Talán nincs is olyan hét, hogy ne kerülne ki cikk az ellenőrökről. Napi rendszerességgel kapok olyan leveleket, mely valamilyen hiányosságra hívja fel a figyelmet. Nagyrészt az utas mellé szoktam állni, főleg ha a jegyellenőrzés verekedésbe fajul.
Néhány hete megkeresett egy neve elhallgatását kérő fiatalember, azt állította magáról, hogy BKV ellenőr, és kérte, hadd szólaljon meg, hogy képviselhesse a másik oldalt. Válaszoltam neki, és megbeszéltünk egy interjút, mely a múlthéten le is zajlott. Lehet, hogy pofátlan kérdéseket is feltettem, de úgy érzem, ha adott egy ilyen lehetőség ki kell használni. Továbbiakban is tervezünk hasonló interjúkat BKV dolgozókkal, vagy hozzátartozóikkal, erre jelentkezni lehet a blog e-mail címén!
Kezdjük a legfontosabb kérdéssel. Miért lettél BKV-ellenőr? Mi motivált erre?
Hogy miért lettem ellenőr? Egy srác otthagyja a szociológiát, feljön Pestre, elmegy egy építkezésre dolgozni, aztán kirakják, mert előre szól, hogy jóindulatú daganat miatt lenne egy hónap táppénze. Kétségbeesésében, és mert ajánlják a munkát, mert kíváncsi, mert poén, mert miért is ne, elmegy ellenőrnek.
Hogy és Hol kezdődik egy munkanapod?
Bosnyák tér. Nagyjából 30-35 fős műszak jelenik meg a diszpécserablakok előtt, leadja a jegyzékét, bemutatja a jegyszerelést, megkapja az aznapi beosztását, és kirajzik a kijelölt járat(család)ra. Ebben az időben előfordulhat, hogy a hétköznapi utas rémülten szemléli, ahogy szabályosan szolgálati járat lesz a piros hetesből, hármas-hatvankettesből, esetleg százhetvenhármasból. Egészen ritkán az ellenőrök közé keveredik egy aljasabb főellenőr is, aki rákényszerít 2-3-4 embert a társaságból, hogy a kimenő járatot is lenézze. A kiadott járatokon már jóval elfogadhatóbb a munkamorál, a csapatok többsége egészen rendesen dolgozik.
Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy Combinós napot. A járatok teljes hosszán dolgozni nem szokás, a két végét szoktuk lefogni, a Blaha és a Nyugati között többnyire mozdulni sem lehet. az egyik oldal Boráros-végállomások, a másik Jászai-Moszkva szakaszt jelent. A Combinót én személy szerint nem szeretem, nekem túl nagy a jármű, de hál' istennek néha vissza-visszatéved egy-egy Ganz is...
Mennyi pihenőt kaptok egy munkanap?
Amennyit csinálunk magunknak, pontosabban előírás szerint télen van 10 perc melegedésre lehetőség óránként, de ha felszállunk egy járatra, saját jogon dönthetünk úgy is, hogy nem húzunk karszalagot. Ilyenkor az idő megy, a munka kevésbé. Továbbá napi egyszer 20 perc kajaidő van. Persze olyan is van, hogy egy-egy villamos elmegy, mert a dohányzó kollégát mégsem kényszerítjük arra, hogy eldobjon egy egész cigit.
Bevallom őszintén, nekem ellenőrökkel villám találkozásaim vannak, az is elég ritka. Kéri a bérletet, előkotrom, megmutatom, majd tovább megy. Van, hogy köszön, van, hogy nem. Viszont mindig nézem egy-egy ellenőrzés menetét, mit jegyzetelnek az ellenőrök folyton?
A jegyzéket töltik. Fel kell rá vezetni, hogy mikor száll le az ellenőr a járatról, mi a járat száma, a vonal, hány utast ellenőrzött, és hogy mi történt. Ezen kívül a jegyzéken fel van tüntetve a jegyzék összes lényeges, dokumentálandó része, mint pl. a folyamati jelentések(csekkek), helyszíni pótdíjelismervények, kobzási tömb, vonaljegyek, áfás-s számla. Ezt kezdéskor és végzéskor is ellenőrzik a diszpécserek a Bosnyákon.
Pótdíjazás. Hogy zajlik ez le?
