BKV-figyelő

A főpolgármester sajtósa szerint Várszegi Gyula a BKV prémiumügye miatt mondott le. A nehéz anyagi helyzetben lévő BKV-nál a hírek szerint több százillió forintot osztottak szét az év végén a vezetők között, miköben a dolgozók bérkompenzációjára nincs pénz. A BKV tegnap még azt mondta, a szerződések alapján járt ez a pénz a vezetőknek, -írja az [origo].

A BKV Zrt. vezérigazgatója a mai napon írásban felajánlotta azonnali hatállyal történő lemondását Tarlós István főpolgármesternek - közölte a BKV. A főpolgármester elfogadta Várszegi Gyula lemondását.

Tarlós István főpolgármester belső vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy volt-e prémiumosztás a BKV-nál. A főpolgármester és Várszegi Gyula ezt vitatta meg pénteken, a megbeszélés közben Várszegi felajánlotta a lemondását, Tarlós pedig elfogadta - mondta az [origo]-nak Szűcs-Somlyó Mária, a főpolgármester sajtófőnöke. A BKV-t jelenleg a vezérigazgató helyettesei, illetve a BKK vezetője irányítja - mondta.

Várszegi Gyula tavaly szeptemberben került a BKV élére, miután Kocsis István közös megegyezéssel azonnali hatállyal távozott posztjáról. Várszegi előtte 2010 novemberéből a BKV és a BKK igazgatóságának elnöke volt. Közlekedési mérnöki végzettsége van, a rendszerváltás előtt, 1986 és 1988 között volt a MÁV vezérigazgatója, majd több szállítmányozással és járműgyártással foglalkozó cég vezetője. 2002 és 2006 között főtanácsadó volt a fővárosnál, később a Metróber Kft.-nél volt fejlesztési igazgató.

A BKV Várszegi Gyula vezetésével kezdett átfogó megtakarítási programba, egyebek mellett aláírta a dolgozók kollektív szerződésének felmondását arra hivatkozva, hogy a dokumentum olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek "a BKV kiélezett anyagi helyzete, a működés finanszírozásának hiánya miatt nem tarthatóak fenn, illetve olyan juttatásokat is, amelyek a társaság gazdasági erejét meghaladják, teljesítménnyel alá nem támasztott költséget jelentenek".

Százmilliókat oszthattak ki

A mainap.hu szerdán írt arról, hogy prémiumot és jutalmat is kaptak a nehéz anyagi helyzetben lévő BKV vezetői, és a decemberben elvont üzemanyagkártyát is visszakapták a vállalat cégautót használó menedzserei. A lap információi szerint a kifizetett prémiumok összege több száz millió forintot tett ki, miközben a cégnél nincs pénz a dolgozók kötelező bérkompenzcáiójára. A BKV a hírre reagálva azt közölte, a munkaszerződésben rögzített juttatásokat kapták meg a BKV dolgozói - köztük a vezetők is. Hangsúlyozták, hogy ez nem jutalom, mert az nem előre kitűzött teljesítménycélok eléréséhez kapcsolódó juttatás. A bérezés alapbérre és teljesítményhez kötött prémiumra, teljesítménybérre történő megosztásáról van szó, amit nemcsak a felsővezetők, hanem a többi dolgozó esetében is alkalmaznak.

A BKV közleményében kitért arra is, hogy a cég 2011-ben az üzleti terv felett teljesített, csökkentette adósságállományát, pozitív üzemi eredményt ért el. A januári fizetéssel a BKV belső szabályzatában rögzített összegeket utalta át dolgozóinak - írták, hozzátéve: a vezetők nem kaptak további jutalmat, az év végi juttatással többségében a fizikai állományban dolgozók többletmunkáját honorálták, igazgatósági döntés alapján. A vállalat - a közlemény szerint - azt ugyanakkor elismerte, hogy a céges autót használó 23 vezető beosztású munkavállalójuk visszakapta az üzemanyagkártyáját.

Erkölcsileg kifogásolható

Tarlós csütörtökön hangsúlyozta, hogy a hatáskörébe tartozó két vezető, azaz a BKV és a BKK vezérigazgatója nem kapott jutalmat vagy prémiumot. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője, Vitézy Dávid pénteken azt mondta, hogy a BKK-nál még azok sem kaptak prémiumot, akiknek a város bérpolitikai szabályai szerint járt volna, a kifizetéseket ő maga függesztette fel határozatlan időre a BKV anyagi helyzete miatt. Hozzátette: korábban a BKV-nál is a BKK-hoz hasonlóan felfüggesztették a prémiumok kifizetését, ha valóban ennek ellenére kifizetés történt, arról a cég vezetői sem Tarlós István főpolgármestert és a város vezetését, sem a BKK-t nem tájékoztatták.

