BKV-figyelő

A fővárosi önkormányzat nem kötelezi el magát a Kocsis István BKV-vezérigazgató által szorgalmazott holdingkoncepció mellett, legalábbis addig, amíg a cég hosszú távú finanszírozási stratégiáját ki nem alakították. Kocsis egyes elképzeléseit, így például a hétszáz fős leépítést, a kollektív szerződés racionalizálását, egy telephely eladását viszont hasznosnak tartják.

A főváros vezetése keddi kabinetülésén tárgyalta a BKV úgynevezett holdingkoncepciójának szakértői értékelését. Az anyag gyakorlatilag kimondja, hogy a közlekedési cég Kocsis István vezérigazgató által szorgalmazott feldarabolására nincs szükség, legalábbis addig, míg ki nem alakították a BKV hosszút távú finanszírozási stratégiáját.

A stratégiát a főváros megbízásából várhatóan a nyáron teszi le az asztalra a Boston Consulting Group. Mindemellett az Index birtokába került tanulmány szerint az elképzelés egyes hatékonyságjavító javaslatai megvalósíthatók.

Kocsis István öt és fél hónapja foglalta el a helyét a BKV élén. Elképzelése szerint hét különböző rt.-re, leányvállalatra darabolnák a közlekedési céget, így lenne például HÉV Zrt., Autóbusz Zrt. vagy Metró Zrt. Az igazgató a struktúra átalakításától az átláthatóság, a költséghatékonyság növekedését, és a magántőke megjelenését várta.

Tegnapi postom, és a zónás rendszer tervezete nagy vitákat generált, sajnos a kommentelők 80%-a félreértette a javaslatot és a mondanivalómat, ezért torkollott majdnem anyázásba a beszélgetés.

Egész délután azon voltam, hogy megértessem a kommentelőkkel, miért nem jó a BKV-bérlet megszüntetése. Írtam a kommenteket, ütöttem a billentyűket rendesen, de sajnos mindig félreértés lett a beszélgetés vége, így sok értelme nem volt egész délután itt ülnöm. Most, ebben a postban még egyszer, utoljára leírom, mi a bajom a „BEBesítéssel”.

Mindenekelőtt leszögezem, hogy örülök, hogy olcsóbb lesz a bérlet jövőre azoknak, akik eddig is BEB-et használtak, magam is ezzel a bérlettel járok 2006 óta. Annak nem örülök, hogy olyannak is egyesített bérletet kell majd venni, akinek semmi szüksége nincs erre.

Jelenleg a BKV és a BEB bérlet között 800 forint eltérés van. Ebből a 800 forintból kap valamennyit a MÁV és a Volán azért, hogy a bérlettel az ő járataikon is utazom, Budapest határain belül. Jövőre viszont csak BEB bérlet lesz Hagyó Miklós elképzelései szerint. Jövőre a BEB olcsóbb lesz, 150 forinttal, viszont drágább lesz, mint a BKV 6-700 forinttal. Én megértem, hogy ezzel a 7,8%-os emeléssel a BKV utas, most többet kap, és ezzel semmi probléma nincs. Azzal van a bajom, hogy azt is erre a bérletre kötelezik, akinek semmi szüksége nincs rá, mert sem a MÁV, sem a Volán nem esik neki útba, nem is jár arra, amerre ők laknak.

Nem a kedvezményes bérletet venném el, hanem meghagynám a BKV bérletet is, annyival olcsóbban, amennyit a Volánnak és a MÁV-nak fizetnek. (Információim szerint ez havi 100 forint). Nem sok pénz, évi 1200 Ft megtakarítás fejenként, de 9 hónap alatt nekem pl. egy nyári Volán bérletem árát jelenti ez. Tehát kevés ez az 1200 forint, de az ember még ennyit sem fizet szívesen azért, amit nem használ. Ezért nem értem, miért nem lehet az egyesített bérlet mellett meghagyni a BKV bérletet is, azoknak akik annyira szarrágóak, mint én. Miért fizettetnétek ki velük ezt a pénzt?

Leszögezem, itt nem a ti kedvezményeteket venném el, örülök az olcsóbb bérletnek, nem vagyok hülye. Csak az újabb, igazságtalan rendszerrel nem értek egyet. Miért dőltök be az újabb kampánydumának? (Az áremelés mellé, többet kapsz).

Az utasok nagyobb része, 80-90%-a semmivel nem kap többet, csak többet fizet. És tudjátok miért? Mert szarban van a Volán, és a MÁV is. Így akarják a két céget több pénzhez juttatni. Már azzal is kifizettetik a viteldíjat, aki nem is használja a szolgáltatást, még csak köze sincs hozzá. Jó húzás ez, politikusaink szeretnek ilyennel játszani. Mindig a becsületes, fizető emberek szopnak. Ez az élet rendje.

