BKV-figyelő

Mindannyian ismerjük azt a fanyar BKV-s mondást, hogy aki fut, az sportol, aki integet, az búcsúzkodik, az utas az, aki a megállóban vár. Andi levele azonban azt mutatja, ez sem mindig egyértelmű. Csütörtöki bejegyzésünkben bemutattunk egy a 139-es vonalon dolgozó kötelességtudó, tisztességes buszvezetőt, aki tarthatna továbbképzést a 84E egyik vezetőjének.

Nyilván nem én vagyok az első, sajnos valószinűleg nem is az utolsó ebben a témában, de azért szeretném megírni, ami tegnap velem történt. A helyszin Pestszentimre, vasútállomás megálló, a 84E jelzésű buszra szerettem volna felszállni a 8 hónapos fiammal, ő babakocsiban volt.

Előttem felszálltak páran, majd miután a babakocsit felemeltem, hogy feltegyem a buszra (megfelelő ajtónál álltunk), hallottam, hogy elkezd berregni. Így már nem tettem fel, mivel azt hittem, csak véletlen volt.

De még többen voltunk a megállóban, rajtunk kívül vagy 4-en szerettek volna még ott felszállni, az ajtót mégsem nyitotta vissza, pedig többen integettek, kiabáltak, dörömböltek. Oda se nézett a megállóra a buszvezető!

Hogy lehet ennyire figyelmetlen egy buszsofőr? Simán odacsukhatta volna a babakocsit is akár. És arról ne is beszéljünk, hogy többen lemaradtak a buszról, ott kellett még várniuk, szerintem volt aki emiatt el is késett.

Elküldtem panaszomat a BKV-nak is, aminek persze nyilván semmi következménye nem lesz, de azért hátha.

Megannyi alkalommal írtunk már udvariatlan ellenőrökről, figyelmetlen járművezetőkről, felkészületlen jegypénztárosokról, de fontos hangsúlyozni, hogy a BKV dolgozóinak többsége naponta tisztességgel végzi munkáját.

"Nincs jobb hír, mint a rossz hír" - hangzik a média egyik alapszabálya, mégis helyesebb, ha pozitív történeteket is bemutatunk. Ez a történet Éváé, akinek a napokban kellemes meglepetésben volt része. Mi pedig annak örülnénk, ha minden ilyen eset happy enddel végződne.

Rendszeresen a BKV járműveivel utazom, sőt a gyerekeim is sokszor. Pénteken én hoztam el őket iskolából oviból. Csúcsforgalom. Rajtam az én táskám, a nagyobbik gyerek sporttáskája, közben a kicsi kezét fognom kell. A 139-es buszt vártuk gazdagréten, a Sasadi úton szoktunk leszállni. Most is így történt. Leszálltunk, buszt váltottunk, és bementünk vásárolni a közértbe.

Mikor fizetésre került a sor, akkor vettem észre, hogy a táska nincs rajtam... Csak ekkor szembesültem vele.

Megvártam két 53-as buszt, amelyek jöttek vissza, hátha azok valamelyikén maradt, mert nem tudtam végigpörgetni az eseményeket. Pár perc kellett, amíg leesett, hogy az a 139-es buszon maradt. Fognom kellett a 4 évesem kezét, és mire minden táskát összeszedtem és kiverekedtük magunkat a tömegen, ott hagytam az ülésen.

Kisebb sokkot kaptam, mert az iratoktól kezdve a pénztárcám, plusz egy boríték volt benne az aznap megkapott fizetésemmel. Nagy nehezen haza kavarodtunk, felhívtam a központi számot, mert hirtelen nem tudtam mit tegyek; gondolkodni sem tudtam pár percig. Végül elballagtam a gazdagréti végállomásra, hátha leadták a sofőrnek, vagy a sofőrők jelezték egymás között, hogy náluk van egy táska. Mondom: csak reménykedtem...

Bementem, az egyik fiatalember kinyitotta a talált tárgyak fiókját és persze nem volt benne semmi. Ekkor lépett ki a másik Buszvezető (bocsánat, sajnos nem tudom a nevét) és kérdezte a nevemet. Akkor láttam, hogy kezében van valami. Az utazási igazolványom volt az...

Miután adatokat egyeztettünk, megnéztem a táskám HIBÁTLAN tartalmát; akkor múlt el a sírógörcsöm az óriási megkönyebbüléstől. Aláírtam a papírt, amelyre ő részletesen leírt mindent, mi van a táskámban. A sofőr emberséges és együttérző volt. Hálám örökké üldözni fogja az emberséges hozzáállásért, amit irántam tanúsított.