2008. március 10. 13:04
Riporter kérdez, az ellenőr válaszol
2008. március 10. 09:57
"Hát akkor magukat lehúzták"
Van itt egy eset. A munkatársammal késésben voltunk tegnap (március 8-án, szombaton reggel fél tíz körül), ezért elhatároztuk, hogy a munkába menet is megbeszéléssel töltjük az utat. Élénken társalogva léptünk be a metróvégállomásra a Moszkva téren. Közben jeleztem neki, hogy elugrom a géphez, mert szakaszjegyet akarok venni, a bérletem előző nap lejárt. Közben végig beszélgettünk, nagyon siettünk ugyanis, tízre mentünk egy főpróbára.
A jegyautomatákban most új program van, már fel vannak készítve papírpénzre meg talán bankkártyára is, noha ezek a valóságban még nem használhatóak. Viszont a kis érintőképernyőn sokkal bonyolultabb kombinációt kell beütni, hogy jegyet kapjunk, beszélgetés közben én elvesztettem a fonalat, csak dobáltam be a százasokat, de mindig kiesett alul. Mire rájöttem, mi a baj, odalépett egy bomberdzsekis, igazolványos úr, udvariasan megkérdezte, segíthet-e. Mondtam, hogy semmi gond, rossz gombot nyomtam, de már rájöttem. Azt mondja ő, semmi gond, adjam csak oda a pénzt, ő ad egy jegyet, már ott is volt a kezében.
Na jó, siettünk, meg tényleg meg kellett még beszélnünk száz dolgot, hát elindultunk mögötte, ő határozottan a géphez ment, bedugta nekünk a jegyet, jó utat kívánt, mi örültünk az udvarias, gyors intézkedésnek, és mentünk lefele. A jegy ott volt a kezemben az egész út alatt, el sem tettem, míg a Deákon nem kérték a kijáratnál.
Odaadtam, mire az ellenőr: ez nem jó, adjak másikat. Hápogtam, hiszen ki se engedtem a kezemből, mióta a kollegájától megvettem a Moszkván. Hol vettem. Mondom, a mozgólépcső tetején. Mire ő: AZ NEKI NEM KOLLEGÁJA. AZ EGY BIZTONSÁGI ŐR. Mondom, hát én ezt nem tudom, de a jegyet tőle kaptam, ő is lyukasztotta ki. Mire az ellenőr fanyar mosollyal megmutatja nekem a jegyet közelről - látszik rajta a második pecsét! MAGUKAT AKKOR LEHÚZTÁK.
Hát így. A Moszkván a lejáratnál álló biztonsági őr eladott nekem némi kézügyességgel egy már lyukasztott jegyet. A kettesmetró-kijárati ellenőr azt mondta, nyugodtan tegyek panaszt, és nem büntetett meg. A felszíni kijáratnál álló ellenőrnő pedig, szintén a Deákon, már ki is nevetett - hogy mik vannak, azt kacagta, de ő is kiengedett.
Hát így vigyázzatok.
Déltenger
2008. március 08. 12:21
Alkoholista ellenőr
Tisztelt BKV Zrt. és BKV Blog!
Március 6-án reggel kb. 1/2 8-kor utaztam a piros 22-esen. Épp a jegyemet akartam előkeresni, amikor jobbra néztem s egy lilás, felpuffadt női arc nézett szenvtelenül rám, valahogy úgy, ahogy egy ragadozó a kiszemelt áldozatát a tenger alatt nézheti. Teljesen lebénultam, amikor a bérletem a kezembe került, amiről tudtam, hogy csak Budapest belterületére érvényes, akkor halkan megszólalt, hogy ez nem jó. Az áporodott, másnapos szájszagtól visszahőköltem. Tovább próbáltam keresni, de Ő egyre közelebb jött, rámfujtatott. Feladtam. Kezébe adtam a személyimet. Az adataimat valami ficnipapírra felírta. Helyszínen 6000, csekken 12000-közölte. /?-tudtommal megszűnt a helyszíni bírság.../ Azután egy kitöltetlen ívet aláiratott velem; én hülye, a kádár-rendszerben nevelkedett lelkemmel azonnal aláírtam.
Mikor leszállt, akkor kapcsoltam. Miért nem lehet, hogy egy kulturáltabb kinézésű, köszönni és kommunikálni is tudó, nem alkoholista EMBER közli veled, hogy majd egyheti fizetésed ugrott ? Esetleg megvárja, amíg előkerül a jegyed ? Mikor leszállt, akkor vettem észre, hogy két vonaljegyet a bérletem tokjába dugtam be...