Vajon kinek jó, kinek éri meg, hogy a központban bezárt BKV-pénztár mellé, két, alvállalkozó által működtetett pénztárat helyez ki? A BKV több része, már így is alvállalkozók kezében van, amik nem csak silányabb szolgáltatást nyújtanak, valószínűleg a beszervezések drágább is volt, mint ha a BKV maga végezné el a kiszervezett munkát. Hiába a több pénztár, több olyan feladatot nem látnak el, amiért mégis a BKV pénztárat kell felkeresnünk, amikből sajnos egyre kevesebb van…

Tisztelt BKV Zrt!

Budapesten egyre több helyen tűnnek fel az alvállalkozók által üzemeltetett, a köznyelv által csak "kutyaólnak" hívott bérlet, és jegypénztárak. Ez egyfelől jó, mert a jegy és bérletárusítást kiterjesztik, másfelől rossz, mert olyan helyen is nyílik alvállalkozói pénztár, ahol BKV pénztárat zártak be, valószínűleg azért, hogy az alvállalkozónak adjanak teret.

Sajnos társaságuknál egyre több az alvállalkozó. Alvállalkozó cég biztosítja a biztonsági őröket, tartja karban az automatákat, üzemeltetnek autóbuszjáratokat, és már a jegyet is alvállalkozótól vesszük. Sajnos az ilyen cégek messze nem nyújtanak olyan szolgáltatást, mint önök régen. Bár a társaságuknál lévő ellenőrökre, buszvezetőkre és pénztárosokra is érkezik panasz, ez messze nem éri el azt a szintet, amit a különböző alvállalkozók által biztosított szolgáltatások miatt kapok.

Épp néhány napja, hogy blogomon megjelent egy észrevétel, melyben az olvasó az alvállalkozó pénztárosra tett panaszt, mert hamis, lézernyomtatóval készített bérletet akart eladni neki. Nem elég, hogy a pénztáros okirathamisítást követ el, társaságukat károsítja meg. Úgy hiszem ilyet még a BKV-nál dolgozó pénztárosok sem engedtek meg maguknak.

Az alvállalkozó emberei véleményem szerint azért engedik el ennyire magukat, mert tisztában vannak vele, hogy sokkal nehezebb őket megtalálni, és felelősségre vonni, mint egy BKV-s dolgozót, és az őket alkalmazó cégek is védik őket.

Nem tudom milyen megfontolásból, de a Boráros téren az önök által működtetett jegy, és bérletpénztárat, bezárták. Központi helyen volt, mert a téren lévő összes járathoz közel volt. E pénztár helyett, önök a HÉV megállóban, és a 23-as busz megállójában kutyaól pénztárakat nyitottak, mely nem csak felesleges (hisz ott a pénztár az aluljáróban, amit bezártak), Budapest képét is rombolja. Ilyen csodálatos pénztárat nyitottak még a Bocskai úton, és a Móricz Zs. körtéren is, ahol szintén van jegypénztár.

Kérem önöket, adjanak tájékoztatást arról, hogy miért döntöttek a jegy és bérletértékes alvállalkozóknak kiadása mellett, és mennyire takarékos, bezárt BKV jegypénztár mellé, két, alvállalkozói bódét nyitni.

Levelemről másolatot küldök Hagyó Miklósnak, és a héten Beleznay Évát, Budapest főépítészét is megkeresem, hogy a fent említett, városképromboló pénztárakkal kapcsolatosan, foglaljon állást, és mondja el véleményét azokról. Levelem mellé fényképet csatoltam a bezárt, és a két nyitott pénztárról.

Üdvözlettel: G. Mihály, BKV-figyelő blog.

Tisztelt Hagyó Miklós Úr! Tisztelt BKV Zrt. Ügyfélszolgálat!

Más európai nagyvárosokhoz hasonlóan Budapesten is javasolnám az elsőajtós felszállás bevezetését az autóbuszokon. Felháborítónak tartom, hogy a BKV Zrt. tűri, hogy hajléktalanok piszkítsák be a járműveket, ahol fizető utasok próbálnak kulturáltan utazni, felháborít továbbá az is, hogy fizetni nem hajlandó utasok veszik el a helyet (ülő és állóhelyet egyaránt) azoktól, akik több ezer forintot fizetnek havonta a bérletért (vagy borsos, 270 Forintos áron vonaljegyet váltanak). A BKV jelenlegi állapotában nem nevezhető „közösségi közlekedésnek”  az olykor embertelen utazási körülmények miatt. Kérném Önöket, hogy a paraméterkönyv bevezetésével együtt vezessék be az elsőajtós rendszert is. Ehhez szeretnék építő jelleggel, külsősként tanácsokat adni, melyeket remélem, megfogadnak.

