BKV-figyelő

Kedves BKV figyelő!

Tegnap este valamelyik híradóban hallottam ezt a meglehetősen mókás hírt.
Jövőre a BKV SMS-jegyvásárlási rendszer bevezetését tervezi. Az SMS-jegy lényege, hogy adott számra elküldött SMS-t követően 2-4 percen belül kapunk egy MMS-t (?), amelyet kitéve a mobil képernyőjére, felmutatáskor felismerhető lesz a kalauz számára.
Majd elhangzott egy 500 Ft-os ár!? A BKV honlapján található pdf dokumentum szerint hétköznap 60 perces, hétvégén 90 perces időkorláttal.

A BKV komolyan gondolja, hogy egy ilyen szolgáltatás bevezetésének bármi értelme / haszna lesz?

Vegyük csak végig pár nézőpontot:
1. A frekventált helyeken rendszeresen telített jegypénztárakba beállni lehetetlen a reggeli/esti csúcsforgalomban. Az ott dolgozó BKV alkalmazottak munkáját csökkentő és a forgalmat gyakran akadályozó sorok (pl. Batyin) problémáját kiküszöbölő megoldást - miszerint gyorsan SMS-jegyet mobilozok magamnak - választókat majd 2x-es jegy felárral bűntetjük. Igaz lehetséges, hogy csak egyetlen vonaljegyre van szükségünk.

2. Bliccelők - ha már valaki bliccelt, de szeretné jóvátenni hibáját vagy a BKV hibáját - gyakran nem működő jegyeladó és jegyérvényesítő automaták, bazi nagy sorok a jegypénztárnál - nem tud rövid időn belül mobiljegyet vásárolni. Pedig lehet, hogy siet valahova.

3. Az SMS fizetés bevezetésére szánt, gondolom nem kevés összeget - vajon melyik haver IT cége csinálja? - nem lenne-e érdemesebb olyan vandálbiztos és /vagy meglévő automaták fejlesztésére költeni, amelyek neadj isten már papírpénzt is elfogadnak. A hitelkártyás jegyvásárlást automatából már nem is merem említeni. Szánalmas, hogy a 250-300 Ft-os jegyárat kizárólag apróban lehet kiegyenlíteni. Ha nincsen apró rohanj körbe a butikokban, kisboltokban váltani vagy bliccelj. Vagy majd vehetsz dupla áron SMS-jegyet.

Nagyon úgy tűnik, a BKV igencsak melléfogott a biztonsági őrökből átképzett ellenőrökkel. Számtalan probléma merült már fel velük kapcsolatban, sok levelet írtunk a BKV-nak is, melyekre válaszoltak is: "Bejelentése alapján az állomáson az adott időben szolgálatot teljesítő jegyellenőreink figyelmét felhívjuk a kulturált, udvarias munkavégzésre" ám ezek egyike se hozott változást. Összefoglaljuk az eddigi eseményeket.

Hasba vágta az ellenőr a segítőkész utast: Három angolul beszélő fiatal próbál szót érteni a magyarul beszélő ellenőrökkel. Egy segítőkész utas segítségükre siet (tolmácsol). Ennek az ellenőr nem örül, veszekedésbe kezdenek, majd hasba üti az utast.

Utasverő ellenőrök: Az előző történet folytatása. Az utas hazudik, az ellenőrök igazat mondanak (a BKV szerint).

Horogkereszt, piros csillag: Az utas érvényes bérlet felmutatása után a mozgólépcsőre lép, majd az ellenőr utána szól: "kéne még mellé egy horogkereszt!"

"Mit pofázol te paraszt? Gyere ide, szétkaplak!": A címben idézett mondat hangzott el a 173-as buszon ellenőrzés közben.

Vakokat csesztetnek az ellenőrök: A vakvezető kutyán nem volt szájkosár, ezért nem akarták leengedi a metró területére, nem úgy, mint a harcikutyát, néhány héttel később. (És amit elértünk: Módosítják az utazási feltételeket.)

2007. november 21-én lementem a Stadionok metróaluljáróba. A fehér vonalnál BKV ellenőrök álltak. Épp jött a metró, élettársam lent várt a metrónál, hogy együtt mehessünk haza. A BKV ellenőrnek megmutattam a 30 napos ÉRVÉNYES bérletemet, kérte a diákomat is. Szeptemberben kezdtem el tanulni egy budapesti főiskolán ( másoddiplomás képzésen), de a diákigazolvány központ még nem állította ki az új diákigazolványomat. A főiskolától kaptam ugyan egy ideiglenes diákigazolványt, meg egy iskolalátogatási igazolást, de az nem volt nálam. Mindezt elmagyaráztam az ellenőrnek és megkérdeztem: Lemehetek? Erre az ellenőr: NEM, NEM mehet le! Én diák vagyok nem érti? â013 kérdeztem tőle, az ő válasza: Nem érdekel, NEM mehet le. Tovább kértem: Mondom diák vagyok, értse már meg!!!

