BKV-figyelő

Első információink szerint gázpisztolyt fogott a garázsba közlekedő 276E autóbusz vezetőjére egy utas szerda délelőtt a cinkotai buszgarázs előtt. A fegyver azután került elő, hogy a járművezető bemondta, hogy a végállomás következik.

A Facebook oldalunkon mások által közzétett, meg nem erősített információk szerint, az utas a gázpisztolyt a jegykiadó-nyíláson keresztül fogta rá a buszvezetőre, mások úgy tudják, hogy a busz mellett állva, a busz ajtajában lőtt a férfi. Az illetőt a garázs portájánál lévő biztonsági őröknek sikerült leteperniük, akik rendőri erősítést hívtak, -írta Facebook lapunkon Albert Tibor, egykori cinkotás sofőr. Úgy tudjuk, hogy a buszvezető üzemi baleset miatt jelenleg táppénzen van.

Az esettel kapcsolatban az MTI megkereste a BKV fődiszpécserét. Mezei László szerint az utas egyelőre ismeretlen okból fogta rá a gázpisztolyt a sofőrre. Az eset a garázsba tartó buszon történt, amikor már nem voltak mások a járművön. A buszsofőrre két méterről lőttek rá, de nem sérült meg. A támadót a rendőrség előállította.

A BRFK az [origo] kérdésére azt közölte, hogy az eset valóban délelőtt történt, miután a vezető és egy utas szóváltásba keveredett. Ezután az utas egy gázriasztó-fegyverrel egy lövést adott le, de személyi sérülés nem történt. A XVII. kerületi járőrök a helyszínen elfogták a támadót, és előállították, majd "felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett megalapozott gyanúja" miatt indítottak ellene eljárást.

Alig két hete az Astoria metróállomás személyzetére támadt rá egy bedrogozott férfi. Három embert megsebesített, megrongálta a jegyautomatát, betörte több kirakat és a jegypénztár ablakát, majd több lyukasztót is kitépett a helyéről. Az ott történtekről itt olvashatsz bővebben.

Kövess minket a Facebookon!

Soha nem látott pusztítást végzett a a szentendrei HÉV járműveiben egy kilencfős részeg társaság. Tizenöt vagon több mint ötven ablakát zúzták be kövekkel, és még a sínek menti nádast is felgyújtották. Azért haragudtak meg a BKV-ra, mert lekésték az utolsó, Budapestre tartó HÉV-et, -írja mai számában a Blikk.

A felbőszült fiatalok az úgynevezett tárolóvágányon várakozó üres vonatokon álltak bosszút, átmásztak a síneken, és amikor elég közel jutottak, kövekkel dobálni kezdték a járműveket. Csörömpölés zaja töltött be a szentendrei éjszakát, ahogy egymás után zúzták szilánkokra a HÉV ablakait. De mindez még nem volt elég a vandáloknak. Miután megunták a pusztítást, gyalog Pomáz felé indultak, és útközben felgyújtották a sínek melletti nádast. A következő állomáson még összetörtek néhány tükröt. Itt ért véget a tombolás, a nádas lángjai miatt ugyanis kivonultak a tűzoltók, a rendőrség pedig keresni kezdte a garázda társaságot.

Fotó: Blikk

Egyiküket, egy 19 éves fiút még aznap éjjel a helyszínen elfogtak és bevittek a rendőrök. Vallomása alapján másnap valamennyi társát megtalálták a nyomozók. A rendőrség a rongáláson kívül azzal is gyanúsítja őket, hogy megvertek egy 21 éves fiatalembert a szentendrei HÉV-végállomáson. Tettükért akár 3 éves börtönbüntetést is kaphatnak.

„Csoportosan elkövetett garázdaság bűntett és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folytatunk eljárást az ügyben. A 9 gyanúsított kihallgatása megtörtént, vallomásuk esetleges ellentmondásait szembesítések során fogjuk tisztázni" – közölte megkeresésünkre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája.

Fotó: Blikk

– Sem én, sem a kollégáim nem emlékszünk ehhez fogható pusztításra. A vandálok rendszerint összefirkálják a járműveket, vagy összeszaggatják az üléshuzatokat, de olyan még nem történt, hogy módszeresen járműveket verjenek szét – mondták egybehangzóan nevük elhallgatását kérő BKV-s dolgozók.

A BKV sajtóosztálya megerősítette, hogy mintegy 50 ablakot zúztak be az elkövetők. A kár felmérése még folyamatban van, de csak az üvegek kicserélésének számlái meghaladják a másfél millió forintot.

A rendőrségi statisztikák szerint tavaly csak Budapesten 6 ezer rongálási ügyben nyomozott a rendőrség. Évente több  több tízmillió forintos kárt okoznak a BKV-nak a rongálások – tudatta a társaság sajtóirodája. Gyakran betörik vagy összefirkálják az üveget, az utastéri burkolatokat, ellopják vagy megrongálják a kapaszkodókat, a jegykezelő készü­lékeket.

(Blikk - V. J. Z.)

