BKV-figyelő

Az LMP a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére előterjesztést nyújt be a mobil-jegyről, és egy 5-30-as új jegyfajtáról, melyet közlekedési munkacsoport dolgozott ki. A párt néhány szakblog és városi közlekedéssel gyakrabban foglalkozó blognak és honlapnak előzetesen elküldte az előterjesztést, ezt alább olvashatjátok. Az ezzel kapcsolatos szakmai észrevételeiteket szívesen vesszük!

Tisztelt Közgyűlés!

A Lehet Más a Politika már 2011 decemberében részletesen kidolgozott és előterjesztett egy olyan tömegközlekedési tarifareformot, mely az alkalmi utasok problémáira megoldást jelentett volna. Akkor a fővárosi vezetés az elektronikus jegyrendszer gyors bevezetésében reménykedve a javaslatot elvetette.

A budapesti tömegközlekedés nem rendszeres használatát biztosítani hivatott jegystruktúra végletesen elavult, egész Európában egyedülállóan igazságtalan. A jelenlegi alapjegy, a vonaljegy nem korrekt ajánlat a tömegközlekedés alkalmi használói számára, nem mobilitás-, hanem fel-leszállásorientált. Szintén hiányzik egy olyan jegyforma, mely a napijegy és a havibérlet között áll, a nem egybefüggő időtartamú, „félig rendszeres” használatot tenné lehetővé.

Nem csak az alkalmi használókkal szembeni igazságos bánásmód indokolja az alkalmi jegyek fejlesztését. A tömegközlekedést használók aránya Budapesten folyamatosan csökken, ezért szükség van olyan jegyfajtákra, amelyek a bérletes törzsutasok és a tömegközlekedést nem használók között, a nem rendszeres használók mezsgyéjén vonzást gyakorolnak az utazási módok közt alkalomszerűen döntő utasokra. Míg ma az a helyzet, hogy a rendszeres, bérletes utazásból kilépő utasokat a használhatatlan alkalmi jegyfajták szinte rögtön a tömegközlekedés elhagyására kényszerítik, és onnan új utasokat nem is vonzanak, addig a jövőben olyan jegyfajtákra lenne szükség, amelyek az alkalmi utasokat vonzzák a tömegközlekedés felé.

A fenti problémakör kezelésére egy új jegyfajtát, az 5/30-as tömb-napijegyet javasoljuk bevezetésre, illetve az alkalmi jegyfajták gyors, olcsó és mégis színvonalas átfogó reformjának előkészítéséül az sms-ben történő jegyváltás bevezetését.

I. Sms-jegy bevezetése

Sokkal szélesebb kört érint a korábban biztonsági okokra hivatkozva elvetett sms-alapú jegyek kérdése. Nézetünk szerint az sms-jegyek biztonsággal bevezethetőek, és egy csapásra, kis beruházási igénnyel megoldják a mai, vonaljegyes rendszer reformját – jóval a bevezetni tervezett teljes körű elektronikus jegykezelés előtt.

Az sms-jegyek megváltása a következőképpen zajlana: az utas egy nála levő, tetszőleges, személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványnak a számát, illetve a kért jegy típusát elküldi az sms-jegyszerver telefonszámára, és a továbbiakban jegyellenőrzéskor a megerősítő válasz-sms, illetve a megjelölt igazolvány felmutatásával igazolja a jegy megvásárlását. A használható igazolványok körét a következőkben célszerű megjelölni: hatóság által kibocsátott fényképes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy jogosítvány, más államok útlevelei, illetve a BKV (vagy a jövőben a budapesti tömegközlekedés díjait beszedő szerv) pénztáraiban továbbra is megvásárolható fényképes bérletigazolvány (ebben az esetben természetesen az adott utazásra érvényes bérletszelvény nélkül). Az sms-jegy hamisításának visszaszorítása végett a jegyellenőrök szúrópróbaszerűen rögzíthetik az utas sms-jegyét (legegyszerűbben fényképen), és ha a szerver adataival való utólagos összevetés visszaélésre derít fényt, a személyazonosító adatok birtokában a csaló utassal szemben jó eséllyel kezdeményezhető eredményes hatósági eljárás. Vizsgálandó továbbá az sms-jegyen szereplő igazolványszámon alapuló helyszíni ellenőrzés hatékonysága is (az adott igazolványszám pillanatnyilag érvényes jegyeinek lekérése az sms-jegyszerverről az ellenőr mobiltelefonja vagy más készüléke segítségével).

