Tisztelt BKV blog,
Tegnap (2008.12.15-én) szokásom szerint kerékpárral mentem hazafelé a Váci úton, amikor egy buszsofőr szeretett volna elütni. Ezúton szeretném megkérdezni, hogy miért akart megölni, azaz írja már meg az ő verzióját. A történet a következő:
Megyek kifelé a Váci út mellett a gyalogos és kerékpárúton. Ez az út keresztezi az Árpád utat, ahol szokás szerint nem adták meg nekem az elsőbbséget, de ez leginkább a kereszteződés hibája. Az Árpád út után a bicikliút (pontosabban ez csak gyalogos és kerékpárút) elkanyarodik jobbra, én viszont rátértem a Váci útra. Az első lámpánál állt a sor, ezért én (szabálytalanul) felmentem a járdára és ott mentem tovább, amíg el nem indultak az autók. Akkor pont jött egy felhajtó a járdán, így vissza tudtam menni az útra. Egy autó mellé érkeztem, bőven elfértem mellette, nem zavartuk egymást. Mögöttünk jött egy busz, akit így gyakorlatilag jobbról megelőztem. Azonnal rátenyerelt a dudára jelezve a nemtetszését, ami végülis jogos volt, mert én szabálytalan voltam, igaz őt nem akadályoztam mivel a sor lassan haladt, tudtam tartani a tempót. Bár nem jó érzés, ha közvetlenül mögötted dudál egy busz, mindenesetre nem ijedtem meg, és nem is estem el. A sor közben felgyorsult, a busznak azonnal volt lehetősége megelőzni, tehát egy másodperc késedelmet sem szenvedett, mikor mellém ért visszafékezett az én tempómra és szép komótosan rámhúzta a kormányt. A padka ott elég magas, tehát nem volt hova mennem. Az első ajtó környékén voltam, gondolom nézett közben, hogy milyen messze vagyok és finoman meglökött a busszal!!! Nem estem el, de hogy pontosan mit csináltam arra már nem emlékszem a következő határozott emlékem, hogy a megállóban megáll, kinyitja az ajtót az utasoknak, én már ismét előtte vagyok. Megálltam, megfordultam, felvettem vele a szemkontaktust és azt ordítottam felé, hogy ELMENT AZ ESZED?!? Mutogatni, szerintem nem mutogattam. Valamit ő is kiabált, amiből egy szót sem hallottam, bár még nyitva volt az ajtó, de a gesztusokból az jött le, hogy ő pont fordítva gondolja. Majd legyintett egyet, amiből részben az jött le, hogy túltette magát a dolgon és feladta, hogy megneveljen. A gyilkolási hajlamom ettől elszállt, megfordultam és mentem tovább. A továbbiakban ő még kétszer előzött meg, először egy piros lámpa előtt közvetlenül, ahol be akart állni elém, de mivel nem volt 1 busznyi hely köztem és a lámpa között, ezért csak a busz elejét tudta elém betolni, én kénytelen voltam megállni a csukló után a busz mellett és megvárni, míg a zöldet kap és elmegy mellőlem. A lámpa után is volt egy megálló, ahol én előztem vissza, ezúttal szabályosan balról. (Kiraktam a kezem, besoroltam a belső sávba, az autók beengedtek azonnal, így lendületből elmentem az álló busz mellett. Amikor legközelebb utolért, már megfelelő oldaltartással és dudálás nélkül előzött meg és mindenki ment a dolgára. Amin leginkább megdöbbentem, hogy a buszsofőr egy jovális 50-es úriember volt, nem néztem volna ki belőle a gyilkos hajlamot. Ha elüt, én meghalok, ő börtönbe kerül. Ha nem üt el és feljelentem, akkor is alsó hangon elveszíti az állását és nem tudom könnyen kap-e munkát valaki az ő korában. (Sofőrként biztos nem, mert ugrott volna a jogsija is, én valószínűleg pénzbüntetéssel megúsznám a szabálysértést) Tehát mégis mit gondolt, mi értelme volt meglöknie? A busz rendszáma, a járatszám és időpont alapján gondolom könnyen beazonosítható lenne, szerintem tanú is akadna, felismerni felismerném, ennek ellenére nem akarom feljelenteni, hiszen végülis egy karcolás nélkül megúsztam, neki meg rámenne a hátralévő élete, ami talán túl nagy ár. De leginkább azért nem, mert a szemkontaktus alatt nem tűnt egy vérengző fenevadnak. Az ő verziója viszont érdekelne.
KovAk
Utolsó kommentek