Tisztelt Hagyó Miklós Úr! Tisztelt BKV Zrt. Ügyfélszolgálat!
Más európai nagyvárosokhoz hasonlóan Budapesten is javasolnám az elsőajtós felszállás bevezetését az autóbuszokon. Felháborítónak tartom, hogy a BKV Zrt. tűri, hogy hajléktalanok piszkítsák be a járműveket, ahol fizető utasok próbálnak kulturáltan utazni, felháborít továbbá az is, hogy fizetni nem hajlandó utasok veszik el a helyet (ülő és állóhelyet egyaránt) azoktól, akik több ezer forintot fizetnek havonta a bérletért (vagy borsos, 270 Forintos áron vonaljegyet váltanak). A BKV jelenlegi állapotában nem nevezhető „közösségi közlekedésnek” az olykor embertelen utazási körülmények miatt. Kérném Önöket, hogy a paraméterkönyv bevezetésével együtt vezessék be az elsőajtós rendszert is. Ehhez szeretnék építő jelleggel, külsősként tanácsokat adni, melyeket remélem, megfogadnak.
Ha bárkinek megemlítem az elsőajtós rendszert, egyből a 7-es buszt hozzák elő: véleményük szerint ezen a vonalon megvalósíthatatlan a rendszer, az első napokban megbukna. Mindig ki kell emelni, hogy az elsőajtós felszállást nem a túlzsúfolt, hanem a kihasználatlanabb járatokon célszerű bevezetni. A túlzsúfolt járatokra a rendszer bevezetése helyett kulturált biztonsági őröket kell elhelyezni. (Csuklós busz esetén kettő (kocsiszekrényenként egy) szóló autóbusz esetén egy őrt). A biztonsági őr felszállás után elkéri az utas bérletét, jegyét, és amennyiben ezekkel nem rendelkezik, kizárhatja az utazásból. A Rendőrség bevonásával elkerülhetők lennének a mindannyiunk által jól ismert verekedések, orr betörések.
Elsőajtós felszállás
A rendszer lényege, hogy a járművekre csak érvényes utazási igazolvánnyal rendelkező utasok szállhatnak fel. Felszálláskor a busz vezetőjének a bérletet meg kell mutatni, kérésre át kell adni. A jeggyel rendelkező utasok a vezetőfülke oldalára elhelyezett (a jármű belsejéből előrehozott) illetve az ajtó melletti kapaszkodón elhelyezett lyukasztón érvényesítik a kezeletlen menetjegyüket. Az utasnak felszálláskor ügyelnie kell arra, hogy a többi felszállót ne akadályozza. Felszállás után a jármű belsejébe kell menni, helyet kell hagyni a többi felszállónak is.
Az autóbusz többi – csak leszálláshoz használt - ajtaján nagy matricákkal fel kell tűntetni: „Leszállás. Felszálláshoz kérjük, fáradjon az első ajtóhoz.” Amennyiben a járművezető látja, hogy az egy, kettő vagy három leszálláshoz használt ajtó valamelyikén utas szállt fel, hangos utastájékoztató rendszeren keresztül meg kell kérni, hogy fáradjon előre, mutassa meg jegyét vagy bérletét. Amennyiben ennek nem tesz eleget, leszállásra kell felszólítani, és fel kell hívni a figyelmét, hogy a jármű addig nem megy tovább, míg le nem száll. Az első hónapokban kellemetlen lesz, de biztos vagyok benne, hogy a fizető utasok a járművezető mellé fognak állni, és segíteni fognak neki a szabályok érvényesítésében. Budapest lakosai pár hónap, maximum fél év alatt megszoknák a rendszert, és bizonyára megértenék, hogy ez közös érdekünk. A bliccelők kiszűrésével a cég jelentős plusz bevételre tehet szert, melyből fejleszthetik a meglévő vonalakat, járműveket, és talán tisztább körülmények között fogunk tudni utazni.
