BKV-figyelő

A bérletpénztáros olyan élőlény, akit semmilyen körülmények között nem szabad megzavarni, még akkor sem, ha a munkaideje felét pihenőidőnek használja. Ha mégis piszkálnák (pl. turisták) akkor összeszedi minden bátorságát és üvöltözni kezd csúnyán, magyarul, mert azt a turista úgysem érti. És mi van, ha van ott egy magyar?

Kedves Drága BKV figyelő!
 
Ezen a héten, szerdán történt velem a következő eset.
 
A Keleti Pu. közelében lakom, így ha BKV-val utazom a pályaudvar jobb sarkánál kialakított ideiglenes kék bódéban szoktam jegyet vásárolni. Már, ha van valaki a bódéban, ugyanis az esetek többségében, valami cetli van kitéve, ami arról tájékoztat, miért nem tudok jegyet venni. Majdnem ez történt szerdán is. 11 óra 36-kor érkeztem az elárusító helyhez ahol két fiatal lány várt. Mikor közelebb mentem, hallottam, hogy a két hölgy más nyelven beszél.
Tehát vélhetően turisták voltak.

Az elmaradhatatlan cetli újból kint volt. Azonban azt írták rá, hogy technikai okok miatt nyitás 11-kor. A jegyárus, egy idősebb hölgy hátul maszatolt valami edénnyel.  Kb. 5-6 perc telt így el, amikor feldúlva érkezett meg. Talán azzal a szándékkal, hogy dolgozni kezdjen. Kb. ez történt. Na, mi van, mit akartok? Két lány angolul, két tíz napos bérletet kérünk. Jegyárus, azt az anyátokat nektek, nem hagytok békén.

Két lány: sorry?  Válasz: Anyátokat sorry! Idejöttök nyaralni és engem b*szogattok. Lányok: sorry, I don’t understand, nem értitek? Válasz: Hát azért, mert ti beszélitek a ti nyelveteket én meg az enyémet.

Jegyárus kiadta a kért cuccokat. Lányok el.

Gondolhatod, mennyire földbegyökereztem a gyökértől. Kértem két jegyet, és amikor visszaadta a maradék pénzt, megkérdeztem tőle, tudja-e, hogy a külföldiek annak alapján ítélik meg az országunkat, amit itt tapasztalnak.

Engem nem érdekelnek a külföldiek üvöltötte jegyárus. Éppen átvettem valamit de nemtudtam rákoncentrálni rendesen, mert ezek itt szarakodtak az ablaknál. A felhozott érv, már-már majdnem meggyőzőtt, mikor újabb kérdéssel rukkolt elő a bennem lévő gonosz. Mondja kedves, a bkv-nál feltétel, hogy a dolgozóknak ne legyen az IQ-juk 60 felett? Ezen egy kicsit gondolkodott, majd újból üvölteni kezdett, hogy neki itt dolgozni kell és nincs ideje semmire és mindenki csak basztatja. Ekkor már úgy üvöltött a mikrofonon keresztül, hogy a járókelők is felfigyeltek kicsi afférunkra.

Még megkockáztattam egy biztosan érti mit mondok című kérdést, de erre az volt a válasz, hogy én nem foglalkozom a külföldiekkel! Éreztem, hogy ebből a helyzetből a távozás lehet az egyetlen kiút.

A matróna még idejében kapcsolt, hogy én valójában most inzultáltam őt. Elkezdett kiabálni, azzal az ízes magyarsággal, amit csak a vonattal dolgozni járó bkv-sok tudnak.

Nem számolt vele, hogy eddigi éveim zömét a hetedik és a nyolcadik kerület utcáin és terein éltem és nem tolerálom, ha trágárságokat üvöltenek a képembe.

Közelebb léptem és jól érthetően közöltem vele, ne üvölts te köcsög parasz, mert elszállíttatlak bódéval együtt. Ekkor egy kicsit meglepődve tekintett le rám. Majd még egy köcsögöt dobtam rá és sietősen távoztam utamra.
 
Kicsit szégyellem magam, hiszen ezzel sikerült alulmúlnom jegyárust, de bevallom jólesett! 

Vasárnap délelőtt a MÁV helyett kénytelen voltam a hasonlóan kiemelkedő színvonalú szolgáltatást nyújtó Volánbusz szolgáltatásait igénybe venni. Bár a blog BKV-val foglalkozik, muszáj bemutatni, hogy nem csak a BKV, a Volán pénztárban is érheti meglepetés az embert:

Tisztelt Volánbusz Ügyfsz!

