BKV-figyelő

Január elseje óta új trolibuszmenetrendet vezetett be a BKK – vagy legalábbis tervezte azt. Mint kiderült, az új menetrendhez egyelőre nincs elegendő jármű. A BKK kivonta a napi forgalomból a régi ZIU típusú szovjet trolikat, helyettük használtan vásárolt MAN trolik, valamint felújított Ikarusok álltak, illetve állnak majd forgalomba.A BKK és a BKV azt ígéri, tavaszra helyreáll a menetrend.

Annak jártunk utána, milyen felújításokat végeztek el a külföldről beszerzett és a hazai használt trolikon, mennyibe került ez a beruházás, továbbá milyen hatással vannak a mostani felújítások a budapesti trolibuszflottára.

A tavaly elvégzett, illetve megkezdett fejlesztés Ikarus 411-es, 412-es, 435-ös, 280-as típusokat érintett, de ennek a projektnek a keretében újították fel és honosították a Németországból beszerzett MAN NGE típusú trolikat és életre kellett kelteni egy működésképtelen Ganz Solaris trolit is.

A BKK és a BKV összesen 908,8 millió forintot költött a flotta modernizációjára. A legnagyobb tétel a használt MAN trolik honosítása, részleges felújítása és forgalomba állítása volt, erre 420 millió forintot költöttek. Közülük 8 darab már közlekedik, további hatnak jelenleg zajlik a vizsgáztatása, ezt követően helyezik majd forgalomba őket.

Ugyancsak sokat, csaknem negyedmilliárdot költöttek az Ikarus 280-asok vizsgára való felkészítésére.

A járművek állapotától függően a felújítás vázjavítással, külsőburkolat-javítással, fényezéssel és korrózióvédelemmel, az üléskárpitok és a belső burkolatok cseréjével, oldalüveg- és szélvédőcserével, ajtójavítással, a padló és a kapaszkodórendszer felújításával járt. Ahol kellett, kijavították a tükröket, a kijelzőket és a jegykezelőket, felújították a gépészeti elemeket és az elektromos rendszert, valamint eltávolították a graffitiket.

A MAN trolikon kicserélték az oldalablakokat, átalakították a vezetőfülkét, kiépítették az elektronikus utastájékoztató rendszert, egyebek mellett új műszerfalat kaptak, felújították a kormányhidraulikát, továbbá fejlesztették az elektronikus rendszereket.

A decemberben még közlekedő 16 darab régi ZIU trolik kivonását az tette lehetővé, hogy a BKK és a BKV életet lehelt olyan járművekbe is, amelyek évek óta működésképtelenül várták a sorsukat; így kerülte el az enyészetet a BKV egyetlen Ikarus 411-es trolija, 3 darab 412-es, 10 darab 280-as és egy Ganz Solaris jármű.

A Budapesten közlekedő trolibuszok átlagéletkora a tavalyi év utolsó napján 18,2 év volt. A ZIU-k kivonásával és a felújított járművek forgalomba állításával a flotta átlagéletkora 15,6 évre csökkent, ami azt mutatja, hogy a troliállomány még ma sem fiatal. Igaz, a most forgalomba állított trolibuszok többsége lényegesen korszerűbb, mint a szovjet járművek voltak.

A felújított trolik egy része már közlekedik a városban, elektromos kijelző azonban – a használtan beszerzett Volvo és Mercedes buszokhoz hasonlóan – még nincs rajtuk. A BKK ugyanis a FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) kiépítését várja, akkor kerülnek majd a járművekbe az új, immár a központból irányítható, az ígéretek szerint folyamatosan naprakész információkat adó kijelzők.

"Az IK 412T és IK 435T típusú járművek a FUTÁR projekt részeként kapnak kijelzőket, az MAN NGE trolibuszok viszont, mivel a projektszerződés megkötésekor még nem voltak állományban, külön beszerzés keretében" – írta a BKV-figyelőnek a BKK. Közölték: az Ikarus típusok külső és belső utastájékoztató egységei a projekt járműszerelési ütemtervével összhangban kerülnek beépítésre a járművekbe.