Korábban is volt kísérlet az első ajtós felszállás bevezetésére Budapesten: volt olyan időszak, amikor este 8 óra után az első ajtóhoz kellett menni. Ez a próbálkozás megbukott. A bukás oka a rendszer kiforratlansága volt, a buszvezetők hanyagsága, mely párosult az ellenőrzésük hiányával. Törekedni kell arra, hogy az elsőajtós felszállás technikai háttere biztosítva legyen. Ez alatt nem csak a fent elhelyezett tájékoztató matricákat kell érteni, de ide tartozik az is, hogy nagyobb méretű tükröket kell felszerelni, hogy a buszvezető szemmel tarthassa a hátsó ajtókat. Illetve a leszállásra kijelölt ajtók záródását automatizálni kéne. Ez persze minden buszon drága lenne, de kezdetnek elég lenne az újabb járműveken (pl. Localo, Solaris trolibuszok, stb.) megvalósítani ezt. Az elsőajtós rendszert nem szabad időponthoz kötni, ez ugyanis igazságtalanná teszi a rendszert (t.i.: az elöző megállóban még lehetett bliccelni, sőt egész nap lehetett bliccelni, 20.02 perckor meg már nem).
Amennyiben önök a „fontolva haladás” hívei, a rendszert fokozatosan is be lehet vezetni, pl. úgy, hogy eleinte csak a trolibuszokon ellenőrizné a sofőr a jegyeket. A trolibusz ugyanis az utas számára is könnyen elkülöníthető járműtípus, így könnyebb az alkalmazkodás az új szabályokhoz.
A BKV-figyelő és olvasói a rendszer bevezetéséhez további támogatást is nyújtanak, akár szakmai tanácsok, utas vélemények, akár egyszerű hírközlő formájában.
Köszönöm, hogy levelem elolvasták. Várom megtisztelő válaszukat!
2008. június 21. 09:20
Elsőajtós rendszert akarunk!
2008. június 20. 18:39
BKV backdoor: Izzó vasat a CBA-s hölgyeknek
A hajléktalanok és a bliccelők után a BKV másik legnagyobb ellensége a firkáló hülyegyerek. Olyan emberek, akik nem tudnak beilleszkedni a társadalomba csak úgy, hogy mindent összefirkálnák. Egyik ilyen firkálót a CBA eladói annyira felidegesítették, hogy üzenetet hagyott nekik a 85-ös busz utasterében, és idegességében még egy újságot is összetépett. (Aki hasonlót lát, nyugodtan adjon neki egy pofont helyettem is!)
2008. június 20. 13:13
Penetráns húgyszagot áraszt a Volvo
Tisztelt BKV ügyfélszolgálat!
Ma több íziglen is szerencsém volt a maguk szolgáltatását igénybe venni. A 86-os busszal utaztam a Batthyány tértől a Bogdáni útig és vissza.
Kezdjük azzal, ami jó: Viszonylag gyorsan jött a busz, az új megálló előrejelzése kitűnően működött.
Folytassuk azzal, ami nagyon nem jó: a; A busz iszonyatosan koszos, minden bizonnyal a megvásárlás óta nem tisztították. Ez főleg azért vicces, mert az utolsó három helyet folyamatosan hajléktalanok foglalják el és ennek eredményeképp a busznak az a része már penetráns húgyszagot is áraszt. Itt mellékesen megkérdezném, hogy mikor óhajtják megoldani, hogy NE szállhassanak fel csövesek?
b; Természetesen a végére hagytam az okot, amiért a levél elkészült. A vadonatúj, „világvárostépítünk” Volvo buszuk beázott!
Na, nem most először, egy fél éve is volt szerencsém a hibával találkozni, de akkor még reménykedtem abban, hogy maguktól is észreveszik azt. Emlékeznek ugye, hogy a busz története azzal kezdődött, hogy kiírták az ajtók fölé, hogy „kérjük az utasokat, hogy vigyázzanak a buszra, hogy sokáig kulturált környezetbe tudjunk utazni!”? Nos, ezt mi betartottuk. Nincsenek összefirkálva, vigyázunk rá. Maguk viszont még nem mosták le őket ezalatt a pár év alatt, továbbá szerkezetileg is leamortizálták, úgyhogy ezúton szeretném megkérni önöket, hogy vegyék maguk is komolyan a kötelezettségeiket és teremtsenek kulturált utazási lehetőséget!