2008. október 12-én 8.39-kor Érden lévő jegypénztárukban próbáltam jegyet venni az utazásomhoz, mert az állomáson lévő három jegyautomata közül egyik sem működött. A váróteremben, a mosdónál lévő első ablakoz mentem a jegypénztárhoz. Az ablak másik oldalán egy nő ült, kezében és szájában egy Fornetti süteménnyel, asztalon morzsák, kajamaradék és tömérdek fémpénz.

Hosszú perceket álltam az ablak előtt, mire jelzést adott, hogy mondhatom, mit szeretnék. Jó reggelt kívántam neki, és jó étvágyat, amire a reakciója egy „Monnyad!” volt, amit a süteménnyel megtömött száján ejtett ki. Fiatal vagyok, a hölgy sem volt annyira idős. Én magáztam, köszöntem, ő letegezett, és még csak vissza sem köszönt. Nem probléma.

Kértem a jegyet, mondtam neki mettől meddig kérem, és jeleztem, hogy van egyesített bérletem. Száját ezután egy „kéccáz” szó hagyta el. Ekkor eszembe jutott, hogy a kedvezmények felsorolásakor elfelejtettem említeni, hogy diákigazolványom van, ezért az 50%-os kedvezményt az egyesített bérlet mellé, még szeretném igénybe venni.

Pénztárosunk ezen nagyon kiakadt, és kioktató szövegbe kezdett. Elnézést kértem, hivatkoztam arra, hogy korán van még nekem, és arra is, hogy bíztam benne, hogy fiatalos kinézetem miatt ezt észreveszi. „Mikor kell mondani? Mér most mondod?” „És ha kinyomtatom a jegyet?”. Harmadszorra kértem elnézést,  mire mondta, hogy egy százas lesz. Ekkor már süteménnyel csak félig tömött száján még mindig kioktató szöveget mondott, amivel már nem foglalkoztam.

Az ablak alatt lévő nyíláson beadtam neki az útközbe kiszámolt 100 forintot apróban, három darab 20-ast, három 10-est és két 5-öst. Az ablak alatt bedugott pénzt a többi közé húzta, majd kiszámolt belőle 75 forintot, és jelezte, hogy ez kevés. „Ez csak 85”, mondta, majd: „Ja nem, csak 75”. Egyre jobb, mondtam magamban, majd a vitát elkerülendő adtam neki még egy ötvenest. Vissza természetesen egy 10-essel kevesebbet adott, így 35 forinttal sikerült lehúznia, amiért csak azért nem reklamáltam, mert így is elvett az időmből rengeteget, és perceken belül indult a buszom.

Ha lett volna időm, valószínű a helyszínen panaszt tettem volna a lenyúlás és az asztalon lévő kupi miatt, és bár a táplálkozása nem zavart, teli szájjal szerintem ügyféllel nem beszélünk, főleg nem ilyen hangnemben.

Ugyan ezen az állomáson van egy bérletpénztáros hölgy, aki minden bérletvásárlásomkor különbözű címletekkel próbál megrövidíteni. Az elején apróban kezdte, az elmúlt hónapban már egy 500-ast felejtett el visszaadni. Mindig jelzem neki, hogy kevés a pénz, mindig elnézést kér, és szó nélkül visszaadja.

 

Várom visszajelzésüket!

Kedves BKV-figyelő!

 

Problémám tudom, nem érint nagy tömegeket, de nekünk napi kellemetlenség és elég megalázó helyzeteket teremt. Igazán egyszerű megoldása lenne, de én egyedül ehhez kevés vagyok, hátha együtt többre megyünk!

 

Rendellenességgel született fiam után emelt családi pótlékban részesülünk, és mint ilyen, a gyerek egy Fővárosi Közgyűlési határozat alapján ingyen közlekedhet a BKV járművein. 

 

Ez eddig nagyon örvendetes. Be kellett szereznünk az Államkincstártól egy igazoló papírt. Ez egy A4-es formátumú, pecséttel ellátott dokumentum, ahogy kell. No most ezzel kell nap mint nap utaznia a gyereknek,  többször átszállnia és előhalászni a táskájából, vagy a zsebéből.

 

Érthető módon nem az eredeti papírt adom oda, hanem készítettünk másolatot, ami így is hamar elrongyolódik. A probléma: az ellenőr –valójában jogosan- követeli az eredeti papírt, és naponta meg kell küzdeni velük, hogy nem adhatom oda az eredetit, mert nem tudok havonta újat igényelni az államkincstártól!

 

A BKV Ügyfélszolgálat kedves javaslata szerint készíttessek hiteles másolatot. Ez tök jó, de akkor már jobban járok, ha megveszem a bérletet, szerintem olcsóbban jövök ki anyagilag.