Az sms-jegyek piaci sikerességének fontos feltétele, hogy nem szabad luxustermékként tekinteni rájuk – mint a már kodifikált, de soha meg nem valósított mobiljegyek esetében –, tehát az sms-jegyek árai nem haladhatják meg a velük összevethető hagyományos jegyek árát (pl. az sms-napijegy nem lehet drágább a papíralapú napijegynél). Ez azért lehetséges, mert a papíralapú jegyek előállítási, forgalmazási költségei magasak, tehát ezen a költségszinten vagy akár alacsonyabb költséggel lebonyolítható egy sms-jegy megváltása. Az sms-jegyek előállítási költségeinek leszorítása végett a rendszer működtetésére kiírt tenderen a nyertes mobilszolgáltató számára elő kell írni, hogy a saját hálózatában nem szedhet külön díjat az sms-jegyekért, más hálózatból érkező igények esetén pedig az adott sms-t ingyen végződtesse, a válasz-sms-eket ingyen indítsa. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy a mobilszolgáltatók közötti piaci verseny eredményeként végeredményben egyetlen hazai szolgáltató se kérjen felárat az sms-jegy kezeléséért.

Az sms-jegyváltás rugalmasságát kihasználva javaslatot teszünk egy időalapú jegytermék bevezetésére, mely – az ismert adottságok miatt – csak sms-ben lenne megváltható, 90 percnyi utazást tartalmazna korlátlan átszállással, és nem kerülne többe, mint a jelenlegi papíralapú átszállójegy. Szintén megfontolható egy rövidebb érvényességű, de olcsóbb jegy bevezetése, illetve a „price capping”, az azonos telefonszámról, azonos igazolványszámmal igényelt sms-jegyek összevonása az utas számára kedvezőbb, hosszabb érvényességű jeggyé – természetesen csak a hosszabb jegyhez hiányzó ártöbblet kiszámlázásával. Már első körben is javasoljuk, hogy legalább a napijegy szintjéig lehessen sms-jegyet vásárolni – és a jegyösszevonást alkalmazni.

A fenti sms-jegy mint jegyváltási lehetőség bevezetése a jelenlegi állapotok szerint 2012. szeptemberétől lehetséges, és kívánatos is.

Az sms-jegyet a BKV és a BKK illetékesei eddig jellemzően biztonsági okokra hivatkozva vetették el, azonban nézetünk szerint a biztonsági kockázat kicsi, a hivatkozott okok elháríthatóak. Tetszőleges igazolvánnyal (személyi, jogosítvány, útlevél, bérletigazolvány) együtt az sms-jegy közel sem vet fel annyi problémát, mint például a mai papíralapú bérletek. A megadott jegy kizárólag az adott igazolvánnyal használható fel, az sms lemásolása így nem jelent csalási lehetőséget.

A kapott sms feladójának meghamisítása, avagy teljesen hamis sms kreálása persze elvileg így is lehetőséget ad a csalásra, ez azonban már jelentős technikai felkészültséget igényel, ráadásul a csalás ilyenkor is könnyen bizonyítható (a mobilszolgáltató sms-szerverét illetve a BKV szerverét feltörni egy jegy kedvéért lényegében senki nem fogja, tehát az itt tárolt adatok alapján a valóság ellenőrizhető). Így a szúrópróbaszerű ellenőrzés elegendő lehet: az ellenőr minden ilyen esetben egy fényképet csinál az sms-ről (vagy amennyiben nem kap minden ellenőr azonnal fényképezőgépet, felírja az sms-jegy adatait), majd utólagosan akár központilag lehet az ellenőrzéseket lefolytatni. Ez alapján a csaló úgy érzi majd, hogy személyazonosító adatait kiszolgáltatva, a számítógépes csalás bűntettét és egyéb súlyos tényállásokat könnyen bizonyítható módon megkockáztatva akármikor lebukhat, így a csalás vélhetően minimálisra szorítható.