Ha a prémiumokat kifizették - mondta Vitézy Dávid -, azt a jelen helyzetben nem tartja erkölcsileg helyesnek, még ha munkajogilag magyarázható is. Vitézy már akkor utalt rá, hogy a belső vizsgálat eredményétől függően akár személyi változások is lehetnek a BKV vezetésében.

Elrontotta a hangulatot

A BKV-nál osztogatott prémiumok ügye téma volt a Fidesz és a KDNP egri frakcióülésén is. Lázár János frakcióvezető szerint nem javították a frakcióülés hangulatát azok a hírek, amelyek szerint esetleg prémiumokat vesznek fel a BKV-nál. Hozzátette, reméli, ez nem igaz. Lázár a kormánypártok nevében arra kérte Tarlós István főpolgármestert, hogy "ne csak tartsa a markát", hanem álljon elő megoldási javaslatokkal is a BKV ügyében.

A BKV szorult anyagi helyzete miatt hónapok óta feszült a viszony a főváros és a kormány között. A BKV szerint az idei költségvetésből több mint 58 milliárd forint hiányzik, amelyet a főváros szerint nagyrészt a kormánynak kellene előteremtenie.

(Origo)

Prémiumot és jutalmat is kaptak a BKV vezetői, sőt, decemberben elvont üzemanyagkártyáikat is visszakapták a vállalat cégautót használó menedzserei - írja a mainap.hu. A BKV a múlt héten még azt közölte: a dolgozók bérkompenzációjára sincs pénz.

A mainap.hu információi szerint a közlekedési vállalat vezetői a napokban megkapták tavaly nyáron felfüggesztett negyedéves prémiumukat. Ezen a jogcímen többletpénz annak jár, aki a szerződésében foglalt prémiumfeladatokat megfelelően végrehajtotta. A prémiumok kifizetése a mindenkori menedzsment döntése; nem egyszer előfordult már, hogy felfüggesztették, legutóbb 2011 júliusában.

A mainap.hu úgy tudja, nemcsak prémiumot, jutalmat is osztottak a BKV-nál. Jutalmat a BKV dolgozói közül bárki kaphat, aki kimagasló munkát végzett, ezúttal a jutalmazás egy szűkebb kört érintett. A portál szerint a kifizetések elérhetik a százmilliós nagyságrendet. Emellett a BKV vezetői visszakapták decemberben elvont üzemanyagkártyáikat is. Korábban minden cégautót használó menedzser kapott egy-egy, több tízezer forinttal feltöltött OMV-kártyát, amellyel vállalati kocsijaikat tankolhatták.

A többletpénzek kifizetése azért meglepő, mert a dolgozóknak járó, a kormány által kötelezően előírt bérkompenzációt a közlekedési vállalat nem fizette ki. A vállalat vezetése múlt héten az MTI-vel közölte: amint a BKV helyzete megengedi, január elsejéig visszamenőleg azonnal bevezetik a bérkompenzációt és végrehajtják a minimálbér-emelést. (A minimálbér-emelést az érintett dolgozók valóban megkapták, a bérkompenzációt azonban nem.) A vállalat menedzsmentje decemberben - három hónapos határidővel - felmondta a dolgozókkal kötött kollektív szerződést, újat azóta sem kötöttek; egyebek mellett ezért is tüntettek kedden a BKV szakszervezetei.

(NOL)

A parlament és a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint idén a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy, mint a közelmúltban a Malévnál.

Rogán Antal hétfőn a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: májusig rendezni kell a BKV helyzetét. A kormány hajlandó odaadni azokat a támogatásokat, amelyek normatív alapon vagy éppen fogyasztói árkiegészítés címén járnak a közlekedési társaságnak, de az kevés.

A BKV-nak adott rendkívüli állami támogatásokat ugyanúgy nem fogják szeretni Brüsszelben, és "valószínűleg ugyanúgy egy eljárás elébe nézünk, hogy ha ezt a gyakorlatot folytatjuk", mint a Malév esetében - hívta fel a figyelmet a politikus.

(MTI)

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója szerint az lenne a korrupció, amit az MSZP és Horváth Csaba, a párt fővárosi frakcióvezetője csinálna a BKV-val, -írja a RichPOI.

A szocialista politikus pénteken sajtóbeszélgetésen "korrupciós vállalatnak" nevezte a BKK-t, jelezve, hogy miután a 10 éves használt buszokra kiírt pályázatnál ugyanabban az árkategóriában jelentkezett egy új buszokat ígérő pályázó, a BKK mégsem vonta vissza az eredeti kiírást és nem adott választ az érdeklődőnek.

