Egy kis érdekesség
Vélemény a Combinóról?
Sziasztok!
Tegnapig azt hittem, hogy a Balázs által említett hugyosüléses sztorit nem lehet überelni. Tegnap azonban rá kellett jönnöm, hogy van ennél durvább is. Barátnőmmel a Margit hídnál szálltunk fel a 6-os villamosra. Kivételesen most nem kellett szardíniás dobozban éreznünk magunkat, még egy szabad helyet is találtunk.
Dumálgattunk, észre sem vettem, hová ülnék le; nagy hévvel le akartam huppanni, ám ekkor a szemben ülő bácsi megfogott. Köpni-nyelni nem tudtam, hogy mit molesztál engem, ám ő gyorsan megmagyarázta. (Gondolatban megbocsátottam neki.) Mutatta, hogy nézzünk csak hátra: hát mit ad Isten, egy kis kupac kaki figyelt az ülés kellős közepén! Álljanak itt tanulságul a képek, hogy igen, ez ma Magyarország, ez ma Budapest. A poén az, hogy az emberek nagy része viccesen fogta fel, főként ez a bácsi, aki minden egyes gyanútlan leülni próbálkozóval eljátszotta ugyanezt, hangoztatván, hogy ha ő nem szól, dobhatta volna ki a ruháját. :)
A Nyugatinál felszálló alsó tagozatos korú gyerekcsapat is jól szórakozott a látványon: találgatták, hogy vajon mogyorós csoki-e, és invitálták távolabb álló társaikat, hogy üljenek csak le, van még szabad hely... Mások arról elmélkedtek, hogy a produktum kutyától, macskától avagy embertől származik-e, és ha az utóbbitól, vajon hogyan sikerült ezt kiviteleznie. A végén már mi is jól szórakoztunk. Főleg akkor, amikor aBlahán leszálltunk, és nem tudtuk megállni, hogy kívülről ne nézzük végig afelszálló utasok meglepetését. Mintegy betetőzésképp tanúja voltunk annak a kétségkívül vicces látványnak, amikor egy fiatal pasi leült, és egy másodperc múlva fel is ugrott a székről. Bevallom, nem tudtuk megállni, és kárörvendő kacajjal figyeltük, ahogy szegény elnéző vigyorral vonogatja avállát, hogy hát így járt. Azért ez durva, nem? Mindenesetre felírtuk a kocsi számát (2015), hogy ha esetleg erre szálltok föl, elővigyázatosak legyetek!
Üdv.: G. Bori
Mikor vásárolni megyünk busszal… .
Budapesten egy ideje megjelentek a bevásárlói buszjáratok. Ezek egy része szerződéses járatok (vagy BKV, vagy Volánbusz), vagy maga az árúház üzemelteti. Ezeknek van jó, és rossz oldala is. Nade azért én leteszteltem ezeket, de még előtte megemlítem a kritériumokat, amiknek szerintem meg kell felelniük:
- A bejárathoz minél közelebb tegyen le: ne kelljen még a parkolón is átgyalogolni.
- Megfelelő buszok: még állva se legyen gond a csomagok elhelyezésével. Szerintem erre csak az Alfa Localo busz a megfelelő, de lehet, hogy más is jó rá, gondolok én itt, az alacsonypadlós utastérre, és a csomagtartókra is, hogy állva se legyen vele probléma. Itt még meg kell említeni a kellő megkülönböztetést is a többi buszjárattól, ezt egy eltérő festéssel is meg lehet oldani (a tábla nem igazán hatásos megoldás).
- Ne álljon meg mindenütt, csak a fontosabb helyeken: nem hinném, hogy a környékbéliek minden nap a bevásárlóközpontba mennek.
- Megfelelő követési idő: szerintem a negyed órás követési idő már megfelelő tud lenni (midibusznál), persze igény esetén lehetne ennél sűrőbb is.
- Kellő tájékoztatás: minimum a megállóiban legyen kitéve egy tábla, de az adott bevásárlóközpontban is meg lehessen tudni a menetrendjét.
- Jó összehangoltság más járatokkal: nehogy az legyen, hogy éppen akkor teszi le az embert egy másik járat, mikor ez elindul. Persze "gyermekbetegségbe" ez még beleférne, az első pár hétben, de utána meg lehetne oldani a jobbik indulási időt (bevallom, ez hiába követelményként írtam, de ezt nem igazán tudom tesztelni, ezért inkább kihagyom).
Szerintem a fent említett 5 - 6 ponttal lehetne még több vásárlót vonzani, persze benne van az is, hogy ne kelljen az utazásért külön fizetni.
Munkáltatói dícséret
Egyre közelebb kerülünk a vicces és udvarias sofőrökhöz. Kaptunk nemrég egy e-mailt benne egy fotóval és egy dicsérő levéllel, amit most Ti is megnézhettek. A sofőr fotója egyelőre nem publikus, reméljük azt is minél hamarabb megmutathatjuk nektek. Ő a 103 vonalon dolgozik és Én is sokszor találkoztam már vele. [A levél itt elolvasható!]
No comment
Kedves Figyelő!Annyi féle anekdotázgatás látott már napvilágot a blogon a sofőrök dilijeiről, hogy úgy gondoltam megosztom veletek kedvenc bénasofőr-történetemet.A helyszín a 85-ös busz, nem sokkal a Volvók bevezetése után.Nyilván jó sofőrjeink hozzá voltak még szokva a jó öreg Ikarusokhoz, ugyanis szemlátomást - és fülhallomást - nem nagyon tudtak dűlőre jutni a gépkislány-rendszerrel. Sokszor, sokféleképpen sikerült elcsúsztatni a bemondóangot az aktuális megállótól, és ezzel nem egyszer sikerült némi aggodalomra adni okot a nem helybeliek számára.
Utolsó kommentek