Egy másik, szintén megfontolható ellenőrzési lehetőség, ha az ellenőr a saját telefonja vagy egyéb mobilkészüléke, -terminálja segítségével az sms-jegyszerverről lekéri az utas megadott igazolványszámához igényelt, pillanatnyilag érvényes jegyek listáját (amennyiben kezdetben problémát okoz a betűket is tartalmazó igazolványszámok hosszadalmas begépelése, ez kiváltható a telefonszám-alapú lekérdezéssel és a telefonszám párhuzamos megcsörgetésével). Ez a megoldás az sms-jegyek hamisítását gyakorlatilag kizárja. Amennyiben ez a folyamat hosszadalmas lenne, és technológiailag lehetséges, megfontolható az ellenőri mobiltelefonok számára olyan hálózati prioritás biztosítása, mellyel az ellenőrzésnek ez a módja gyorsabbá válik.

Hátrányok:

• fényképkészítésre alkalmas eszköz kell az ellenőröknek, vagy a szúrópróba lassú;
• az ellenőrzés a legegyszerűbb esetben is valamivel tovább tart, mint a papírjegyek ellenőrzése (az igazolványszámot is ellenőrizni kell);
• minimális csalási lehetőség (de ez jóval kisebb, mint pl. ma a tintás érvényesítésű bérletek esetén!);
• a metró-beléptetőkapus megoldással nem kompatibilis, hosszú távon a plasztikkártyára át kell állni (azonban ekkor hasonló sms-ekkel intézhető a plasztikkártya feltöltése).

Előnyök:

• azonnal az összes tervezett jegytípus bevezethető (időalapú jegyek, zónás jegyek, stb.), elvileg még a jegyösszevonás is működhet (a kért jegytípus – pl. az adott számról, ugyanazzal az azonosítóval aznap igényelt harmadik másfél órás – helyett napijegy jön vissza a válasz sms-ben);

• nem csak hagyományos sms-ben működhet a rendszer, egy okostelefon-applikáció kényelmesebben megoldja ugyanezt, közös rendszert használhat az sms-rendszerrel;

• az indulásnál nem kell hozzá még ellenőri készülék sem, hagyományos módon ellenőrizhető;

• a hamisítás ellenőrzése, a tettes azonosítása lényegesen könnyebb, mint a hagyományos bérleteknél, ezáltal a rendszer bérletekre való kiterjesztése révén a hamisítás visszaszorítható, milliárdos megtakarítás érhető el;

• elterjedése esetén megoldja a bérletvásárlási problémákat, a pénztári fejlesztések, jegyautomata- beszerzések nagyrészt szükségtelenné válnak, ami szintén milliárdos megtakarítást jelenthet;

• a teljesen elektronikus jegyrendszer bevezetése előtt már évekkel lényegében megvalósít egy hasonló rendszert (ne feledjük, hogy az elektronikus jegyrendszer bevezetése ma sincs közelebb, mint egy vagy két éve!), az sms-rendszer később az elektronikus jegykártyák feltöltésére is használható.

II. 5/30-as tömb-napijegy bevezetése

Jelenleg lényegében nincs megfelelő köztes jegytípus a havibérlet és a vonaljegy között az alkalmi utasok számára, ami az alkalmanként felmerülő, időben nem egybefüggő 1-2 napos igényeket (pl. rossz időjárás, előre látható dugók) ki tudná szolgálni. A havibérleti-jegy túlságosan hosszú egybefüggő időszakot fed le, a napijegy rugalmatlan és fajlagosan nagyon drága, a hetijegy fajlagosan drága is és rugalmatlan is. Ebben a dilemmában az utas leggyakoribb döntése az, hogy fizető utasként egyáltalán nem használja a tömegközlekedést, inkább autózik, vagy bliccel.