Úgy gondoltuk, ma egy olyan cikket se teszünk ki, melyben szabálytalankodó járművezetőről, esetleg anyázó ellenőrök szerepelnek. Nézegessen ma mindenki széttört autókat és villamosokat. A képek nézegetése után, mindenki tegye fel magának a kérdést: Miért nem figyelnek jobban az autósok?

Tisztelt BKV!

Kemény kritikával fogom most illetni Önöket. Azt gondolom azonban, hogy stabil mindennapos, rutinos tömgközlekedőként, fizető utasként , közlekedéshez értő szakemberként jogom van ehhez. Én a BKV és a főváros felső vezetésével ellentétben, belülről, testközelből szemlélem a közösségi közlekedést, és nem a szolgálati autó volánja mögül, mint Önök.

Ez az egész koncepció amit ide feltettek egy semmitmondó fércmű tele csúsztatásokkal és valótlanságokkal. Álságos és hazug dolog egy drasztikus teljesítménycsökkentést és színvonalrontást divatos "zöld" gondolatokkal, a kötöttpályás közlekedés előnyben részesítésével magyarázni. Az Önök tervezete konkrétan nem meri megemlíteni, sőt elhallgatja az utasok elől, hogy melyik buszjáratokat kívánják megszüntetni, illetve rövidíteni, a sajtóban megjelent buszjáratszámok valószínűleg benne vannak a jövőbeni koncepciójukban Különösen visszataszító mindenféle európai "zöldkönyvekkel" takarózni. Semmilyen európai előírás nem javasolja egy meglévő és jól működő buszhálózat szétverését egy még csak tervezőasztalokon meglévő kötöttpályás hálózat érdekében. Az egészről az a benyomásom, hogy mintha olyanok írták volna akik nincsenek tisztában a feleslegesnek ítélt buszvonalak kihasználtságával ás szerepével. Én nem vitatom, hogy vannak olyan vonalak (kevés ilyen van!), ahol esetleg létezik túlkapacitás, akkor viszont ezt a kapacitást inkább forgassák át azokra a vonalakra ahol állandó a zsúfoltság, és ne vonják ki a hálózatból!

Már eleve alapvetően hibás dolog abból kiindulni, hogy a főváros lakossága 10%-al csökkent, és ez már indokolna is egy komoly teljesítménycsökkentést. A fővárosból elköltözők nem Alaszkába, vagy a Holdra mentek, hanem ide a szomszédba az agglomerációba. Számosan közülük ma ugyanúgy igénybe veszik a BKV szolgáltatásait, hiszen továbbra is Budapestre járnak be dolgozni, tanulni, szórakozni. Igen sokan vannak azok a diákok is, akik itt tanulnak és kollégisták, tehát nem Budapest lakosságához tartoznak, de minden nap itt közlekednek. Számos fiatal tanulmányai befejezése után itt talál magának munkát, de mivel albérletben lakik, ezért nem jelentkezik ki vidéki állandó lakcíméről. Azonban ők is gyarapítják a fővárosi tömegközlekedők számát. A valóság tehát inkább az, hogy az a potenciális népesség aki igénybe veheti a fővárosi közösségi közlekedést az a húsz évvel ezelőttihez képest még talán nagyobb is. Éppen ezért óriási szarvashiba lenne az agglomerációs járatokon a teljesítménycsökkentés.

Az is semmitmondó adat, hogy nálunk a tömegközlekedésben a buszok magasabb arányban vannak jelen , mint Prágában vagy Bécsben. És akkor mi van? Önöknek az a dolga, hogy szolgáltassanak, az utast minél gyorsabban, minél kultúráltabb körülmények között, minél kevesebb átszállással, és felesleges várakoztatással juttassák el a céljához, és nem az hogy a kötöttpályás és az autóbuszközlekedés arányait számolgassák. A felsorolt városokban bizonyára több pénz jut a kötöttpályás fejlesztésekre, ezért ott több metró és villamosvonal van. A lényeg azonban az, hogy Budapest tömegközlekedési hálózata megfeleljen az előbb felsorolt követelményeknek. Ha ez buszokkal oldható csak meg, -mert csak arra van pénz-, akkor legyen busz, ha van pénz kötöttpályára akkor legyen kötöttpálya, ez az utast nem érdekli. Az utas szempontjából azok a feltételek lényegesek amelyeket magam is felsoroltam. Csak így lehet a közösségi közlekedés az egyénivel versenyképes. Önmagában szép dolog a kötöttpályás közlekedés előnybe részesítésével érvelni, csakhogy az "elektromos" alapú tömegközlekedés ma Budapesten a a lassúsággal, a katasztrófális állapotú villamospályákon, és váltókon araszoló, koszos, télen hideg, nyáron tűzforró szerelvényekkel egyenlő, amelyek sokszor még a velük párhuzamos utakon itt - ott dugóban haladó gépkocsikkal sem versenyképesek.