BKV-figyelő

Sziasztok!

Április 27-én, vasárnap reggel 10 körül lettem szemtanúja a következőnek:
A kék metrón utaztam a Pöttyös utcától a Deákig, amikor azt hiszem, az Ecseri úti megállóban egy kar nyúlt be a nyitott ajtón, és megragadta az ülés végénél levő fém kapaszkodót. Lassan jött a karhoz tartozó test is, egy alacsony, fiatal férfi húzta be magát a metróba. Azért lassan, mert két ellenőr fogta hátulról, és próbálták visszarángatni. Azonban hősiesen kitartott, egy szó nélkül dulakodtak vagy egy percig. A metró közben kétszer is bemondta, hogy hagyják becsukódni az ajtót. Ekkor két, már a metrón utazó, egymást nem ismerő férfi kezdett kiabálni az ellenőrökkel, hogy engedjék már el azt a szerencsétlent, miért olyan fontos az az egy jegy, miért nem tudják elengedni, és hogy nekik sincs jegyük, na és akkor mi van? A lefogott férfi is beleszólt, mondta, hogy nála csak 50 forint van, nem tud jegyet venni, meg hogy tegnap vett jegyet, és most azzal próbálkozott, hátha beveszik, hogy jó.

A vége az lett, hogy az ellenőrök elengedték a pasit, aki utána szépen megköszönte a másik kettőnek a segítséget, és a Deákon, ahol én leszálltam, ő még fent volt. Hozzá kell tennem, hogy se a bliccelő, se a segítői nem romák voltak.

Én úgy vagyok vele, hogy ez már hatalmas pofátlanság, hogy hiába nincs jegye, hiába bukik le, ő akkor is utazni fog, ha kell, akkor erőszakkal. Ha már egyszer tetten érik, akkor illene legalább bocsánatot kérni és elmenni. Azért az ellenőrök sem jártak el szabályosan, mert tudtommal nem is érhetnek hozzá az utasokhoz.

Én nem mertem beleszólni a dologba, és nem mertem kamerázni sem, mert ki tudja, hogy kitől mit kapok...

Kíváncsi lennék mások véleményére is.

Üdv: Réka

Sziasztok!

Igaz, hogy nem vagyok rendszeres olvasója a blognak, de azért időről-időre benézek, hogy szaftos spotokat olvasgassak. Ahogy elnézem, itt mindenki testületileg utálja az ellenőröket, éppen ezért most egy felemás történettel szeretnék kedveskedni.

Felemás, mert annak ellenére, hogy blicceltem, elkaptak és fizettem, ha nem is boldogan, de derűsen hagytam el a helyszínt. Történt ugyanis, hogy 2008 januárjában hazafelé igyekeztem a 40-es busszal Budaörsre. Se jegyem, se bérletem nem volt, mivel robogóval vagy biciklivel szoktam közlekedni. 3 műszakban dolgozom és épp egy éjszakás blokk után voltam, tehát a buszra nagyjából 7:20 körül szálltam fel a Sasadi útnál. A közig. határig semmi probléma nem volt. Állva ugyan, de a legnagyobb nyugalomban bóbiskoltam leghátul, mígnem arra keltem, hogy valaki a vállamat kocogtatja. Amikor magamhoz tértem egy igen termetes ellenőrrel néztem farkasszemet. Hadd írjam le pontosan a köztünk lezajlott beszélgetést, jómagamat "U" mint utas, a másik felet pedig "E" mint ellenőr betűvel jelezve:

E: Jóreggelt kívánok, menetjegyet, bérletet kérném ellenőrzésre. (kamu kotorászás, de mivel félálomban voltam, láthatta, hogy olyan rohadtul nem érdekel a dolog, még ahhoz is álmos voltam, hogy remegni kezdjek mint a nyárfalevél) U: Hát az sajnos nincs. Mennyi a helyszíni bírság? E: 6000 forint. U: (fintorogva) Jaj baszki, akkor inkább otthon hagytam. E: Egy személyi igazolványt kérnék. (odaadom az igazolványt + lakcímkártyát, arcomon még mindig az álmosság és a "szarokbelebeszoptam" kifejezés, E elkezdi kitölteni a kis űrlapját, aztán megáll a kezében a toll és rám pillant) E: Biztos van érvényes bérleted? Ugye tudod, hogy már nem lehet utólag vásároltat bemutatni? Csak az előre megváltottat fogadják el. (itt egy picit elkezdtem idegeskedni, mert hirtelen nem tudtam, hogy a bánatba fogok korábban megváltott bérletet szerezni, de még mindig nem remegtem, mert lassan ébredő típus vagyok) U: Ja ja...van érvényes otthon... (E tovább írja a fecnit, majd hirtelen ismét abbahagyja a firkálást, lopva körbepislant, majd megkérdezi:) E: Figyelj csak! Tudsz venni egy vonaljegyet? U: (felcsillanó szemmel) Naná! E: Ezerötszáz forint lenne. U: (turkálok ezerrel, most már nem kamuból, elő is kaparok egy ezrest meg 2 db kétszázast) Ennyi van csak...  E: (fecni összetép, odaad nekem) Köszi szépen, jó utat! U: Neked is, király vagy!

Lehet szindi az ellenőrt, hogy korrupt köcsög, lehet szidni engem is, hogy blicceltem, de szerintem senkinek sincs igaza...vagy mindenkinek igaza van. Szanaszét szopathatott volna, hiszen az elején kifejezetten tahó módon reagáltam arra, hogy fel mert ébreszteni. Ezúton üzenem, a többi ellenőrnek, hogy egy kis empátiával csodákat lehet művelni. Nem arra akarom buzdítani őket, hogy zsebre dolgozzanak, bár ha ilyen formában teszik, akkor egy percig sem habozok kicsengetni az 1500 forintos "alternatív helyszíni bírságot".

Boylepke

Húsvét hétfőn Robival (Unokabátyámmal) úgy döntöttünk mozizunk egyet. Westendben voltunk. Onnan a hazafelé út úgy nézki: 4-es 6-os Barossig, tovább 9-essel Kőbánya városközpont s onnan hazáig 17-es.Csöpp kis hiba csúszott a rendszerbe mivel az utolsó 17-es járat 23:05 –kor indult mi még akkor jócskán a 9-es buszon ültünk. Hideg is volt késő is s nem is akartunk az „utcán aludni”.De jó lenne, ha megvárna a vezető  Aztán azt is egy próbát megér. Felhívtam a BKV telefonszámát, gondoltam ahol előadtam kérésemet. Meglepő módon teljes pozitív választ kaptam.”Van egy jó hírem, beszéltem a kollégával s megvárják Önt”.  Ámultam bámultam, hogy most tényleg elintéztem? Robi csak annyit fűzött hozzá sanda mosollyal: ”Te kis pofátlan. Ezt bele kell írnod a könyvedbe” (mert igen elkezdtem írni).

Tisztelt BKV!

Nem panaszt szeretnék tenni, csupán érdeklődni szeretnék, hogy mi történt ma (04.23.) a 13:49 perckor a KXM-043 frsz. 14-es autóbuszon, a Jókai Mór utca megállóban?

Történt ugyanis, hogy a járművezető elkezdte bezárni az ajtókat, majd elindult, a jármű ezután a másodperc töredéke alatt 0-ra fékezett. Én a hátsó ajtónál lévő keresztbe fordított ülésen ültem, a mellettem lévő ülésbe a vállam olyan erősséggel vertem be, hogy még mindig fáj. Az autóbusz belsejében többen elestek, az utasok egymásnak csapódtak, a leghátsó ülésen lévő hölgy táskája több métert ment előre.

A járművezető ezt követően kiszállt a fülkéből, kinyitotta az ajtókat, majd a jobb oldali első kereket nézte, majd visszaszállt és elindultunk. Sem a hangszórókon keresztül, sem személyesen nem kérdezte meg az utasoktól, hogy történt-e valami komolyabb baj, a fékezés következtében megsérült-e valaki?

Nem biztos, hogy a járművezető miatt volt a fékezés, ezért nem hibáztatom, azonban, hogy az állapotunk felől nem érdeklődött, messzemenően felelőtlen dolog. Kérem a fent említett eseménnyel kapcsolatban kezdeményezzenek vizsgálatot.

Válaszukat várom!