Az általában autóval vagy kerékpárral közlekedő, de alkalomszerűen, havonta legfeljebb 5–10 napon tömegközlekedést használók gondjainak megoldására a sípályákon már bevált „X in Y” (pl. 3 in 7) típusú jegyekhez hasonlóan javaslom a BKV-nál a „30-ból 5” jegytípus bevezetését. Az 5/30-as jegy az előre kiszámíthatóan havi párnapos, nem egybefüggő használatot igénylő utasok részéről biztos bevételt jelent a szolgáltatónak, és ösztönöz a tömegközlekedés legalább részben történő használatára. Ez a típus lényegében a havibérlet és a napijegy ötvözete: 30 napos érvényesség mellett 5 szelvényt tartalmaz, amelyek az utas által jelzett napon korlátlan utazást biztosítanak. A limitált érvényesség megszünteti a veszélyt, hogy ezt a jegytípust bliccelésre használnák, ami a napijegy önérvényesítése ellen rendszeresen felhozott érv volt. A jegytípus fajlagosan lényegesen drágább kell, hogy legyen a havibérletnél, de lényegesen olcsóbbnak kell lennie a napijegynél, és egy napra vetítve nem szabad lényegesen meghaladnia 2 db menetjegy árát. Ez 3500-4000 Ft körüli árat jelent.

Az 5/30-as tömb-napijegy egy lehetséges megoldása fűzött tömb, vagy perforált leporelló formájában tartalmaz öt, a mai vonaljegyeknél nem sokkal nagyobb jegyszelvényt, melyeknek az oldalán félkörívben perforált fülecskéket lehet kitépni, négyet a használati nap első számjegyének (0–3) és tízet (0–9) a második számjegyének jelzésére. Egy másik megoldás a mai havibérlet méretét meghaladó, de egyszelvényes elrendezés, amely 1-től 31-ig tartalmaz letéphető fülecskéket. További lehetőség az időpecsétet nyomó jegykezelő készülékkel való érvényesítés, de ez a BKV eszközparkjának ismeretében problematikus. Vizsgálat tárgyai lehetnek más önérvényesítési eljárások is, azonban ezek ellen könnyen felhozható a bliccelés elősegítésének vádja.

Előnyök:

• a nem rendszeres, egy-egy napra tömegközlekedést használni akaró utasoknak tökéletes megoldás;

• nem kell hozzá semmilyen többletberuházás;

• a bliccelést akár jelentősen is visszaszoríthatja – a több átszállás miatt bliccelő alkalmi utasok probjól tervezhető bevételt jelent: egy megvásárolt szelvény hónap végén lejár, szemben a ma az alkalmi utasok által jellemzően használt tömbjeggyel.

Hátrányok:

• 5 napnyi „elköteleződést” vár az utastól, az esetleg megmaradó szelvények bosszantóak lehetnek, a tömbjegyhez visszatérést okozhatják (de a tömbjeggyel lógást – csak metrón lyukasztást – árban úgysem lehet, és nem is cél alulmúlni);

• a ma cafeteria-elemként kapott bérletet olcsósága miatt olyanok is választják, akiknek lényegében egy ilyen 5/30-as megoldás fedné le legjobban az igényüket – ők esetleg havibérletről váltanak, ez bevételkiesés lenne (ezek száma azonban feltehetőleg elenyésző).

Összevizelt szövet borítású ülés

A BKV-figyelőn az utóbbi években többször foglalkoztunk a BKV járműveken található szövet borítású ülésekkel, sokszor hangoztattuk, hogy a takarítatlan ülések betegségeket terjeszthetnek. Kértük a BKV akkori illetékeseit, hogy takarítsák vagy cseréljék ki a szövetet, vagy ha nincs rá pénz, akkor fokozatosan térjenek vissza a sokkal higiénikusabb műbőr ülésekhez. Szerettük volna azt is elérni, hogy az Alstom metrókat a hannoveri villamosokhoz hasonlóan műanyag ülésekkel szereljék fel, de a javaslataink süket fülekre találtak. Sajnos, ugyanis a szövet tényleg betegségeket terjeszt. Olvasónk az egyik éjszakain kapott el valamit:

Kedves BKV-figyelő!

