A helyi érdekű vasutakat a XIX. század robbanásszerű iparosodása és az ezzel járó városiasodás hívta életre, hogy a városkörnyéki települések személyforgalmát és áruszállítását elősegítse. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) a főváros-környéki közlekedés fejlesztésének érdekében már az 1880-as évek elején határozott a városkörnyéki vasúti hálózat kiépítéséről. A nyolcvanas évek során számos törvény, különféle engedélyezési okiratok írták elő a vasútvonal-építés feltételeit. Az első helyiérdekű vonal építéséről a BKVT 1882. április 4-ei közgyűlésén született döntés. Ennek értelmében a Közvágóhíd - Soroksár vonalszakaszon 1887. augusztus 7-én indult el a forgalom. A vonal meghosszabbításaként még november 24-én a Soroksár - Dunaharaszti vonal is megnyílt. A vonatokat kürtjelzéssel indították. 1888-ban, az első teljes üzletévben átlagosan 8 mozdony és 18 személykocsi bonyolította le a forgalmat a vonalon. Még ugyanebben az évben átadták a Kerepesi út - Cinkota vonalszakaszt (július 20.), majd a Filatorigát - Szentendre vonalat (augusztus 17.). A következő évben, 1889. december 28-án a BKVT leányvállalataként létrejött a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság (BHÉV). A vasút-politikai elképzelések formálódása közepette a Haraszti Ráckevei Vasút (HRV) is vonalépítési engedélyt kapott. Az I. világháború előtt folytatódott a helyi érdekű vasúti vonalak fejlesztése és kiépítése. Ezek közül az egyik legfontosabb változás volt, amikor a
2007. augusztus 12. 10:20
120 éves a budapesti Helyi Érdekű Vasút
A helyi érdekű vasutakat a XIX. század robbanásszerű iparosodása és az ezzel járó városiasodás hívta életre, hogy a városkörnyéki települések személyforgalmát és áruszállítását elősegítse. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) a főváros-környéki közlekedés fejlesztésének érdekében már az 1880-as évek elején határozott a városkörnyéki vasúti hálózat kiépítéséről. A nyolcvanas évek során számos törvény, különféle engedélyezési okiratok írták elő a vasútvonal-építés feltételeit. Az első helyiérdekű vonal építéséről a BKVT 1882. április 4-ei közgyűlésén született döntés. Ennek értelmében a Közvágóhíd - Soroksár vonalszakaszon 1887. augusztus 7-én indult el a forgalom. A vonal meghosszabbításaként még november 24-én a Soroksár - Dunaharaszti vonal is megnyílt. A vonatokat kürtjelzéssel indították. 1888-ban, az első teljes üzletévben átlagosan 8 mozdony és 18 személykocsi bonyolította le a forgalmat a vonalon. Még ugyanebben az évben átadták a Kerepesi út - Cinkota vonalszakaszt (július 20.), majd a Filatorigát - Szentendre vonalat (augusztus 17.). A következő évben, 1889. december 28-án a BKVT leányvállalataként létrejött a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság (BHÉV). A vasút-politikai elképzelések formálódása közepette a Haraszti Ráckevei Vasút (HRV) is vonalépítési engedélyt kapott. Az I. világháború előtt folytatódott a helyi érdekű vasúti vonalak fejlesztése és kiépítése. Ezek közül az egyik legfontosabb változás volt, amikor a
2007. július 02. 10:00
Bejelentés nélkül emelkedett a HÉV-bérlet ára!
Tamás a BKV-hoz intézne egy kérdést, amit rajtunk keresztül fog most megtenni. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a BKV bejelentés nélkül emeli a HÉV bérlet árait! Szerintem is! Aki bérletet megy venni, ne 6480Ft-ot hanem 8000Ft-ot vigyen magával...
Tisztelt(?) BKV!
A HÉV-bérletek ára hogy hogy nem, minden bejelentés nélkül visszaszállt az egekbe? Valami tájékoztatást a megállókba elhelyezni, bemondani, honlapra kirakni nem illene? Esetleg megmagyarázni, hogy ezt most miért?