Vitézy Dávid erre az MTI-nek úgy reagált, megdöbbentő, hogy miután a Horváth Csaba nevével is "fémjelzett" korábbi városvezetés "szétlopta" a BKV-t, most kívülről akarja megmondani, hogy ki nyerje a beszerzéseket, beleszól a végeredménybe, majd ha nem az általa "preferált" cég nyer, akkor korrupciót gyanít.

Mint mondta, az ukrán cég, amelyre Horváth Csaba utal, semmilyen hivatalos ajánlatot nem tett, csak közvetve küldött Tarlós István főpolgármesternek egy levelet, a közbeszerzésen pedig nem indult. "Az lenne a korrupció, ha ilyen levelek nyomán hirdetnének nyertest egy pályázaton" - mondta.

Kifejtette, hogy a BKV a Mercedestől legutóbb 65 ezer euróért szerzett be használt buszokat, az ukránok viszont 120 ezer euróért ajánlottak járműveket. Vitézy Dávid közlése szerint a BKV egy használt buszt átlagosan 15-20 millió forintért szerez be, egy budapesti igényeknek megfelelő új jármű viszont 60 millió forintba kerülne.

Horváth Csaba délelőtti sajtótájékoztatóján vízfejnek nevezte a BKK-t, amely az ellenzéki párt szerint ebben a formában költséges és felesleges, több milliárd forintot visz el "nem kitapintható feladatokra". Bihary Gábor fővárosi szocialista képviselő felrótta a társaságnak az "elrontott" járműbeszerzéseket.

(RichPOI)

Leállították a BKV-nál az alkatrészek beszerzését, ezért bizonytalanná vált, hogy meddig tudják a járműveket forgalomba adni, mivel emiatt nehezebben lehet javítani őket - mondták szakszervezeti vezetők hétfőn.

Nemes Gábor, a főleg buszos szakszervezeteket tömörítő Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) alelnöke azt mondta, a múlt héten állították le az alkatrész-utánpótlást, így csak azokat az alkatrészeket használhatják fel, amelyek a raktárban vannak, vagy úgynevezett donorjárművekből még kiszerelhetők és beépíthetőek.

Pontosan nem tudni, hogy hány alkatrész maradt még a garázsokban, de ha ezek elfogynak, akkor okafogyottá válik a KEKSZ által korábban bejelentett forgalomlassító demonstráció, mert nem lesznek buszok, amelyeket ki tudnának adni a forgalomba. A KEKSZ a múlt héten ugyanis közölte, hogy ha nem változik a helyzet a BKV-nál, illetve nem haladnak megfelelő ütemben a bérekről és kollektív szerződésről folyó tárgyalások, csak azokat a járműveket fogják a forgalomba engedni, amelyek mindenben maradéktalanul megfelelnek az elvárásoknak.

Gulyás Attila, a kötött pályás szakszervezeteket tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke azt mondta, nemcsak a járművekben, hanem az infrastruktúrában (sínek, biztosítóberendezés, váltók, felsővezetékek) is keletkezhetnek olyan hibák, amelyeket alkatrészhiány miatt nem lehet javítani. Hangsúlyozta, hogy a múlt héten az utolsó méter felsővezetéket is beépítették egy lopás pótlására, és ha bármelyik HÉV-vonalon újabb kábellopás lesz, akkor nem tudják pótolni a kábeleket, le kell állítani a vonal működését.

A metróban a szerelvények számát nem lehet nagymértékben csökkenteni, mert balesetveszélyes, ha "tömegek" tartózkodnak a peronon, ebben az esetben be kellene zárni az adott állomást. A szakszervezeti vezető szerint már elkészült egy olyan menetrend, amely csúcsidőben a jelenlegi 90 százalékos férőhely-kihasználás helyett 100 százalékkal számol, így viszont az utasok a megállókban maradnak, mert nem férnek fel a járművekre.

Gulyás Attila úgy véli, márciusra válhat kezelhetetlenné a helyzet, ha addig egyáltalán kihúzza a BKV, pénztelenség miatt ugyanis már korábban is összeomolhat a budapesti közösségi közlekedés.

Mint megírtuk, naponta 300-400 busz hibásodik meg a forgalomban, ami az elmúlt 2-3 év adataihoz viszonyítva 40 százalékos emelkedést jelent, a buszok műszaki állapota lassan már az utasok biztonságát veszélyezteti, így az alkatrészhiány valóban a BKV leállásával fenyegethet.

Tarlós István főpolgármester szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a BKV anyagi helyzetének rendezéséről lesz szó. Tarlós István pénteken azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél, és a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot, és a legvégső esetben tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást, és megadná a főváros által kért 21 milliárd forintos támogatást.

(HVG, MTI)