Tegnap (03.02.) éjjel éjszakai buszon utaztam. Mivel legalább negyed órát ültem az ülésen (a legtöbb ember ült) kicsit beleizzadtam. Reggelre kellemes élmény fogadott. Viszkető, gyulladt, gennyes, pattanásszerű kiütéseket találtam a farpofám alatti combrészen. A tervem a következő: Holnap reggel látleletet vetetek a fertőzésről és megpróbálom elérni, hogy kitenyésszék a fertőzést okozó baktériumot.

Hétfőn reggel megkéredezem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, hogy milyen jogi lépéseket tudok megtenni. Tudnak-e mintát venni az éjszakai buszok üléseiről. Ha megtalálják rajtuk a fertőzésemet okozó baktériumokat, beadom a feljelentést a BKV ellen.

Vajon hány buszt lehetne kitakarítani a félrendőrök és ellenőrök sápjából? Vajon mennyire jogszerű, hogy egy népegészségügyi szempontból már fokozottan fertőzésveszélyes cég jogszerűen üzemel, és hajtja be tartozásait? Tőlünk nyugatabbra az ilyen buszokat védőruhás sofőr vezetné el, és szkafanderes emberek takarítanák le fertőtlenítőszerrel. Ha egyáltalán nem állítanák ki őket a forgalomból csak azért, mert kipufogógáz szivárog a motortérből, hangosak és balesetveszélyesek.

Szeretném felhívni minden olvasó figyelmét, hogy ha hasonló afférről tud, gyűjtsön tanúkat, bizonyítékokat, fényképezzen és adja le a feljelentését. Talán el tudnánk érni valamit.

A Volán már régóta pályázik a BKV buszok rendszerére, de a BKV okkal, nem engedi azt ki a kezéből. Tehetünk ellene! Ha a büntetéseket és a jegyeket követelik, mi is követelhetjük az emberi utaztatási körülményeket. Már állattartási szempontból is tiltottak volnának azok a körülmények, amelyeket a BKV az utazáshoz biztosít!

Tarlós István főpolgármesterré választása után is előfordult, hogy indokolatlanul kaptak prémiumot a BKV vezetői. Az Állami Számvevőszék szerint alapvető munkaköri feladatokért járt prémium, és a kifizetések feltételei között nem szerepelt a BKV hiányának csökkentése. A főváros személyiségi jogokra hivatkozva nem árulta el, hogy a BKV vezetői mekkora prémiumot kaptak az elmúlt másfél évben, írja az Index.

A kormányváltás után is előfordult, hogy a BKV vezetői indokolatlan esetben kaptak prémiumot, derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) BKV-val foglalkozó múlt heti jelentéséből. Mivel az ÁSZ a 2002 és 2010 közti időszakot vizsgálta, így főként az SZDSZ–MSZP-s városvezetés idején történtekkel foglalkozik, de a mellékleteivel együtt közel kétszáz oldalas jelentés kritikákat fogalmaz meg a Tarlós István főpolgármesterré választása utáni időszakról is.

A Fidesz a 2010-es választási kampány egyik állandó témájává tette a BKV-nél történt visszaéléseket, az indokolatlanul kifizetett végkielégítéseket. (A kormányra kerülés után többek között erre hivatkozva fogadták el a 98 százalékos különadóról szóló javaslatot. Sőt a javaslat elfogadása érdekében a parlament kormánypárti többsége az Alkotmánybíróság hatáskörét is korlátozta.)

Az Index kitér arra is: Kocsis István azért maradhatott a BKV vezérigazgatója a kormányváltás után is, mert már 2009-ben megkezdte a BKV-botrány kivizsgálását. Kocsist végül tavaly szeptemberben menesztették, ez azonban nem a BKV-val függött össze, hanem valószínűleg azzal, hogy gyanúsítottként hallgatták ki az MVM-ügyben.

