosz metrókocsik 34-féle rosszul teljesítő alkatrésze közül 11 okozhat több áldozatot követelő, halálos kimenetelű katasztrófát, 15 kritikus állapotú pedig legfeljebb egy halálos áldozatot követelő halálos kimenetelű balesetet - derül ki a TÜV Rheinland által elvégzett vizsgálat jelentéséből.

A katasztrofális minősítésű alkatrész hibája több áldozatot követelő, halálos kimenetelű, és több sérüléssel, illetve a környezetre nézve nagyfokú károkozással jár a cég besorolása szerint. A kritikus hiba legfeljebb egy halálos áldozatot követelő halálos kimenetelű, vagy több sérüléssel, a környezetre nézve jelentős károkozással jár.

A TÜV Rheinland szakemberei a kockázatosabb alkatrészek esetében imitálták is a hibás működést, hogy kiderüljön, keletkezhet-e tűz. A kísérletekről videófelvételt készítettek, ezek is megtekinthetők a cikkben.

A jelentés egyébként július 30. óta a BKV asztalán van, de a társaság igazgatósága csak október 26-án tárgyalja.

A jelentés szerint az eredeti orosz konstrukció hiányosságai miatt tűzzel és füsttel járó események már eleve bekövetkezhetnek. A jelentés kiemeli, hogy egy esetleges tűz keletkezése után nagy valószínűséggel tömegkatasztrófához vezet, ha a szerelvény két állomás között az alagútban ragad, és több kedvezőtlen körülmény is fellép együttesen.

Noha az Alstom metrók érkezésével a 2-es metrón megoldódik a probléma, a 3-as vonalon továbbra is nagy a baj. Emlékezetes: tavaly 43 darab elöregedett kocsit vont ki forgalomból a BKV, mindegyikük elmúlt már 40 éves, noha ezeket a metrókat eleve 30 éves élettartamra tervezték.

A döntés előzménye az volt, amikor tavaly áprilisban rommá égett egy 35 éves kocsi a 3-as metró alagútjában az Árpád híd és a Forgách utca között. Csak a csodának köszönhető, hogy nem sérült/halt meg senki; három BKV-dolgozót így is kórházba kellett vinni megfigyelésre.

A teljes jelentést innen tölthetitek le!

Az idei év egyik legfontosabb BKK-s/BKV-s fejlesztése a menetrend szerinti hajójáratok elindítása volt. Régóta dédelgetett terv; ahogy mondani szokás: ki kell használni a város közepén végigfutó soksávos utat, jelesül a Dunát.

Egyelőre nem tudjuk, mennyire gazdaságos a hajók üzemeltetése, hiszen bár nyáron nagy népszerűségre tettek szert, egyre hűvösödnek a napok, kevesebb a turista, ősszel, télen a Római part sem annyira vonzó, mint a kánikulában.

Egy azonban biztos: hajót üzemeltetni igencsak drága. Különösen akkor, ha a bevétel nem a BKV-nál landol, hanem egy zsebben. Olvasónk egy ilyen esetet írt le.

Lehet, hogy elsőre furcsának tűnik a bejelentésem, mert ezúttal nem a BKV-t kívánom kritizálni (bár lenne mit, elismerem), hanem inkább segíteni szeretnék. Múlt pénteken (szept.28.) a Kopaszi-gáttól hajóztunk a barátnőmmel és a kislányommal, a 17:20-kor induló hajóval.

Nekem bérletem van, a kislányom még ingyen utazik, a barátnőm viszont vett (volna) jegyet, de az ellenőr, annak ellenére, hogy a barátnőm kifizette a viteldíjat, nem adott neki jegyet, azt mondta, hogy olyan rövid távra minek a jegy (a Batthyányi térig mentünk!).

Ezt követően egy külföldi házaspárnak sem adott jegyet, holott kifizették a jegyet (a bácsi amerikai magyar volt, így teljesen egyértelmű volt, amit beszéltek). Az ellenőrnek amúgyis elég sunyi képe volt, bár tudom, ez szubjektív vélemény...

A másik ellenőr (az azonosító kártyákon név nem, csak egy szám szerepelt, de ezt nem tudtuk jól leolvasni, bár nem is ellenőr, hanem vagyonőr szerepel rajta) még mondta is neki, hogy "ezt most még megteheted, de hétvégén már nem".

Az már csak hab a tortán, hogy felszállt egy olasz pár, akiknek tízezresük volt, amiből nem tudtak visszaadni, mire ők euróval fizettek, amit pedig az a srác intézett, aki a hajót kötötte ki (egyébként nagyon szimpatikus volt, mert segített a babakocsit ki és beemelni).

