BKV-figyelő

Tisztelt BKV Figyelő! 

Köszönjük, hogy észrevételével ismét megtisztelte Társaságunkat.

Az Ön által leírt jelenséget, vagyis azt, hogy néhány Combino villamos homloklemezének fényezésén hajszálrepedés jelent meg magunk is észleltük, és természetesen jeleztük a gyártó felé. A rugalmas műanyagból készült fedél fényezésén keletkezett hajszálrepedés semmilyen szerkezeti hibát nem jelent, de esztétikailag természetesen egy új, nagy értékű jármű esetében kifogásolható. A repedések kialakulásának okát a gyártó vizsgálja, és a szükséges technológiai módosításokat követően legyártott új homlokelemekkel a teljes Combino villamos járműpark homloklemezeit le fogja cserélni.

Köszönjük, hogy időt és energiát fordított arra, hogy írjon nekünk, Társaságunk járművein kellemes utazást kívánunk Önnek.

Budapest, 2007. október 31.

Üdvözlettel:
Szüts Katalin
ügyfélszolgálat-vezető

Érdekes esetbe futottam (ismét) a minap, ennek történetét szeretném megosztani - ha érdemesnek találtatik - a nagyérdemûvel is:

2007.10.29-én (hétfõ) 13:10 körül hirtelen feltörő vágyat éreztem, hogy a BKV Vörösmarty utcai szentélyébe lépve a földalattin utazzam. Tettem ezt rendes (más olvasatban: balek) honpolgárként, érvényes bérlettel a zsebemben. Rosszul kezdõdik, mi?

A jegykezelõ automaták között elsétálva (nem õrizte egy ellenõr sem) megálltam a peronon és vártam, hogy kedvenc tömegközlekedési szolgáltatónk (áldassék a neve) enyhe sörhasamat (tömeg) eljuttassa a Bajza utcáig (közlekedés). Az egyik oszlopnak dõlve az élet értelmén (és egyéb fennkölt dolgokon) merengtem, hirtelen visszarántottak a nagybetûs Magyar Valóságba.

A visszarántás értendõ szó szerint: kabátom bal ujját hátulról megragadva és erõbõl rántva megérkezett fõvárosunk második számú kedvence: a jegyellenõr. A szemkontaktust ellenõrünk vállmagasságból megteremtette, kihúzta magát a neki megadatott teljes 165 centire, majd feldúlt arccal a baráti sörözések hangulatát idézve megszólított: "na, _mutasd_ a jegyedet!"

Hiába kutattam kihagyó emlékezetemben, sehogy sem tudtam felidézni, hogy ezzel az úrinak kevéssé nevezhetõ (nálam jó 10 évvel fiatalabb) emberrel hol is ittuk meg a pertut, esetleg a múlt ködébe veszõ zsenge ifjúságomban merre is õriztünk együtt disznót, de ugye, ahogy öregszik az ember, úgy felejt egyre többet. Bérletemet elõhalászva meg is érdeklõdtem tõle, hogy hol tegezõdtünk így össze, de a helyet ellenõrünk sem tudta megmondani. A mások által már rendesen felbosszantott ifjú csak annyit jegyzett meg, hogy: "nem tetszik? Járj autóval, _köcsög_!"

Tisztelt Gál Mihály (BKV Figyelő)!

Az október 30-án a BKV Figyelő internetes oldalon megjelent „A szabályt csak a látássérültekkel tartatják be” című hozzászólás, valamint az ahhoz tartozó fénykép szerint harci kutya szájkosár nélkül állt gazdájával a 2-es metró Keleti pályaudvar állomáson, annak peronján.

Az esettel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a metró területén a bejárati ellenőrzéseket a biztonsági szolgálatok őrei látják el. A kiképzett őrök az utast és kutyáját, amennyiben szájkosár nélkül vezeti azt, nem engedhetik be az állomás területére. A cikkben leírtak alapján az érintett biztonsági szolgálatok vezetőivel a BKV Zrt. illetékesei a kapcsolatot felvették, és amennyiben bebizonyosodik, hogy a szabályzat ellenére valóban szájkosár nélkül engedték be az ebet a metróállomásra, úgy természetesen felelősségre vonják az őröket. Ezen kívül soron kívüli oktatást kért a BKV Zrt. arra vonatkozóan, hogy a biztonsági őrök az utazási feltételek szerint csak érvényes jeggyel vagy bérlettel, illetve szájkosárral engedjenek kutyát a metró területére.

Ezen kívül tájékoztatjuk, hogy a BKV Zrt. mihamarabb intézkedik arról, hogy az Utazási Feltételek között a vakvezető kutyák esetében enyhítsük a szállítási megszorításokat.

Természetesen a Társaság arra törekszik, hogy az Utazási Feltételekben rögzítetteknek megfelelően mindenki biztonságban utazhasson a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság járművein.

2007. november 5.

BKV Zrt. Sajtóiroda

Tisztelt BKV ZRt,

a mai napon (2007.11.04.) délután, 14:15 körül megdöbbentő eseménynek voltam tanúja és sajnos szereplője is.