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

Kép- és hangfelvételek készítésére jogosítja fel a tömegközlekedési cégeket a ma parlament elé kerülő személyszállítási törvény az utasok, a járművek és a berendezések védelmében, -írja az FN24.

Az állomásokon, a megállókban és a járműveken is megfigyelhetik majd az utasokat a tömegközlekedési cégek, ha a parlament jelenlegi formájában megszavazza a személyszállítási törvényt.

A nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott jogszabálytervezet alapvetően a vasúti, vízi és közúti tömegközlekedés feladatait és új szabályait taglalja, ám egy paragrafusa alapján a vállalatok megfigyelhetik majd a bliccelőket, zsebtolvajokat és a vandálokat – és persze az ártatlan utazókat is.

A tervezet szerint a cégek ugyanis jogosultak lesznek elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, felvételt készíteni és kezelni, valamint tárolni 16 napon keresztül.

A vállalatok kötelesek lesznek jelezni, ha egy megállóban vagy járművön megfigyelik az embereket, s külön megtiltja a tervezet a mosdók és illemhelyek megfigyelését.

A törvény indoklása szerint erre a paragrafusra azért volt szükség, mert „a közlekedési szolgáltatók a járművek épségének és az utasok életének, testi épségének, poggyászainak és értékeinek védelme érdekében kamerákkal kívánják megfigyelni a járművek belsejét, amely gyakorlat Európában már régen meghonosodott”.

(FN24)

Járatritkítás, a buszágazat privatizációja, újabb önkormányzati hitelfelvétel és a fővárosi intézmények lepusztulása lehet a BKV megmentésének ára - nyilatkozta a Népszabadságnak Tarlós István főpolgármester. A február 29-i közgyűlésnek a BKV-járatok ritkítását fogja javasolni, mondta. Vitézy Dávid viszont a közszolgálati rádióban kijelentette, a járatok ritkítását nem tartja jó megoldásnak.

Összeomlik a BKV, ha március végéig nem sikerül rendezni az adósságszolgálat kérdését. Negyven milliárd forint hiányzik a büdzséből, ez a 2004-ben a főváros által felvett, és most lejáró hitelekből jön össze - mondta a Népszabadságnak adott interjújában Tarlós István főpolgármester, aki szerint a BKV megmentésének ára járatritkítás, a buszágazat privatizációja, újabb önkormányzati hitelfelvétel és a fővárosi intézmények lepusztulása lehet.

A kérdésre, hogy a BKV is egyik pillanatról a másikra dől-e be, mint a Malév, Tarlós azt felelte, ez elképzelhető. "Ha eljön a fizetési határnap és a fővárosnak már nem lesz mit mozgósítania, akkor másnap a BKV fizetésképtelen lesz." Ugyanakkor szerinte már a február 29-ei közgyűlésnek meg kell szavaznia a BKV-járatok ritkítását, mert nincs más megoldás. A paraméterkönyv módosításáról szóló javaslatot Tarlós nyújtja majd be. A fővárosi intézményeknél pedig megszorításokra van szükség a spórolás érdekében, bár Tarlós szerint azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt milyen mértékben sínyli majd meg az intézményrendszer. "Bizonyos, hogy mindez nyomot hagy az utakon, a parkokon, a színházakon, az iskolákon" - tette hozzá.

Tarlós meglepő kirohanásoknak nevezte Rogán Antal V. kerületi polgármester és Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyilatkozatait - Lázár legutóbb például úgy fogalmazott, hogy a főváros csak a markát tartja. Azt mondta a lapnak, nem csak őt támadják a Fideszen belül, sok személyi konfliktusról lehetett hallani mostanában a kormánypárton belülről, például a legutóbbi egri frakcióülésről. Részleteket azonban nem mondott erről.

Vitézy szerint nem megoldás a járatritkítás

A közszolgálati rádió 180 perc című műsorában viszont Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azt mondta, nem tartja jó megoldásnak a járatritkítás. A nagyvárosi tömegközlekedés sehol a világon nem tartja fenn magát a jegybevételekből, támogatásra van szüksége. Ilyen támogatást 2004 és 2010 között, hat éven át nem kapott, emiatt működési hitelekből finanszírozták a BKV-t, vagyis a bérköltségeket és a gázolaj árát - magyarázta.

Vitézy szerint csak az jelenthet megoldást, ha a BKV fel tud venni a most lejáró adósságokat helyettesítendő egy újabb, "refinanszírozó" hitelt. "Hogy hatévnyi pénzt most egyszerre kifizessünk, az irreális" - jelentette ki. A járatritkításokra vonatkozó kérdésre azt felelte, ez és a jegyáremelés kérdése évtizetedeken át újra és újra előkerült, de szerinte egyik sem jelent megoldást. "A járatritkítással azt lehet megoldani, hogy kevesebben utazzanak, és csökken emiatt a jegyárbevétel is, egy ilyen intézkedés az én véleményem szerint nem vezet sehova. Ugyanez igaza jegyáremelésre is" - fogalmazott Vitézy.

(origo)