Ugyanúgy azt a Fiatalembert, aki szemüveges, mert csak ennyit tudok róla, aki észrevette és leadta a táskámat vezetőnél. Mondta, hogy két gyerekkel utaztam és ott felejtettem. Tényleg szeretném mindkettőjüknek megköszönni, hogy a kezdeti sokk után jól zárult a napom.

Szeretném, ha közölnék a levelemet, mert én is gyakran morgolódom: késik a busz, nincs hely, egyebek. De egy ilyen kedves emberi hozzáállás képes kitörölni az egészet. Mert mindketten jó emberek. Rajtuk múlt minden, hogy semmi nem hiányzik a táskámból. Azért írtam Önökhöz, mert nem tudok hova fordulni, hogy az én szétszórtságom ellenére megvan minden iratom és pénzem.

Mégegyszer szeretném mindkettőjüknek MEGKÖSZÖNNI!!!!

Szeptember 27-én megjelent, Ésszerűtlen menetrend miatt járnak kettesével a 28-as és a 37-es villamosok? című bejegyzésünkben István nevű olvasónk azt panaszolta, hogy a Pongrácz úti híd átépítése miatt december 4-ig megváltozott a 28/37-es villamoscsalád menetrendje, és közös szakaszukon csúcsidőben kettesével járnak, illetve nagyon egyenetlen követési időkkel közlekednek a járművek.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) levélben reagált a felvetésre; alább ezt olvashatjátok.

A 28-as és 37-es villamosok hangolási rendszerével kapcsolatban a következőket tartjuk szükségesnek rögzíteni. A két viszonylat az útvonaluk két különböző szakaszán, a Népszínház utcában, és a Maglódi úton is együtt közlekedik, így célszerű az indulási időpontokat úgy megadni, hogy mindkét szakaszon hangoltan közlekedjenek.

Azonban a két viszonylat eltérő menetideje miatt ez nem, illetve csak torzulással lehetséges. A 28-asnak 8-9 perccel hosszabb a menetideje, mint a 37-esé, mely érték a 37-es villamos vágányának felújításával, valamint a Kőrösi Csoma Sándor úti lassújel kitűzésével növekedett meg ilyen mértékben.

Mivel az évek során regisztrált utasszám adatok alapján a mértékadó, nagyobb utasforgalmú szakasz a Népszínház utca, így ezen a szakaszon a hangolt közlekedést fontosabbnak tartjuk, mint a Maglódi úti szakaszon.

A 28-as és 37-es viszonylatok üzemidejét tekintve csak a reggeli és délutáni csúcsidőszakban közlekednek együtt. Mivel ezekben az időszakokban a 62-es viszonylat is közlekedik, így az elsődleges prioritású hangolás a 28-as és 62-es váltott közlekedése a Blaha Lujza tér – Élessarok közti, mértékadó utasforgalmú szakaszon.

A 37-es villamos a Népszínház utcai szakaszon vagy a 28-as és 62-es vagy a 62-es és 28-as járatok közé illeszkedik, 3-4 perces eltéréssel. Jelenleg úgy van kialakítva a menetrend szerkezete, hogy a 37-es a 28-as előtt néhány perccel indul, és a 8-9 perccel rövidebb útvonalán a megelőző 28-as után érkezik a végállomásra.

A Népszínház utcai viszonylag egyenletes követést szem előtt tartva ez azt jelenti, hogy a Maglódi úton majdnem egyszerre közlekednek.

A vágányzári menetrendben a 37-es Maglódi úti menetei az alapmenetrendivel megegyezően kerültek kialakításra, így ezen a szakaszon továbbra is torzított a hangolás. A járatlisták módosítása lehetséges olyan módon, hogy a 37-es a 28-as után induljon a két végállomásról, így az önálló szakaszon a 28-ast megelőzve, néhány perccel korábban érkezzen a végállomásra.

A közös járatkövetés ebben az esetben is torzított lenne, de mindkét közös szakaszon legalább 3-4 perc eltérés lenne a két viszonylat között. Az esetleges menetrendi módosítást leghamarabb a 37-es vágányzára utáni időszakra tervezzük meglépni.

Újragondoltuk azonban a vágányzári menetrendet, így a 37-es villamos eredeti menetvonalainak megtartása – mely vágányzárak esetén alapvető szempont – helyett a Maglódi úti szakaszon a 28-assal történő egyenletes közlekedtetést helyeztük előtérbe. Október 15-től új, a fentiek szerinti vágányzári menetrendet vezetünk be.

