Tisztelt Cím!
Tegnapi (V.27) BKV-s esetem:
Boráros téren a csepeli HÉV-nél 17:30 körül óriási a tömeg, többen fél órája várakoznak, hogy valaki bemondja, miért nem jár a HÉV. Bemegyek a BKV irodájába, velem együtt kb. 4-5 ember nyomul még be. Ott egyetlen alkalmazott állt, aki a teljesen jogos kérdésre, hogy miért nem mond be semmit, és mikor lesz induló szerelvény, elég indulatosan elkezd kiabálni: ő eddig buszt próbált intézni, majd Csepellel beszélt a hibáról, nem volt ideje bemondani. Én panaszkönyvet kérek, hogy jelezzem nem normális, hogy ezen a vonalon szinte minden hónapban van valami hiba, eközben többen elkezdenek ordítani, hogy „sztrájkolni azt tudtok?”, „ezért kértek havonta 8000Ft-ot?”, mire jön a válasz a BKV-s alkalmazottól: „Nem kellett volna a Demszkyre szavazni (sic)!”
Közben végeztem a beírással, amiben arra várok választ, hogy miért egy ember ül bent az irodában, aki láthatólag képtelen megbirkózni a helyzettel és miért fordul elő ennyi hiba a vonalon (a Demszkys megjegyzéssel nem szándékoztam foglalkozni).
A BKV alkalmazottat megmenti a további kommunikációtól, hogy begördül egy szerelvény…
Üdv: A.
„Nem kellett volna a Demszkyre szavazni!”
"Mennyé' szépen haza gyalog"
Eddig nem tartottam különösebben ízlésesnek az amúgy is közutálatnak örvendő BKV-sokon köszörülni a nyelvet, kerültem is az ilyen témájú postokat. De tegnap délután fordult a kocka, én is beállok a tahó, állat ellenőröket szidalmazók táborába.
Eltűnt ugyanis a gyerek! Tíz éves,lány. Névnapja van. Osztálytársánál töltötte a fél délutánt, nagykislány, a HÉV-megálló mellett lakunk, haza tud menni önállóan. Elvitték hát az Árpád hídhoz, de parkolni nem lehet, hát a kocsiból útjára engedték. Még hazaszóltak mobilon, indul a lány, negyed óra, és otthon lesz. De nem. Elment egy HÉV, még egy, a hetediknél már tényleg kezdtünk aggódni. Mivel a gyereknek nincs mobilja, keresőexpedíciót indítottunk. Ekkor ért haza, zokogva. Történt ugyanis, hogy a HÉV-megállóban a derék BKV-sok (jogosan) csak azt engedték a peronra, akinek volt jegye-bérlete. Mivel a gyerek nem készült önálló közlekedésre, nem volt nála semmi. persze, nem is engedték fel a HÉV-re. Sírva vázolta a helyzetet a BKV-soknak, akik egy MENNYÉ SZÉPEN HAZA GYALOG felszólítással oldották meg a problémát. A gyerek pánikba esett, jegye nincs, pénze nincs, telefonálni nem tud... Félórányi sírás után lett figyelmes egy néni az elveszett gyerekre, kézen fogta, és hazahozta. Természetesen a szabályokat be kell tartani, de nem ez a helyzet lett volna a kivétel?
Kedves BKV, nehogy tudomásomra hozza a kiváló munkatársa nevét, mert ő a traumatológiára, én meg súlyos testi sértésért börtönbe kerülök!
Apuka
Miért késünk? Önért
Sok kommentárt nem fűznék a képhez. Köszönjük egy gödöllői HÉV-en utazó olvasónknak.
Otthagyta, a párját pedig odacsukta a HÉV
Tisztelt Cím!
Az alább leírt esemény kapcsán szeretném szíves segítségüket kérni.
2007. 07. 14-én (szombaton) a Szigethalom-Gyártelep HÉV megállóban vártam a párommal az utolsó Budapest felé tartó HÉV szerelvényt. A szerelvény 23.00-kor meg is érkezett. A szerelvény utolsó ajtajához mentünk, mind a kettőnk biciklivel volt. A párom felszállt a biciklijével a HÉV-re, majd le akart szállni, hogy az én kerékpáromat is felemelje, amikoris a szerelmény elindult, az ajtóba "odacsípte" a páromat, engem pedig kerékpárostul a peronon hagyott. Hiába integettem jelezvén, hogy álljon meg, pár méter múlva csupán azért állt meg, hogy az ajtót ismételten becsukja, így a párom ki tudta venni a kezét és a lábát az ajtó szorításából, de sem leszállni, sem engem felsegíteni nem tudott.
Meg kell jegyeznem, hogy az eset rendkívüli módon felháborító, nemcsak azért mert a szerelvény nem várt meg mindkettőnket, vagy mert a páromat odacsípte, hanem mert ha a párom leszáll az én biciklimért, és esetleg akkor csukja be az ajtót, akkor az ő már felhelyezett kerékpárja mindkettőnk nélkül utazik a "semmibe", benne többek között egy nagy értékű fényképezőgéppel. Ez végül ugyan szerencsére nem történt meg, és egy megálló után a párom leszált, és visszajött értem, de így is rendkívül kellemetlen helyzetbe hozott minket a türelmetlen HÉV sofőr, arról nem is beszélve, hogy páromat elég csúnyán megütötte a rá csapódó szerelvény ajtó, és a késő éjjeli országúti hazabiciklizés sem volt igazán élmény.
Szeretném kérni, hogy a fent leírt eseményeket legyenek kedvesek kivizsgálni, és annak eredményéről tájékoztatni.
Köszönettel:
Annamária
BKV válasz:
Szórakoztató táblák
Utolsó kommentek