Alapfeladatért jár prémium

Az ÁSZ jelentéséből az derül ki, hogy a fideszes támogatással főpolgármesterré választott Tarlós 2010. októberi hivatalba lépése után sem sikerült pontosan szabályozni a BKV prémiumfizetési gyakorlatát. Az ÁSZ kifogásolja, hogy túl korán, már 2010. december 9-én elkészítették azokat a jelentéseket, amelyek arról szóltak, hogy a BKV felső vezetői milyen premizálandó feladatokat végeztek el. Így a prémiumkövetelményeket nem az elvégzett, hanem a várható teljesítményhez kötötték.

Miután azonban kiderült, hogy a vezetők nem tudták teljesíteni a kitűzött célokat, a BKV december 16-i igazgatósági ülésén módosította a prémiumfizetés feltételeit. Lényegében utólag csökkentették az elvárásokat, így a vezetők 2010-es teljesítménye elég lett a prémium felvételéhez. A döntést december 17-i ülésén a BKV felügyelőbizottsága is megerősítette.

Kocsis István, a BKV akkori vezérigazgatója – az ÁSZ szerint – azzal érvelt, hogy a prémiumok feltétele az „eredményes működésről” és a „finanszírozási hiány növekedésének megakadályozásról” szóló a vezérigazgatói célkitűzés volt. A jelentés vitatta ezt, az ÁSZ szerint a prémiumfeltételek között nem szerepelt a hiány csökkentése, ráadásul olyan munkáért járt a plusz pénz, amely a munkaköri feladat része volt.

Sepsey Tamás, az ÁSZ-vizsgálat végrehajtásáért felelős igazgató elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat célként tűzhette volna ki, hogy csak akkor jár prémium, ha az előre tervezett veszteséget meghatározott mértékben csökkentik, ez azonban nem történt meg. Sepsey szerint a BKV üzleti tervének megalapozottságát a fővárosi önkormányzat nem vizsgálta.

A prémiumcélok között azért lett volna logikus megszabni a hiány lefaragását, mert a BKV komoly gazdasági problémákkal küzd. A kormány ugyanis zárolta a BKV 32 milliárdos idei támogatását. A főpolgármester ezután jelentette be, hogy leállhat a februártól a tömegközlekedés, ha a BKV nem kap állami támogatást.

Nem nyilvános a prémium összege

Az ÁSZ nem foglalkozott azzal, hogy összesen mennyit fizettek 2010-ben a BKV-vezetőinek. A 2010 decemberében lezárult jelentés a tavalyi évről annyit ír, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében úgy döntött, hogy a vezérigazgatónak az alapbér 40 százaléka, a többi vezetőnek az alapbér 20–40 százaléka lehet a prémiumuk. (A korábbi időszakban ez az összeg 100–150 százalék volt.) Az ÁSZ szerint azonban ennek ellenére sem változott meg az a gyakorlat, hogy ne a munkaköri alapfeladatokért járjon prémium, és ellentétes a fővárosi önkormányzat javadalmazási szabályzatával.

A BKV felügyeletét ellátó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az Index megkeresésére azt írta, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében határozott arról, hogy átalakítja a BKV javadalmazási rendszerét. A BKK szerint ennek köszönhetően a korábbi évekhez képest csökkent a vezetők prémiuma. A BKK válasza azonban arra nem tért ki, hogy az ÁSZ megállapításai alapján változtatnak-e a premizálási gyakorlaton. Hozzátették azonban, hogy a prémiumok minden esetben konkrét teljesítményhez kötődtek.

A lap megkérdezte az is, hogy 2010 októbere óta pontosan mennyi prémiumot kapottt a BKV vezérigazgatója és a BKV többi vezetője, illetve mennyit kaptak a BKK igazgatósági tagjai. A BKK azt válaszolta, hogy „a munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni”.