Évek óta halljuk, hogy a BKV mintegy 1300 buszának nagy része roncstelepre való, s csak a 150 darab Volvo busz számít korszerűnek. Ugyanakkor arról se feledkezzünk meg, hogy a budapesti Volvók első 50 darabja idén már 8 éve közlekedik; ez az az élettartam, ami után Nyugat-Európában többnyire le szokták cserélni őket.

Ezeket vásárolgatja mostanság a BKK és a BKV, és bár a használt buszok némiképp javítanak a helyzeten, az továbbra is messze van még a rózsától. Nyilván zongorázni lehet a különbséget egy 20 éves Ikarus és egy 8 éves Volvo között, látni kell azonban, hogy lassan a svéd buszokkal is egyre több baj lesz; hiába, ezek sem mai gyerekek már.

Mindenesetre ma még szokatlan látványban volt része Daninak, aki az alábbi levelet és fotót küldte nekünk.

Néhány nappal ezelőtt a gyárkéményként füstölgő buszokkal foglalkoztatok, ha jól emlékszem, csak Ikarusokról jelentek meg akkor képek. Ahhoz képest, ami a mai napon (szept. 28.) elhaladt mellettem, miközben a 44-es busz Sasvár utcai megállójában ácsorogtam, az eddigi "füstös" képek együttvéve a kanyarban sincsenek.

Sajnos túl későn kapcsoltam, hogy elővegyem a mobilom és megörökítsem a "ritka pillanatot", ezért csak ilyen képek születtek. Nem sokkal utána jött a 44-esem, így arra felszállva még lőttem a füstölő Volvoról egy-két képet. A busz amúgy utasok nélkül gurult és valószínűleg a garázsba tartott, vészvillogókkal, rendszáma FJX-189.

Mostantól hivatalos, amit azért eddig is sejthettünk: katasztrofális állapotban vannak a BKV régi szovjet/orosz metrószerelvényei. Rendhagyó poszt következik; egy Index-cikket szemlézünk.

Egy, az Index birtokába került vizsgálati jelentés szerint az orosz metrókocsik 34-féle rosszul teljesítő alkatrésze közül 11 okozhat több áldozatot követelő, halálos kimenetelű katasztrófát, 15 kritikus állapotú pedig legfeljebb egy halálos áldozatot követelő halálos kimenetelű balesetet - derül ki a TÜV Rheinland által elvégzett vizsgálat jelentéséből.

A katasztrofális minősítésű alkatrész hibája több áldozatot követelő, halálos kimenetelű, és több sérüléssel, illetve a környezetre nézve nagyfokú károkozással jár a cég besorolása szerint. A kritikus hiba legfeljebb egy halálos áldozatot követelő halálos kimenetelű, vagy több sérüléssel, a környezetre nézve jelentős károkozással jár.

A TÜV Rheinland szakemberei a kockázatosabb alkatrészek esetében imitálták is a hibás működést, hogy kiderüljön, keletkezhet-e tűz. A kísérletekről videófelvételt készítettek, ezek is megtekinthetők a cikkben.

A jelentés egyébként július 30. óta a BKV asztalán van, de a társaság igazgatósága csak október 26-án tárgyalja.

A jelentés szerint az eredeti orosz konstrukció hiányosságai miatt tűzzel és füsttel járó események már eleve bekövetkezhetnek. A jelentés kiemeli, hogy egy esetleges tűz keletkezése után nagy valószínűséggel tömegkatasztrófához vezet, ha a szerelvény két állomás között az alagútban ragad, és több kedvezőtlen körülmény is fellép együttesen.

Noha az Alstom metrók érkezésével a 2-es metrón megoldódik a probléma, a 3-as vonalon továbbra is nagy a baj. Emlékezetes: tavaly 43 darab elöregedett kocsit vont ki forgalomból a BKV, mindegyikük elmúlt már 40 éves, noha ezeket a metrókat eleve 30 éves élettartamra tervezték.

A döntés előzménye az volt, amikor tavaly áprilisban rommá égett egy 35 éves kocsi a 3-as metró alagútjában az Árpád híd és a Forgách utca között. Csak a csodának köszönhető, hogy nem sérült/halt meg senki; három BKV-dolgozót így is kórházba kellett vinni megfigyelésre.

A teljes jelentést innen tölthetitek le!