Amennyiben Önnek, tisztelt ügyfélszolgálati asszisztens sikerült idáig elolvasni a levelemet és már ki is választotta a megfelelő sablon választ, kérem még nem zárja be az ablakot, ugyanis volna egy-két személyes hozzáfűzésem az ügyfélszolgálatuk minőségéhez.
Rendszeres olvasója vagyok a bkvfigyelo.blog.hu című internetes oldalnak, amit ha feleannyira komolyan vennének, mint amennyire kéne, már kulturáltabb lenne mindannyiunk élete.
Itt rendszeresen találkozom azzal a problémával, hogy önök sosem ismerik el a cégük, illetve alkalmazottaik felelősségét, továbbá elhárítják a beérkező panaszokat. Példának felhoznám azt az esetet, amikor panasz érkezett önökhöz, hogy az egyik biztonsági őrük nem engedte le az egyik utast egy zárt pezsgős üveggel a kezében a metróba, „mert csak”. Erre a maguk válasza az volt, hogy megkérdezték a biztonsági őrt, akinek a szava szent, nem történt ilyesmi és az utas amúgy is részeg volt.
Tájékoztatnám önöket, hogy ez nem ügyfélszolgálat, ez az ügyfél komolyan nem vétele.
Ezt azért jegyeztem meg, mert amennyiben nem egy olyan típusú választ kapok, hogy: „átvizsgáltuk az összes Volvo autóbuszt és amelyeknél az említett hiba fenn állt, azonnal kijavítottuk, elnézést kérünk, a kényelmetlenség miatt”, a főnökéhez fogok fordulni, utána az ő főnökéhez és amennyiben az egész cégük, hasonlóan az államigazgatásunkhoz helyesnek látja a két bekezdéssel feljebb vázolt mentalitást, úgy különböző médiumokban, lehetőségeimhez mérten minden erőmmel azon fogok dolgozni, hogy országos botrány legyen a maguk viselkedéséből!
Köszönöm figyelmét, remélem, hogy levelemet nem érzi Ön ellen irányuló merényletnek és azt is, hogy Önökön keresztül kulturáltabbá válhat mindennapi életünk.
Dávid Zoltán
U.I.: Levelemet természetesen a BKV-figyelő blognak másolatban megküldtem, a jelenséggel kapcsolatos hihetetlenül gyenge minőségű mobilkamerás képeimet mellékeltem. A hiba pontos helye a csukló utáni üléseknél van.
2008. június 19. 13:20
Gnómok csinálják a menetrendet?
Örömmel értesültem róla, hogy a BKV egymáshoz hangolt menetrenddel segíti az átszállást a 14-es és a 3-as buszok között. (Itt jegyezném meg, hogy ez hazugság, mert pl. a 14-es busz menetrendje 2007 óta változatlan, a buszok csak bevárják egymást). Ez szép és jó, csak nem itt kellene kezdeni.
A 2-es villamos miért nem várja be a villamospótló buszt? Miért van az, hogy az 50 méterre a lámpánál álló buszt nem várja meg, hanem elindul? Miért nem lehet úgy megcsinálni a menetrendet, hogy a menetrend szerint érkező busz utasai át tudjanak szállni a menetrend szerint induló villamosra? Miért olyanok csinálják a menetrendet, akik sosem BKV-znak?
A 2-es villamos miért nem várja be a villamospótló buszt? Miért van az, hogy az 50 méterre a lámpánál álló buszt nem várja meg, hanem elindul? Miért nem lehet úgy megcsinálni a menetrendet, hogy a menetrend szerint érkező busz utasai át tudjanak szállni a menetrend szerint induló villamosra? Miért olyanok csinálják a menetrendet, akik sosem BKV-znak?
