BKV-figyelő

Mert a hajléktalanok kedvenc helye. Messze van a vezetőtől, félig zárt, nem zavarnak senkit. Mindenkinek ajánlom, hogy csak rendkívül indokolt esetben üljön le oda. Egy kép az archívumból:

Amikor wade levelét elolvastam, először nem hittem el amit ír. Majd megnéztem a csatolmányt, amit a levelével együtt küldött. A történet annyira abszurd, hogy még mindig röhögök rajta, ha eszembe jut:)

Hello BKV figyelő!

Egy apró sztorit szeretnék Veletek megosztani, ami tegnap (július 30.) történt velem a csepeli 159-es buszon, este 8-9 óra körül.

Mindig is élvezettel szállok fel egy-egy BKV járatra, mert bármikor olyan furcsasággal találkozhatom, ami vagy jókedvre derít, vagy mélységesen elszomorít. De tegnap kicsit beparáztam.

Csepelen, a Szent Imre téri végállomáson szálltam fel a bent várakozó 159-es buszra. Fülembe szólt a zene, kezembe újságot olvasva (tudom, veszélyesen közlekedem) mentem fel a buszra az első ajtón. Nem nagyon néztem körül. Leültem a vezetőfülke mögötti 4-es ülések mögötti 2-es ülés egyikére, és tovább folytattam az olvasást, és vártam, hogy elinduljon a busz. Néha azért a szemem sarkából láttam, hogy akik felszállnak a buszra (fiatalok, öregek vegyesen), oda-oda somfordálnak a sofőr mögött első üléshez, és röhögnek, vagy elszörnyülködnek. Ja és páran még fotóztak is. Akkor nem igazán értettem miért, meg nem is érdekelt a dolog, lefoglalt az újság, meg nem vagyok az a nagy bámészkodó fajta. Azt gondoltam, hogy esetlen valami állat lehet pl. egy kis macska vagy kutya, és a sofőr szállítja haza vagy ilyesmi.

Aztán pár perccel később elindultunk. Kb. 4-5 megállót mentünk úgy, hogy minden felszálló ugyanúgy megnézte, fotózta stb. és akkor valaki "vette a bátorságot", hogy kérdőre vonja a sofőrt:"Tudja -e hogy egy kígyó van a fülke mögötti ülésen?" A sofőr kicsit értetlenkedett, de a következő megállónál megnézte, hogy tényleg ott van-e az állat.

Sosem értettem, miért élvezik azt buszvezetők, hogy becsapják az utas orra előtt az ajtót, kiállnak a megállóból, majd a közeli piros lámpánál perceket töltenek el. Élvezik a szívatást, vagy ennyire figyelmetlenek?

Kedves BKV Figyelő!

 

Szeretném megosztani az alábbi tapasztalataimat, illetve értetlenségemet.

 

Aki ismeri az Arany János utcai trolivégállomást, az tudja, hogy az induló 72-es/73-as trolikat a Bank utca végén közlekedési lámpa engedi kikanyarodni a Bajcsy-Zsilinszky útra. Egy idő óta rendszeresen járok arra, és viszonylag gyakran fordul elő velem a következő szituáció: feljövök a metróból, már a mozgólépcsőről lelépve látom, hogy a 72-es troli megállója üres (nem kell rohanni), majd mikor elindulok a megálló felé, és jobbra pillantok, észreveszem, hogy a 72- es troli még ott áll a Bank utca végén, mert éppen pirosat kapott. Eleinte csak bosszankodtam, micsoda pech, hogy még jó darabig nézhetem az éppen csak lekésett trolit a megállótól kb. 20 méterre lévő piros lámpánál állni, és várhatok 10-15 percet a következőre (általában este járok arra). Az eszembe se jutott, hogy esetleg odaszaladjak a trolihoz, hogy a lámpánál állva nyissa ki az ajtót, gondoltam, úgyis esélytelen (mástól, aki ezt megpróbálta, hallottam később, hogy tényleg az).

 

Egy idő után viszont felismertem, hogy a trolivezetők tudatos, de számomra teljesen érthetetlen gyakorlatáról van szó. Arról ugyanis, hogy az esetek túlnyomó többségében a trolivezető akkor indul el a megállóból, amikor a Bank utca végén lévő lámpa éppen zöld (este kb. 10 másodpercig), ami azt jelenti, hogy mire odaér a 20 méterre lévő lámpához, az már éppen pirosra vált. Ezután áll kb. egy percet a pirosban. Azt az egy percet a megállóban is tölthetné, nyitott ajtókkal. Különösen bosszantó este emiatt lekésni a trolit, amikor már 10-15 percenként járnak (velem ez az elmúlt fél évben legalább 10-szer esett meg).

 

A kérdésem az, hogy szerintetek mi lehet ennek a gyakorlatnak a logikus magyarázata? A lámpát a megállóból jól be lehet látni. A lámpaciklus könnyen kiszámítható. Én, ha én trolivezető lennék, biztosan úgy indulnék, hogy nagyjából pont akkor érjek a lámpához, amikor az zöldre vált, nem pedig akkor, amikor éppen pirosra. Vagy bennem van a hiba?

