BKV-figyelő

A nyári időszámításra történő átállással kapcsolatos forgalmi változások az éjszakai autóbuszok menetrendjében

A március 28-áról március 29-ére virradó éjszaka 02.00-ről 03.00 órára történő óraátállítással megtörténik a nyári időszámításra történő átállás. Az óránként vagy annál gyakrabban közlekedő éjszakai járatok (906, 907, 908, 909, 914, 921, 923, 930, 931, 940, 950-950A, 956, 960, 973, 979-979A, 996-996A, 997) 02.00 és 02.59 óra közötti indulási időpontjai mindkét végállomásról elmaradnak.

Az órás követésnél ritkább, illetve csak meghatározott időpontokban induló járatok esetében a március 28-áról március 29-ére virradó éjszaka az alábbi változások lépnek életbe:

901: a Közvágóhídtól 1:24-kor és 1:54-kor induló járatok az Óbudai Autóbuszgarázsig közlekednek, a 02.00 és 02.59 óra közötti indulások pedig mindkét végállomásról elmaradnak.

922: a Moszkva téri 2:48 órai és a Budakeszi 2:23 órai indulások elmaradnak.

Munkavállalói szerződése szerint a fővárosi önkormányzat cégeinek egyik legjobban fizetett alkalmazottja Molnár László, a BKV műszaki-gazdasági főtanácsadója, tudta meg az Index. Molnár az energiaiparból érkezett a BKV-hoz 2008. szeptember 1-jén, Kocsis István vezérigazgatói kinevezésekor. Mostanában legtöbbször az MVM Zrt. korábbi zavaros ügyeivel kapcsolatban cikkezik róla a sajtó.

Az Index információi szerint Kocsis István BKV vezérigazgató havi bruttó másfél millió forintos, évi 150 százalékos prémiummal járó fizetésétől csak hajszállal marad el Molnár László műszaki-gazdasági főtanácsadó fizetése. Molnár munkavállalói szerződése 2009. január 1-től 2013 augusztus 31-ig szól, pontosan addig, amíg Kocsis István szerződése.

A szerződés szerint a főtanácsadó alapbére havi bruttó egymillió 424 000 forint, plusz évente legalább az éves személyi alapbérének 150 százalékára jogosult. Felmondás esetén a munkavállalót 12 havi átlagkereset illeti, ami ezek szerint meghaladhatja a 40 millió forintot is. Emellett juttatásként korlátlan mobiltelefon-használat, ingyenes utazás jár a BKV járatain (a családtagoknak is).

Két év alatt számos kritikát kaptam a publikált bejegyzésekkel kapcsolatban. Mindig akad 1-2 olvasó, aki új itt nálunk, és csak az utolsó néhány bejegyzést olvassa el. Ebből következtetnek mindig arra, hogy a blog a BKV fikázásáról szól, pedig ez messze nem így van. Mindig odafigyelek arra, hogy a "hülyeutas" és a "hülyebkv" postok nagyjából egyensúlyban legyenek, és időnként megpróbálom megszólaltatni a másik felet is. Ettől színes a blog.

Számos történetet olvashattatok már a rossz állapotú buszokról. Legutóbb pénteken volt arról poszt, hogy a Nemzeti Közeledési Hatóság visszaküldött a garázsba egy buszt, melynek műszaki állapotára panaszkodtam. A BKV is megszólalt. Javították a hibát, és a busz ismét közlekedhet. Kevesen tudják, de a BKV évente több százmillió forintot költ a járművek felújítására, korszerűsítésére.

Egyik hétvégén a 7E vonalon utaztam egy teljesen felújított Ikarusszal, aminek utasterében nem a szokásos visszaáramló kipufogógáz, hanem a festék szagát éreztem. A busz teljes felújításon esett át, felújítottak benne mindent, amit lehetett. A BKV tájékoztatása szerint egy ilyen busz felújítása körülbelül 20 millió forintba kerül. Ha a BKV buszok rossz állapotáról van szó, a cég mindig azzal védi magát, hogy ezek a buszok már öregek, azért vannak ilyen rossz állapotban. Pedig csak karban kellene őket tartani, és nem szabadna hagyni, hogy ennyire leamortizálódjanak. Ha a BKV buszok többsége ehhez hasonló állapotban lenne, szerintem keveseknek lenne bajuk a BKV-val. Nem kellene az összes buszt felújítani. Elég lenne kikaparni őket a koszból, és máris jobb lenne az utasok hangulata, és a cégről alkotott képük is megváltozna.

Semmi. Vagy nem utazik, vagy bliccel. Keresgélhet működőképes jegyautomatát, ahol csak apróval vehet jegyet, vagy kereshet jegypénztárt is, bár mindkettőből egyre kevesebb van Budapesten. Nem csak a turistáknak jelent problémát beszerezni az utazáshoz szükséges jegyet. Aki a külvárosban lakik, és ritkán használja a BKV-t az sem mindig tud jegyet venni, és a belvárosig bliccelnie kell.

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Elég sok szó esik mostanában arról, hogy a BKV-nak komoly veszteséget okoznak a bliccelő utasok. Jelen levelemmel arra szeretnék rávilágítani, hogy -számomra érthetetlen módon- sokszor maga a BKV tesz meg mindent azért, hogy még az se váltson jegyet a járataikra, akinek eredetileg szándékában állt.

Egy hétköznap este fél kilenckor barátomra várva mintegy 20 percet töltöttem a Blaha Lujza téri metróállomás felső részén. Ezalatt mintegy hat ember érkezett azzal -az Önök számára minden bizonnyal perverz és meglepő- igénnyel a mertóállomásra, hogy utazzon és ehhez jegyet váltson.

A buszvezetők nem mindig azért idegesek, mert otthoni problémáikat elviszik a munkahelyükre is. Egyre sűrűbben idegeskednek a hülye utasok, és a hülye városi autósok miatt, akik leállnak a buszmegállóba, úttestre, ezzel akadályozva a busz továbbhaladását. Így érthető, ha a buszokon időnként egy kicsit ingerültebbek a szokásosnál, és azon vezetik le a feszültségüket, akiknek semmi közük az esethet. (A normális utasokon).

Olvasónk is egy hasonló esetről számol be. Egy autós a megállóban parkolta le autóját, majd a családdal sétálni mentek. A buszos hiába dudált, nem érdekelt senkit…

Tisztelt BKV-figyelő!

Ma déltájban utaztam a 240-s járattal a Móricz felé: ez volt a legelső járat amire felszálltam, mivel sietnem kellett egy helyre. A Villányi úton - most meg nem mondom pontosan melyik megállónál - egy személyautó parkolt be félig a megállóba. A sofőr először nem állt be, hanem dudálással próbálta figyelmeztetni a sofőrt. Nos ehelyett, az kiszállt, és kinyitotta az autó csomagterét, és kivett onnan egy babakocsit, majd kivette gyermekét a kocsiból, ezután kiszállt a felesége és elindultak hármasban.