BKV-figyelő

Olvasónk szombaton a 16-os buszon elhagyta a mobiltelefonját. Már szinte lemondott róla, de legnagyobb szerencséjére a BKK 153-es számú ellenőre megtalálta a készüléket, és visszajuttatta neki.

Tisztelt BKV!

Szombaton ( jún. 16.) elhagytam a mobilomat a 16-os buszon, és szinte már lemondtam róla. Szerencsére a 153-as ellenőr megtalálta, és visszajuttatta nekem.

Szeretném megköszönni a 153-as ellenőr munkáját. Nem gondoltam volna hogy visszakapom a telefonomat!

Köszönettel: M. Tímea

A Liszt Ferenc repülőtér 1-es termináljának bezárása után a BKK az épület elől áthelyezte a 93-as busz megállóját az "A" portához. A probléma ezzel csak annyi, hogy az új helyen nincs fedett utasváró, emiatt a 30 perces követéssel közlekedő buszokra a szabad ég alatt kell várkozni a még a szakadó esőben is:

Tisztelt Gál Mihály Úr!

Egy panaszt szeretnék Ön felé jelezni.

A Liszt Ferenc repülőtér 1-es termináljánál a 93-as busz megállóját a BKK az épület elől (ami viszonylag fedett), áthelyezte kb. 200 méterrel előrébb, az "A" porta kijárata után ahol nincs fedett utasváró.

Ez a járat menetrendileg 30 perces követéssel közlekedik (de a szűkös menetideje miatt néha több is). A minap, szakadó esőben voltunk kénytelenek várni az autóbuszt, és mikor megérkezett, többen jeleztük ezt a járművezetőnek, aki természetesen nem tehet róla. Kérdezném, hogy mikor lesz ez ügyben érdemi előrelépés (megálló vissza helyezése, vagy fedett utasváró)?

Ha jelezné az illetékesek felé, köszönöm.

Üdvözlettel: K. István

Biztos van köztetek olyan, aki pórbált már meg BKK (BKV) jegyautomatából jegyet venni. Én régebben többször is próbálkoztam, de sose jártam sikerrel. Vagy egyáltalán nem működött a gép, vagy egyszerűen elnyelte a bedobott pénzt, és cseszett jegyet adni. Néhány évvel ezelőtt teszteltük a budai jegyautomatákat. Akkor 20 gépből 14 nem üzemelt, ami elég rossz arány, úgy gondolom. (A teszten készült képekért kattints ide!)

Várjuk a hozzászólásitokat arról, hogy hol próbáltatok meg legutoljára jegyet venni, és sikerült-e.

Tisztelt BKV-figyelő!

Engem a jegyautomaták szívattak meg. Bár gondolom nem egyedi az eset, de talán mégis érdemes foglalkozni vele:

Május 25-én történt az eset, nevezetesen, hogy villamossal akartam utazni a Petőfi híd budai hídfőjétől a Nyugatiig. Nem volt ugyan jegyem, de bliccelni sem akartam, ezért arra kényszerültem, hogy valahol ott, a környéken vegyek egyet. Lehet, hogy ez a helyieknek nem okoz problémát, de vidékiként nem igazán tudtam, hogy az ELTE körül hol lehet jegyet kapni. Egy másik vidéki sráccal voltam, mindketten utaztunk volna már haza, siettünk.

Kimentünk a hídhoz és látjuk, hogy a megállóban van jegyautomata. Bár az országban mindenki tudja, hogy automatából jegyet soha, mert úgysem működnek, de ez mégis olyan bizalomgerjesztően nézett ki, még összefirkálva sem volt. Megszavaztunk így neki egy esélyt, bíztunk benne, hogy csak lesz ebből jegy. Elővettem 320 Ft-ot, ami egy 200, egy 100 és egy 20 forintos érméből állt. Naiv vidéki otthon sem használ fizető automatát, ha teheti, így nemműködő-automataügyileg tapasztalatlanul elköveti azt a hibát, hogy először a 200 forintosat dobja be. Automata benyeli, majd látványosan semmi. Vissza sem adja.

Utas káromkodik egy nagyot, de a társa csak leinti, hogy milyen balek, még egy automatába sem tudja bedobni a pénzt. Majd ő. Fog egy húszast, bedobja. Semmi. Biztos az lehet a probléma, hogy először dobtuk a pénzt, és még nem választottunk jegyet. Tapiképernyőn kiválasztja a jegytípust, amit ért is a gépezet, de a már bedobott pénzről ezután sem hajlandó tudomást venni. Na, ő bedob még egy húszast, majd most! Lehet tippelni, hogy így sem működött. 240 forintért meggyőződtünk róla, hogy nem megy az automata. Fel is hívtam a hibabejelentő számot, de akkora ott a forgalom, hogy a telefonban semmit sem hallottam, így le is tettem. Másrészt siettünk, harmadrészt, hogy bizonyítom be, hogy én már etettem a szerkentyűt? Bemondásra csak nem adnak vissza pénzt, bár ebben lehet, hogy tévedek. Annyit meg végképp nem ér meg az összeg, hogy Debrecenből futkossak utána.