Ha bárkinek megemlítem az elsőajtós rendszert, egyből a 7-es buszt hozzák elő: véleményük szerint ezen a vonalon megvalósíthatatlan a rendszer, az első napokban megbukna. Mindig ki kell emelni, hogy az elsőajtós felszállást nem a túlzsúfolt, hanem a kihasználatlanabb járatokon célszerű bevezetni. A túlzsúfolt járatokra a rendszer bevezetése helyett kulturált biztonsági őröket kell elhelyezni. (Csuklós busz esetén kettő (kocsiszekrényenként egy) szóló autóbusz esetén egy őrt). A biztonsági őr felszállás után elkéri az utas bérletét, jegyét, és amennyiben ezekkel nem rendelkezik, kizárhatja az utazásból. A Rendőrség bevonásával elkerülhetők lennének a mindannyiunk által jól ismert verekedések, orr betörések.

Elsőajtós felszállás

A rendszer lényege, hogy a járművekre csak érvényes utazási igazolvánnyal rendelkező utasok szállhatnak fel. Felszálláskor a busz vezetőjének a bérletet meg kell mutatni, kérésre át kell adni. A jeggyel rendelkező utasok a vezetőfülke oldalára elhelyezett (a jármű belsejéből előrehozott) illetve az ajtó melletti kapaszkodón elhelyezett lyukasztón érvényesítik a kezeletlen menetjegyüket. Az utasnak felszálláskor ügyelnie kell arra, hogy a többi felszállót ne akadályozza. Felszállás után a jármű belsejébe kell menni, helyet kell hagyni a többi felszállónak is.

Az autóbusz többi – csak leszálláshoz használt - ajtaján nagy matricákkal fel kell tűntetni: „Leszállás. Felszálláshoz kérjük, fáradjon az első ajtóhoz.” Amennyiben a járművezető látja, hogy az egy, kettő vagy három leszálláshoz használt ajtó valamelyikén utas szállt fel, hangos utastájékoztató rendszeren keresztül meg kell kérni, hogy fáradjon előre, mutassa meg jegyét vagy bérletét. Amennyiben ennek nem tesz eleget, leszállásra kell felszólítani, és fel kell hívni a figyelmét, hogy a jármű addig nem megy tovább, míg le nem száll. Az első hónapokban kellemetlen lesz, de biztos vagyok benne, hogy a fizető utasok a járművezető mellé fognak állni, és segíteni fognak neki a szabályok érvényesítésében. Budapest lakosai pár hónap, maximum fél év alatt megszoknák a rendszert, és bizonyára megértenék, hogy ez közös érdekünk. A bliccelők kiszűrésével a cég jelentős plusz bevételre tehet szert, melyből fejleszthetik a meglévő vonalakat, járműveket, és talán tisztább körülmények között fogunk tudni utazni.

Korábban is volt kísérlet az első ajtós felszállás bevezetésére Budapesten: volt olyan időszak, amikor este 8 óra után az első ajtóhoz kellett menni. Ez a próbálkozás megbukott. A bukás oka a rendszer kiforratlansága volt, a buszvezetők hanyagsága, mely párosult az ellenőrzésük hiányával. Törekedni kell arra, hogy az elsőajtós felszállás technikai háttere biztosítva legyen. Ez alatt nem csak a fent elhelyezett tájékoztató matricákat kell érteni, de ide tartozik az is, hogy nagyobb méretű tükröket kell felszerelni, hogy a buszvezető szemmel tarthassa a hátsó ajtókat. Illetve a leszállásra kijelölt ajtók záródását automatizálni kéne. Ez persze minden buszon drága lenne, de kezdetnek elég lenne az újabb járműveken (pl. Localo, Solaris trolibuszok, stb.) megvalósítani ezt. Az elsőajtós rendszert nem szabad időponthoz kötni, ez ugyanis igazságtalanná teszi a rendszert (t.i.: az elöző megállóban még lehetett bliccelni, sőt egész nap lehetett bliccelni, 20.02 perckor meg már nem).

Amennyiben önök a „fontolva haladás” hívei, a rendszert fokozatosan is be lehet vezetni, pl. úgy, hogy eleinte csak a trolibuszokon ellenőrizné a sofőr a jegyeket. A trolibusz ugyanis az utas számára is könnyen elkülöníthető járműtípus, így könnyebb az alkalmazkodás az új szabályokhoz.

A BKV-figyelő és olvasói a rendszer bevezetéséhez további támogatást is nyújtanak, akár szakmai tanácsok, utas vélemények, akár egyszerű hírközlő formájában.

 

Köszönöm, hogy levelem elolvasták. Várom megtisztelő válaszukat!