 

Demorten

Mindenkinek nehéz volt a tegnapi nap, aki közlekedni próbált Pesten. Nekem még nehezebb volt, mert ebben a hónapban már másodszor kellett buszjegyet vennem, mert nem jött a vonat. Pesterzsébetre a szokásos egy óra helyett három óra alatt értem be. Iszonyatos embertömeg volt mindenhol, volt olyan busz, ami 30 percenként járt, és nem fértem fel rá.

Kicsit azonban jó is volt. Azt tapasztaltam (én legalábbis), hogy a BKV ezt jól megszervezte. Több olyan villamossal, és busszal is utaztam, ami el volt terelve, nem a megszokott rendben közlekedett, ám így sem tévedtem el, mindig tudtam hol vagyok. Ha megkérdeztem a járművezetőt, merre megy normálisan válaszolt, még azt is elmagyarázta, mire tudok átszállni ha szeretnék. Annak ellenére nem volt lekezelő és bunkó, hogy ma én voltam körülbelül az egymilliomodik  aki ezt megkérdezte tőle.

Három ilyen járművezetőre emlékszem:

BPI-826 frsz. 23-as busz vezetője. 2-3 között tapasztalataim szerint minden utasnak normálisan válaszolt.

17.00 körül a 1440-es számú 30-as villamos vezetője normális tájékoztatást adott.

18.00 körül a 1558-as 52-es villamos vezetője mindenkit normálisan tájékoztatott, és a futó utasokat is megvárta.

Köszönet mindenkinek, aki tegnap azon dolgozott, hogy mindenkinek egy kicsit jobb legyen.

Tegnapi képeim:

Írtunk már a 2-es villamos pótlásáról egyszer, kétszer, háromszor. Panaszkodtunk a 2-es villamos vezetőire, hogy épp akkor indulnak el a megállóból, mikor a pótlóbusz a lámpánál áll. A 2-es villamos egyik vezetője keresett meg, hogy bemutassa, a visszapillantó tükörből nem látni semmit, és menetrend szerint indulnak.

Tisztelt BKV-figyelő!

 

Küldök két képet. Az első a mi (2B villamosvezetők) munkalapunkat mutatja, amin feketén - fehéren le van írva, hogy mikor kell érkeznünk, illetve indulnunk Havas utca és Jászai Mari tér végállomásról. Az egy nagyon szép dolog, amikor épp befut a pótló busz a Havas utcába, én meg akkor csukom be az ajtót, amikor épp a pótlóról szállnak le az utasok. De azt senki sem veszi figyelembe (a panaszkodók között), hogy:

 

1.) A Havas utca az egy egyvágányú végállomás, s a csúcsidőben gyakran előfordul az, hogy amíg pl én várom a buszról átszállókat, addig a Havas utca váltója előtt kénytelen a másik villamosnak várakoznia - utasokkal. Ugyanis ott nem tudjuk letenni az utasokat sem. Azaz amíg a végállomáson mindenki kényelmesen felszáll, addig a másik villamoson örjöngenek az utasok, hogy nem szállhatnak le.

 

2.) A 2B nem a Jászai és a Havas utcából áll. Vannak még megállók közöttük. Ha pl az utasok visszatartják az ajtókat a Havasnál, akkor bukom a Március 15.-ei lámpát (60mp a fázis ideje). Ha a Március 15nél is azért bukom a lámpát, mert a még az út túl oldalán futót is megvárnám, akkor a következő lámpánál már 90 mp-t buktam. S egy 10 perces menetidejű vonalnál ez már durva!

 

 

 

Mellesleg az Eötvös térnél az útátjáróban (ahol mindig a villamosnak van elsőbbsége, melyben egy lámpa is segít) rendszeresen ragadnak benn autók, s turista buszok, van, hogy 1 percnél is több ideig. (kb 100 méterre mondjuk mindig állnak rendőrök, de még sosem néztek errefelé)

 

Most lehet mondani, hogy ez a kb 2-3 perc nem sok. De annak lehet, hogy sok, aki időben fenn ült a villamoson, s a Jászain átszállna pl a Körúti villamosokra, s vagy a Nyugatiban éppenhogy eléri a vonatát, vagy sem. Vagy mondjuk a Margit hídnál a fél óránként közlekedő Szentendrei HÉV-et. Most ezek kiragadott példák, de azért ezen is ellehetne gondolkozni a rendszeresen panaszkodóknak. Ugyanis egy járművezetőnek nem az a dolga, hogy jótékonykodjon, hanem az, hogy mindig pontosan betartsa a menetrendet.

 

Félre értés ne essék, amikor nem kell sietni (tehát nem csúcsforgalomban), akkor bevárom az utasokat, de amikor szinte egymást toljuk a vonalon, akkor ne problémázzon senki sem azon, hogy 10 méterrel előtte becsukta a "szemét BKV-s" az ajtót. 3 perc múlva úgyis jön a következő! S különben is! 1 ember késett. 60-80 ember pontosan fenn volt az utastérben. De ez is kb olyan, mint amikor egy lakos panaszkodik a Vállalatnál, hogy hangos a HÉV, s lelassítatja: egy ember panaszkodik, miközben a többség.

 

 

 

 

A másik képen pedig azt szeretném bemutatni, hogy mi is az, amit a villamosvezető lát a Havas utcai megállóban, a tükörben. Kb ennyit. De ezt csak érdekességként mutatom.

 

Na, akkor ennyit mára!