Kényes kérdést feszeget András nevű olvasónk levele. Az önkormányzati kampány kiemelt témája volt a hajléktalanok ügyének megoldása, azóta is heves vita folyik a városvezetés módszerének helyességéről, illetve helytelenségéről. Nem a BKV-figyelő tiszte igazságot tenni, azt azonban az alábbi levél is bizonyítja, hogy a probléma megoldása jócskán várat magára.

Félreértés ne essék: okozhat nekünk kényelmetlenséget, hogy emberek élnek otthon nélkül, az áldozatok azonban nem mi vagyunk, hanem az érintettek – ezt fontos hangsúlyozni. A téma érzékenységére való tekintettel olvasónk levelét szerkesztett és rövidített formában tesszük közzé. Kérünk benneteket, tartózkodjatok a sértő és érzéketlen hozzászólásoktól!

Tényleg szinte minden utazás során felmerül az emberben a kérdés, hogy "Ezért veszek bérletet..? Ezért fizetek?!"

Amikor nap mint nap hajléktalanok mellett kell utaznom, akik nem vesznek se jegyet, se bérletet, az nem kellemes érzés. Persze, ők is emberek, utazzanak, csak akkor nekem se kelljen bérletet vennem!

A múltkor történt, hogy jön a kedves ellenőr, mutatom neki a bérletemet, rábólint és továbbmegy, majd az előttem lévő hajléktalantól kéri a jegyet/bérletet. Csóválja a fejét, hogy neki sajnos olyan nincs...

Az ellenőr továbbmegy, és inkább elkezd b...ogatni egy anyukát, aki a sok cucca és a babakocsi miatt nem fért oda a jegylyukasztóhoz. Pedig volt neki jegye, csak nem tudta kilyukasztani, érthető okok miatt. Nem büntette meg, de szóváltásba keveredett vele, és ami még felháborítóbb, hogy a hajléktalant se szállították le a villamosról.

Ha csak egy védtelen ellenőr lett volna, még egy fokon megérteném, de két ellenőr volt, négy közterület-felügyelővel, és a négy közteresből kettő igencsak nagydarab, és erős volt. Kérdem én ezek után: ezért fizetünk?

Eredményesnek nyilvánította a busztendert a BKK és a BKV igazgatósága kedden. Ez azt jelenti, hogy jövőre 150 darab, alvállalkozók által üzemeltetett új Mercedes Citaro állhat forgalomba, kiváltva a régi Ikarusokat.

Az előminősítést követően egyedül a VT Transman adott be konkrét ajánlatot, amely 75-75 darab szóló és csuklós Citaro üzemeltetését vállalta. A tervek szerint az új járművek a belvárosban, Újpesten, Kelet-Pesten és Észak-Budán közlekednek majd.

A közbeszerzési kiírás szerint az új buszoknak alacsonypadlósnak kell lenniük, padlófűtéssel, klímaberendezéssel és kamerákkal kell rendelkezniük, és a legszigorúbb Euro5-ös környezetvédelmi normáknak kell megfelelniük.

Az, hogy az új autóbuszokat nem a BKV üzemelteti majd, tulajdonképpen kiszervezést jelent. Mint olvashattátok, az üggyel kapcsolatban nincs egyetértés.

Szakszervezeti vezetők szerint a kiszervezés valójában többletköltséget ró a BKV-ra, mert a buszüzemeltetésnek nemcsak közvetlen költségei vannak, hanem járulékosak is (telephelyfenntartás, vállalati költségek), amelyek továbbra is a BKV-t terhelik.

A BKK szerint azonban a kiszervezéssel pénzt takaríthat meg a főváros, már pusztán azzal is, hogy nem neki kell megvenni a 150 új buszt, amelyekre egyébként nincs is pénze. A BKK készített egy belső gazdaságossági vizsgálatot, amely szerint megéri kiszervezni ezt a 150 buszt.

Lássunk néhány érvet és ellenérvet!

A kiszervezés mellett szól:

- 150 darab vadonatúj, modern városi busz jöhet Budapestre,

- a fővárosnak, a BKK-nak és a BKV-nak nincs pénze új buszokra,

- az új buszok üzemeltetése nem a BKV-nak és a tulajdonos fővárosnak kerül pénzébe.

A kiszervezés ellen szól:

- ezek a buszok sosem lesznek a BKV buszai, azaz a mi buszaink,

- a járulékos költségek a jövőben is a BKV-t terhelhetik.