Bezzeg a „levittük a bérletek árát” februári szlogen a HÉV-szerelvényekben még mindig ott virít! 23,45%-os júliusi áremelés! Azt panaszkodnak milliárdos hiányra, mert mindenki bliccel! 4 nyamvadt megállóra többe kerül (10 km-es szakasz, ami csak 5,7 km) közigazgatási határon kívül a bérlet (8000 Ft), mint a Budapestet behálózó teljes részre (7350 Ft). Komolyan nem értem, hogy képzelik?
Húzásaik egyre több ellenszenvet keltenek, azt csodálkoznak, ha ennek nem lesz jó vége… De nem ám!
Puska Tamás
2007. június 28. 19:26
Napon aszalódnak az ellenőrök!
Eddig szinte csak negatív észrevételt kaptunk a BKV ellenőrökkel kapcsolatban. Napokban érkezett egy levél, a napon aszalódott ellenőrök védelmében. A levél írója nem szeretné, ha kitennénk ide írását, ezért én magam fogalmazom meg azt, amit ma láttam.
A HÉV állomásokat senkinek nem kell bemutatni. 1-2 megálló van, ahol esetleg árnyékot lehet találni, egyébként minden tiszta napsütés a nap bármely szakában! Csak a HÉV végállomásain szoktak lenni ellenőrök általában itt is csak csúcsidőben. Ma a Ráckevei HÉV végállomásánál voltam (Közvágóhíd) és amit ott láttam, az emberfeletti. Na napsütésben vörös fejű ellenőröket láttam, akik árnyék hiányában kénytelen voltak a napon kérni a jegyeket és a bérleteket. Ezek után senki ne csodálkozzon, ha az ellenőrök úgy viselkednek ahogy, amikor a munkaadójuk így bánik velük. Itt hívnánk fel a BKV zRt. figyelmét arra, hogy az ellenőrök akik a HÉV vonalakon dolgoznak, emberfeletti képességgel tűrik a meleget és a napsütést. Megkérnénk a BKV-t és az illetékeseket, hogy mielőbb gondoskodjon arról, hogy az ellenőröknek ne kelljen a napon állni, hanem Ők is árnyékban dolgozhassanak mint a metrós kollégáik. Az árnyék egyszerűen elérhető, egy nagy, nyitható napernyővel, amelyet a végállomáson tárolhatnának és igény esetén elő lehet venni, és ki lehet állítani. Ezek alá az ellenőrök könnyen beférek, és nem aszalódnak a napon. A napernyőre praktikusan BKV logót vagy Controll feliratot lehetne nyomtatni, hogy tetszetősebb legyen, persze ez már csak részlet kérdése. Kitartást az ellenőröknek, megpróbálunk mindent megtenni, hogy a jelenlegi helyzet változzon. Kérnénk a BKV-t, hogy a fejleményekről levélben tájékoztasson minket! Köszönjük!
2007. június 18. 11:57
BKV szarik a hőségradóra?
Sziasztok!
A szentendrei HÉV-vel közlekedünk. Mától megváltozott, ritkított sűrűséggel járnak a szerelvények (bár az eddigi is ritkább volt, mint amennyi utas kényelmesen utazhatott volna). 10 percenként indulnak, arra hivatkozva, hogy iskolai szünet van. Eredményeképpen nem lehetett 08:22-kor felszállni a HÉV-re! Tudtommal demogfáfiai hullámvölgyben vagyunk, kevés a gyerek. A dolgozó ember annál több. A járat ritkítással azt érték el, hogy hosszan kell várakozni a már kora reggel is forró, napsütötte megállóban (árnyék sehol!), és utána egymásra tapadva utazni a hőségben. Az elrendelt hőségriadót a BKV semmibe veheti? Jó lenne tudni, milyen rendelkezéseket tesznek az utasok utazási feltételének javítása érdekében.
Üdv: Éva
Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.
Utolsó kommentek