Ebben a sztoriban nem a 240 forint a lényeges, ennél jóval nagyobb pénzeket is elköltünk feleslegesen. Ami sokkal bosszantóbb, hogy valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki így járt, és nem csak ennél az egy automatánál. Vajon mennyi bevételt hozhat ez éves szinten? Szerintem sokat. A semmiért.

Katalin kisfia magasabb összegű családi pótlékra jogosult, és fogyatékossága miatt csak kísérővel tud eljutni az iskolába, illetve a hazautat is csak kísérettel tudja megtenni. Olvasónk problémája az, hogy hiába utazhat ingyen a gyermekével, hazautazáskor és az iskolába visszautazáskor, amikor nincs vele a fia, nem élhet a kedvezménnyel, tehát teljesárú bérletet kellene vennie. De akkor mi értelme van a kedvezménynek?

Tisztelt Gál Mihály!

Miután a BKV-ból BKK-vá avanzsált cég csak úgy teszi lehetővé e-mail küldését, hogy lakcímemtől kezdve - virtuális értelemben szólva - a cipőméretemig minden adatot meg kell adjak, más módon nem érhető el elektronikusan, valamint, mert képtelen voltam többszöri nekifutásra is átvergődni a pénzzabáló telefon automata "vagy várjon a kezelőre zenés nyugizenéjén", elkeseredésemben az Ön blogján keresztül próbálok választ kapni kérdésemre.

A BKK szíves válaszát köszönettel várom, ha előbb nem, majd a csigapostán eljuttatott levelemre, amelyben szintén megkérdezem az alábbiakat:

Legkisebb fiam magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, vele ápolási díjon vagyok. Hatósági igazolványa alapján eddig nyugdíjas bérletszelvény vásárlására voltam jogosult.  A mai napon ezt a bérletszelvényt nem tudtam megvásárolni a Móricz Zsigmond körtéri bérletpénztárban, ahol a 3407 rendszámú pénztáros hölgy (nevét kérésre sem volt hajlandó elárulni, így kénytelen vagyok rendszáma alapján hivatkozni rá) véleménye szerint erre a kedvezményre (a Fővárosi Önkormányzat által biztosított kedvezményre) eddig sem voltam jogosult.

Kérdésem: ha iskolába menet a "kísérés idejére" kedvezményt biztosít a BKK (Fővárosi Önkormányzat), akkor amíg az iskola tart, meg kell-e várjam a gyermeket a helyszínen (az iskola előtt, hiszen bent nem tartózkodhat napközben szülő), mert önálló életvitelre képtelen, állandó kísérőre szoruló fogyatékos személyről van szó, vagy pedig vásároljak teljes értékű bérletet, melyet akkor kell igénybe venni, amikor nem a gyermekkel utazom?

Ez esetben - természetesen - az egész kedvezmény csak szemfényvesztés: hiszen a gyermeket reggel iskolába kell kísérni, onnan hazajönni, majd tanítás végeztével ismét érte menni, majd hazakísérni. Ha tehát gyermekkel utazom, felmutatom a hatósági igazolványt, és rendben van. Ha éppen érte megyek, akkor nincs rendben? Hogy is gondolta ezt a tisztelt rendelet alkotó?

A 2011 nyarán, Zugló önkormányzatának felajánlása nyomán kihelyezett defibrillátor készülékek egyike segítségével mentették meg egy utas életét a Puskás Ferenc Stadion metróállomáson 2012. június 3-án, vasárnap délután. A 2-es metró állomásán egy idős férfi infarktust kapott és összeesett az egyik metrókocsiban, újraélesztése a defibrillátor segítségével sikerült utastársának. Az eset nyomán Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a program folytatásáról döntöttek, így 2012 végéig a Főváros és a BKK valamennyi metróállomásra defibrillátor készüléket telepít.

A 2-es metró vonalán, az Örs vezér tere és a Puskás Ferenc Stadion állomáson található egy-egy félautomata defibrillátor, amelyeket tavaly Dr. Papcsák Ferenc, Zugló polgármesterének felajánlása nyomán tudtak telepíteni.

2012. június 3-án, vasárnap délután egy idős férfi infarktus miatt összeesett az egyik metrókocsiban. A Puskás Ferenc Stadion állomásra érkező szerelvényen utazók a mentők riasztásával egyidőben kezdték meg az újraélesztést a kihelyezett defibrillátorral. A férfit sikerült újraéleszteni és a mentők kórházba szállították.

A vasárnapi eset nyomán Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója a program folytatásáról döntöttek. Ennek eredményeként 2012 végéig valamennyi metróállomáson lesz defibrillátor készülék, amelynek megvalósítási költsége típustól függően kb. 30 millió forintig terjedhet. Egy életmentő készülék ára ugyanis 500.000 – 1.000.000 forint között van.

A Főváros vezetése, a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV Zrt. számára egyaránt elsődleges az utasok biztonsága és egészsége, ezért lehetőségeikhez képest mindent megtesznek a metróban bekövetkező esetleges rosszullétekre való felkészülése érdekében.