2008. június 19. 09:09
Dolgoznak még emberek is a BKV-nál
Mert ugye az nem ember, aki folyton azt lesi, hogyan lehetne az utassal kicseszni. Tibor barátunk elhagyta a telefonját, és 4 rendes BKV dolgozó közreműködésével hamar meg is találta. Örülök, ha ilyen levelet kapok. A levél végén a segítőkész trolis számát kiikszeltem, nem szeretnénk, ha a vezetés közbeni beszélgetésből még a dolgozónak lenne baja.
Üdv Figyelő!
Az eset ma (2008.06.17) történt velem úgy 11 óra felé. A gyors 130-as buszról akartam a Nagy Lajos Király útján átszállni a 3-as villamosra. A buszról még úgy tűnt, hogy el fogom érni a villamost, de mire odaértem az átkelőhöz már gyanús lett, hogy nem jön össze. Kikaptam volna a zsebemből a telefonomat, hogy megnézzem mennyi az idő, de hoppááá, a 130-ason kicsúszott a zsebemből.
Idegsokk, dejavu (egyszer pont ugyanígy hagytam el a telót), találtam egy telefonfülkét, beledobtam az egyetlen százasomat, és zavaromban fölhívtam a különleges tudakozót :) , aki megkísérelte nekem lediktálni a BKV zöldszámát (kapcsolni nem tudta). Persze pont ilyenkor jön oda füvet nyírni valami gépparaszt, szóval csak annyit tudtam meg, hogy 0680... és megszakadt.
Következő ötlet már jobban sült el, megvártam a 80-ast, ami 5 perc múlva jött, és vázoltam a pilótának a történteket. Ő erre rögtön hívta a központot, akikkel a rádió állapota miatt nem sikerült rögtön kapcsolatot létesíteni, így visszahívták a központból mobilon. (volt headset).A központos hölgy elkérte a telefonszámomat. Majd 2 megálló múlva hívott az eredménnyel, a telefonomat egy hosszú göndör hajú fiatalember találta meg, aki vár a Stadionoknál. Bódottá :)
Leszállok a stadionoknál, és rohanok a szolgálati helyiségbe az állomás túloldalára. Ott pihenő buszvezetők néztek rám kerek szemekkel, és a 130-as pilótája közölte, hogy ő bizony beszélt a központtal és megnézte a helyemet, de nem talált semmit, újabb pánikroham, de lassan összeállt a kép: a vezető nem azonos a becsületes megtalálóval! :) Kérésemre a 130as busz pilótája rendelkezésemre bocsátotta saját mobiltelefonját, hogy azon fölhívva a saját készülékemet megismerhessem annak tartózkodási helyét.
A kedves megtaláló a metróállomás átellenes (Hungária körút felőli) végénél várt. No itt már futottam. Kedves fiatal srác várt türelmesen kezében a telefonommal, melynek értéke ugyan elhanyagolható, de a benne tárolt feljegyzések és telefonszámok igen értékesek számomra. Ki sem tudtam eléggé fejezni hálámat, rögtön indult a dolgára. 10 percre rá fölhívott a központos hölgy, hogy megkaptam-e a telefonomat.
Köszönetet mondok: A srácnak, megtalálta a készüléket, és türelmesen várt, amíg én rohangáltam ész nélkül. Köszönetet mondok: A 80-as troli (XXX-es számú gép) vezetőjének, aki nem hajtott el, hogy ne zavarjam vezetés közben, sőt kedvesen, érdemben foglalkozott a problémámmal. Köszönetet mondok: Az épp szolgálatban lévő központos hölgynek, aki az egész "mentőakciót" koordinálta. Köszönetet mondok: A 130-as busz vezetőjének, aki saját telefonját adta oda használatra.
Mennyi az esély rá, hogy egyszerre 4 ilyen remek emberrel találkozzon bármelyikünk, fél órán belül? Netán mégis van remény?
Szép napot!
Tibor
Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.
Utolsó kommentek