A Deák téren, a 2-es metró mozgólépcsőjénél dolgozó két női ellenőr horgára akadt két angol turista. Bűnük az volt (mint az a későbbi "társalgás" során kiderült), hogy csak két jegyet váltottak, amikor az M3-as és az M2-es használatával próbáltak eljutni úticéljukhoz.

Amire figyelmes lettem: a korábban igen szorgalmasan, azaz embereket a mozgólépcsőről visszahúzó kolléganőjük (körülbelül 160 centi, középhosszú szőke hajú, szemüveges, foghíjas; az azonosítószámát nem figyeltem meg, talán nem is volt látható) emelt hangon beszél a két turistával. Egy lépéssel közelebb húzódva már azt is hallottam, amit azok mondtak: hogy a jegyek vásárlásakor megkérdezték az árust, hogy mire van szükségük, és szabálytisztelő emberekként meg is vásárolták a kapott információk szerint megfelelő mennyiségű (4db) jegyet, majd abban a boldog (naiv) hitben kezdték meg utazásukat, hogy az a négy jegy elég is lesz az oda-vissza útra. Mivel kolléganőjük csak az oszlopra kifüggesztett Utazási feltételekre mutogatott nekik bőszen, gondoltam, hátha a nyelvi nehézségek leküzdésével megoldható lenne ez a kis vita. (Nem csak a turisták lehetnek naivak.)

Már amikor megkérdeztem, hogy segíthetek-e, modortalan elutasításban részesültem (nem emlékszem a rám zúdított durvaságok mindegyikére, de néhány kifejezés megragadt): "Mit akar itt maga, menjen a dolgára", és "Menjen innen, nem kell az okoskodása", illetve egypár apróbb káromkodás. Valamivel udvariasabb válaszra számítottam, ám sebaj, a két turista örömmel fogadott. Nekem is elmesélték pár szóban kalandjukat, illetve hogy ők jóhiszeműen vették volna igénybe a 2-es metrót is, és a helyzet megoldásaként nagyon szívesen felmennek a jegykezelő gépekhez, hogy érvényesítsék a maradék két jegyüket. (Hogy ezt miért nem tehették meg: az ellenőrnő kezében volt mind a négy jegy, a két kezelt és a két kezeletlen is.)

Két egészen hétköznapi, de szerintem vicces történetet szeretnék elmesélni.

Pár hete (vagy talán hónapja?) a nagy ellenőrbevetés eleje felé esett meg velem a következő: pár otthon (Kecskeméten) töltöttnap után hoztak fel Pestre autóval, a bérletem már lejárt. A Köbánya-Kispest állomásfantasztikumban száltam ki az autóból. Itt van egy kis leágazás a gyorsforgalmiról, a válán alacsony korláttal, majd járdával, és van egy felüljáró, amin átkelve el lehet jutni a metroállomás peronjának végére. Ott nyitott állomás lévén szokott lenni egy-egy ujságos, ahol ráadásul jegyet is lehet kapni, godnoltam majd veszek, és a legközelebbi helyen veszek bérletet. (A szabályos közlekedésről ritkán mondok le, a vidéki tömegközlekedés után úgy érzem bövem negéri az a 3000ft egy diákbérletért...) Persze az ujságos nem volt nyitva, nem tudtam sehol jegyet venni, kénytelen voltam felmenni a mozgolépcsö tetjén lévö irodába bérletért. Na persze, a lépcsö tetején egy csapat ellenőr. Egészen oldalt mentem fel, így csak egy nőt kaptam el. Kérte a béreletem/jegyem, mondom neki !
nem utaztam bkvval, a felüljáron jöttem át, most ha engedne vennék bérletet, köszönöm. Néz rám lefagyva (nyilván nem sokat hall ilyen szöveget :) ) jegyet, bérletet. Mondom nem utaztam bkvval ÉRTI, felüljáro, tudja. Továbbra se semmi, lefagyott, 'jegyet bérletet' megint. Mondom ezt most komolyan gondolja? Néz rám tovább, nem tudtam mást csinálni továbbmentem. Visszanézve is láttam, ahogy néz nagy szemekkel, azthiszem ez nagyon beütött, azota is szégyenlem magam...

A másik 2hete szombaton esett meg velem,a 149villamospotloval mentem az Astoriáig (a deákig akartam) a Fövám tértöl a soför folyamatosan osztotta a mikrofonba, a BKV szidásátol kezdve a kormány szidásán át a "vegyék meg a magyar nemzetet, énmár megvettem, maguk már megvették?" -en keresztül minden volt. Az alapprobléma az lehett (ahogy sikerült kivennem) hogy viszonylag sok idejig nem jött 149v az előtt, így sok ember szállt fel, aztán megrendült a soför azon, hogy egy másik 149v éppen mögötte van, "hogy lehet így szervezni a menetrendet". Na itt már furcsa volt, aztán kibontakozott a lényeg. De a legjobban a felélénkülö bácsik/nénik tetszettek, hallottam olyat is, hogy "na ezt is el fogják innen távolitani", sajnos az astoriánál muszáj volt leszállnom, féltem mi lesz velem ha kitör belőlem a röhögés...:)