Dr. Zágoni Tamás
2008. március 07. 10:02
Új stratégia a női bliccelők ellen?
Tisztelt BKV-figyelő!
Amikor néhány hónappal ezelőtt a jegyellenőrök "kigyúrtabbakká" váltak, mintha a felvételi feltételek közé került volna a "félelmet keltő fizikum", akkor már gyanítani lehetett, hogy nem véletlenül történt ez így. Tegnap késő este pedig barátnőm látta is, mit jelent a gyakorlatban az új személyzeti politika.
Az eset a Deák téri metrómegállóban történt, 2008. március 5-én, 22:05 körül. A Deák téri aluljáróban a járókelők kiabálásra, üvöltözésre lettek figyelmesek, a metrókijáratnál az egyik ellenőr egy nő karját szorongatta, és üvöltött vele, azért, mert az állítólag meglökte. A helyzet, azon túl, hogy sokkolta a járókelőket, abszurd volt, tekintettel az eltérő fizikai adottságokra. Az ellenőr perceken át annyira szorította a nő karját, hogy az folyamatosan sikoltozott a fájdalomtól. A jelenet végén elengedte a nőt, aki futva indult el, az ellenőr pedig utána rohant, miközben azt üvöltözte, hogy "Fussál csak, fussál!" Barátnőmnek az is feltűnt, hogy az ellenőr végig úgy helyezkedett el, hogy a térfigyelő kamerák látóterén kívül maradjon.
Nem hiszem, hogy különösebb kommentárt kéne fűzni az esethez. Ez az eljárás nem áll arányban azzal, ha valakinél épp nincs jegy. Ez a történet nem is erről szól, nem arról, hogy a bliccelőkkel mit kell tenni - hanem arról, hogy így megalázni és megfélemlíteni nem lehet senkit sem.
Vagy ez valami új stratégia?
Üdvözlettel, Bence
2008. február 29. 09:31
Ellenőr: "Majd hülye leszek összeveretni magam!"
Tisztelt BKV!
Ezúton szeretném megköszönni Önöknek a tiszta, pontos járatokat, mellyeken naponta 2 órát utazhatok. Az udvarias ellenőrök pedig már csak a komfortfokozaton "dobnak".
Felhívnám figyelmüket, egy minden valószínüséggel ritkaságszámba menő esetre, mely a mai nap (2008.02.28.) 16.40kor Boráros térről induló hév szerelvényen esett meg velem. Volt bátorságom felhívni az ellenőr hölgy figyelmét arra, hogy 2 jegy nélkül utazó férfit elmulasztott megbírságolni, ellenben a mellettem helyet foglaló - láthatólag építőiparban dolgozó uraknak - szemrebbenés nélkül írta meg a csekket. Érdeklődő kérdésemre a következő udvarias válasz érkezett: " Majd hülye leszek összeveretni magam!"
Közöltem vele, hogy rengeteg foglalkozás közül választhatna, mire ő megemelve a hangját közölte , hogy akár az én munkámat is elláthatná. Kértem, azonosítsa magát, mire megkérdezte "Miért kellene?" "Mondjuk azért, mert megkértem rá." Khm. Na ekkor becsuktam a kezemben lévő könyvet és tudattam vele, hogy nehezen tudnám elképzelni azt a céget, ahol ő könyvel. Fel lettem világosítva, hogy " az inteligenciát nem diplomára mérik". Tény. Látva kolleganőjük "szorult" helyzetét másik két hölgyemény sietett oda, hogy közöljék inteligens munkatársukkal, ne ereszkedjen le a szintemre. Kikérem magamnak, hogy havi 8250.- forintért - ha merek szólni - még a "tanult" ellenőrök észt is osszanak. Gyanítom ez nincs is benne a bérlet árában.
Csepel végállomásom a forgalmi irodában kértem segítséget az azonosításhoz. Ott azt a választ kaptam, hogy tegyek panaszt.
Hát most megtenném. Ominózus ellenőr hölgyről - azonosításra alkalmas igazolvány felmutatásának hiányában - csak személyleírást tudok adni: erős testalkatú, kb. 180 cm magas, festett vörös, szemüveges, 35-40 év körüli. Kérem panaszom szíves kivizsgálását és tájékozatást a fejleményekről.
Tisztelettel:
Somogyvári Andrea
Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.
Utolsó kommentek