"Szándékaink szerint a felújításra kerülő járművek - még ideiglenes vezérléssel - azonnal megkapnák új kijelzőiket, majd vezérlésüket fokozatosan vennék át a FUTÁR által szállított, érintőképernyős járművezetői kezelőfelülettel rendelkező fedélzeti egységek" – tájékoztatott a BKK. A FUTÁR várhatóan 2013 nyarának elejére fejezheti be a járművek új egységekkel történő felszerelését.

(Fotók forrása: Ik 435 - MTI, MAN - BKK, Ik 412 - olvasónk, Banovec Zoltán)

Mint arról tegnap már beszámoltunk, a Budapesti Közlekedési Központ ma vágányfelújításba kezdett az 50-es villamos vonalán. Bár a BKK a felújítást jó előre beharangozta és minden csatornánk meghirdette, ma a BKV-figyelő szerkesztői és olvasói hatalmas fejetlenséget tapasztaltak a helyszínen.

A terelések és az átjárók feltúrása miatt a Kispest Kossuth tér és a Lajosmizsei sorompó között 2 kilométeres dugó alakult ki. Az Üllői úton közlekedő buszok és villamospótló járatok menetideje a többszörösére nőtt. Olvasóink a BKV-figyelő élő forgalomfigyelőjén arra panaszkodtak, hogy a Havanna lakótelep és a Kőbánya-Kispest távot 45-50 perc alatt tudták csak megtenni a 136E busszal, de volt olyan utas, aki több, mint fél órát ült a villamospótlón a dugóban.

Abban biztos vagyok, hogy a BKK szakemberei elméreteztek valamit, és az íróasztal mögött a terelés és a pótlás is máshogy nézett ki. Bízunk benne, hogy nagyon hamar lépnek valamit.

Várjuk az észrevételeiteket és a beszámolóitokat, ha Ti is ezen az útvonalon közlekedtek!

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

Az Index információi szerint kedd reggeltől 80 km/óráról 60 km/órára korlátozzák a legnagyobb megengedett sebességet a 3-as metró teljes vonalán. Az ok: csökkenteni kell a beszivárgó talajvíz miatt korrodálódott vasbeton pályalemezek terhelését. A pályahibák miatt egyre többször reped az alváz (forgóváz), gyakran az újak is erre a sorsra jutnak.

A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

A metró üzemi tanács belső kiadványában az egyik szolgálatvezető konkrétan arról beszélt, hogy az M3-as vonalon is hasonló mértékű pályafelújításra lenne szükség, mint ahogy az M2-es vonalon történt, mert sok a forgóváz-repedés. A forgóvázakat ugyanis a pályahibák nagymértékben károsítják, ezért a frissen beszerelt forgóvázak is erre a sorsra jutnak.

A Határ útról felfelé Köki végállomásra menet, a gyorsforgalmi hídja után például (sebesség 72-75) függőlegesen több mint tíz centit ugrál a kocsiszekrény. Ezt a kocsiban álló utasok is érzékelhetik.

A Nagyvárad tér és a Népliget között a bal vágányon már 3 éve legalább 40-es sebességkorlátozás van kitűzve a lehetséges 62 km/h helyett. Itt nem függőlegesen, hanem vízszintesen mozog az egész kocsiszekrény, de ha itt a vezető elfelejti a korlátozást és átmegy automata vezérléssel (62-vel), akkor komolyan megijedhet, mikor siklik már ki a vonat.

A szabályzat szerint 80 km/h a legnagyobb megengedett sebesség a metró vonalán, az automata azonban 74 km/h-ra engedi felgyorsulni a szerelvényt a hosszabb állomásközi szakaszokon. A 60 km/h-s sebességkorlátozás a feltételezések szerint meghosszabbítja a menetidőt, de a számítógépes szimuláció szerint egyelőre nem kell belenyúlni a menetrendbe.

(Index)

Nem jár a mozgólépcső a Kőbánya-Kispest metró- és vasútállomáson. Az utasok azért kénytelenek nehéz csomagokkal lépcsőzni, mert a BKV és a MÁV összeveszett azon, hogy kié a masina - értesült a Blikk.

Úgy tudjuk, a BKV azt szeretné, hogy a MÁV tartsa karban, hiszen mégis a vasút utasai használják, a MÁV-nak viszont esze ágában sincs átvenni ezt a feladatot, hiszen ez eddig is a BKV dolga volt.