A BKV honlapján található adatok szerint Kocsis István korábbi vezérigazgató havi alapbére 1 600 000 forint volt. Mivel Kocsis évi maximális prémiuma az alapbér 40 százaléka, éves szinten Kocsisnak 7 680 000 forint járt. A vezérigazgató-helyettesek alapbére a 2011 júliusi adatok szerint 1 450 000 forint, prémiuma ebben az esetben évente legfeljebb 6 690 000 volt.

A BKK írásos válaszában azt közölte, hogy egyelőre csak 2011 első félévi prémiumokat fizették ki,  a második félévi összegeket a célkitűzések értékelése után fizetik ki. A BKK vezetői 2010 októbere és 2011 augusztus közti időszakban nem voltak jogosultak prémiumra, tették hozzá.

A Blikk januárban arról írt, hogy Vitézy Dávidnak, a BKK vezérigazgatójának a szerződése szerint 7,6 millió forint jutalom jár. A BKK közleményében erre reagálva azt közölte, hogy Vitézy nem kapott prémiumot. Hozzátették: a prémium maximális összege megegyezik azzal, amiről a Blikk írt. A BKK igazgatósága tavasszal dönt Vitézy prémiumáról, de várhatóan nem kapja meg a  maximális összeget többek között takarékossági okokból, illetve azért, mert külső okok miatt nem tudtak minden kitűzött célt teljesíteni.

A főváros reakciója

A Főpolgármesteri Hivatal a cikk publikálása után a következő közleményt adta ki:

„Az Index rosszindulatú, és a múltat eltakarni igyekvő (írásában egy mondatot szentel az 1990 és 2010 közötti 20 évnek) beállításával szemben Kocsis István volt BKV vezérigazgató 2011. évre kitűzött prémiumát - a sugalmazással ellentétben – a főpolgármester nem engedte kifizetni. Ismételjük, Vitézy Dávid BKK vezérigazgató sem kapott prémiumot.”

A Főpolgármesteri Hivatalt még hétfőn kereste meg a lap írásban, azt kérdezték, hogy 2010 októberétől kezdve mennyi prémiumot kaptak a BKV vezetői, többek között a BKV vezérigazgatója, a közlekedési, a gazdasági, a műszaki, az IT, a humánpolitikai, az ellenőrzési, a kommunikációs, a jogi, a biztonsági, a DBR metro projekt igazgatója. Valamint rákérdeztek arra is, hogy ugyanebben az időszakban (2010 október - 2012 január) mennyi prémiumot kaptak a BKK igazgatóságának tagjai.

Kérdésükre a BKK keddi válaszában a BKV vezetők prémiumáról azt írta: „A munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni.”. Ezt az információt közöltük cikkünkben, ahogy azt is megemlítettük, hogy Vitézy nem kapott prémiumot.

(Index)

A fent látható képeket olvasónk, buszos101 készítette október 3-án a 68-as vonalán közlekedő egyik VanHool buszon. Mint levelében írja, rendszámot teljesen felesleges a képekhez írni, szinte az összes busz így néz ki, amin eddig utazott. Elég lenne az ülések műanyag részét egy langyos vegyszeres ronggyal áttörölgetni, és máris megszűnne a probléma.

A fent látható képet olvasónk, Konrád készítette vasárnap este a 95-ös buszon. Mint írja, a a busz éppen Kőbánya Alsó Vasútállomásnál haladt, amikor kiszakadt a középső ajtónál lévő négyes ülésből kettő. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A busz nem közlekedhetett tovább így beküldték a cinkotai garázsba busz cserére.

Valószínűleg ezt a hibát is a járművek magas életkorával magyarázná a BKV, és behazudnák az utasoknak, hogy ezt nem láthatták előre, a nyolc darab csavar egyszerre fáradt és törött el. Figyeljetek a koszos ülésekre, vigyázzatok, nehogy kitörjön alattatok, és figyeljetek arra is, hogy ha kigyullad a busz, könnyen ki tudjatok menekülni. Nem mindegy, hogy hová ültök...