 

Megoldási javaslat: miért nem lehet az eredeti papír alapján havonta egyszer kiadni egy rendes bérletszelvényt, amit a gyerek természetesen beletenne a diákigazolványába és békében fel tudja mutatni az ellenőröknek, akiknek amúgy sincs semmi közük, milyen baja van a gyereknek. 

 

Kérlek, segítsetek, mert napi frusztráció az amúgy is önértékelési gondokkal küzdő kamasznak ez a mindennapi harc.

 

Köszönettel: Kleyer Éva

Aki egyszer hibázott, annak a BKV sosem bocsát meg. Olvasónk még tavaly járt pórul a BKV egyik járatán, melynek büntetését még mindig fizeti, részletekben. Nemrég otthon hagyta a bérletét, és az utólagos bemutatás mellett döntött. Bement az Akácfa utcába, ahol elhajtották, mert „folyamatban lévő ügye” van, így 3000 forint helyett kénytelen lesz 12000 forintot fizetni a BKV-nak azért, mert a 8000 forintos bérletét otthon felejtette. A BKV szerint kérhetne méltányosságot az utas, de semmi esélye.

Kedves BKV figyelők!

Nem vagyok tisztában azzal, hogy mi a jogi háttere az esetemnek, talán valaki egy kommentben felvilágosíthatna itt, mert a BKV nem tette meg..

A lényeg: egy héttel ezelőtt a 19-es villamoson utaztam, amikoris ellenőrök tűntek fel, én meg konstatáltam, hogy otthon felejtettem a bérletemet. Ezt közöltem is az ellenőrrel, és nagy nyugalommal átnyújtottam a személyigazolványomat, mondván háromezer ugyan, de bemutatom, mert van.

 

Az ellenőr figyelmeztetett, hogy ezt évente csak kétszer tehetem meg - ez is nonszensz, mi az, hogy a BKV meghatározza, évente hányszor lehetek szétszórt, feledékeny?! -, aztán elhaladt.

Az Akácfa utcai "bemutatóteremben" egy elég mogorva pasasnak próbáltam bemutatni a bérletemet, aki arra hivatkozva, hogy tartozásom van a cég felé, nem fogadta el a legalább 3 hétre visszamenőleg érvényes bérletemet.
Hiába mondtam neki, hogy egy 2007-es ügy miatt van még tartozásom, és az összeget több mint fél éve rendszeresen, a BKV-val kötött megállapodás szerint, részletekben törlesztem, és egy hét múlva lenne esedékes az utolsó részlet, hajthatatlan volt.

Arra a kérdésemre, hogy mivel fogom tudni igazolni, hogy őmiatta futok ki a 8 napos bemutatási határidőből - és indul el a 12 000 Ft-os fázis felé a dolog - flegmán azt válaszolta, nem az utolsó napon kellett volna idejönni, hívjam fel az ügyfélszolgálatot, ahol majd biztos elhiszik, hogy itt jártam... Biztos.

Másnap felhívtam az ügyfélszolgálatot, és elmondtam a sztorimat egy hölgynek, aki közölte velem, hogy tényleg ez a szabály - egy fővárosi rendelet alapján(!)-, tehát amennyiben folyamatban lévő ügyem van, nem fogadják el az érvényes bérletet, legfeljebb méltányosságot kérhetek levélben, de az meg szinte esélytelen.

Arra a kérdésemre, mégis hogy képzeli, a BKV - a főváros, vagy nem tudom ki -, hogy egy egy évvel ezelőtti ügy miatt - amit jórészt már elrendeztem nem kevés pénz befizetésével -, egy újabb büntetési ügybe kényszerítenek úgy, hogy a végére biztos, hogy az egyébként 3000 Ft-os alapösszegről a többszörösére srófolják a büntetésemet, nem tudott válaszolni.
Hát ennyi...

Üdv: Szofi

Amíg a metró területén nem lesz belépőkapu, addig biztos nem lesz rend. Tegnap utaztam a 2-es és a 3-as metrón, ahol 3 utazásból körülbelül hatszor mutattam fel a bérletem, mert ellenőrök kérték. Kérték a mozgólépcső tetején és alján, és a Deákon az állomás területén is kétszer. Értem én, hogy el kell kapni a bliccelőket, de lehetne valami logika is abban, hogy mikor és hol kérik a jegyeket és a bérleteket.

Kedves Figyelő!

Immár sokadszorra futok bele ellenőrökbe a mozgólépcső alján, ma sikerült félrelöknöm egyiküket. (4-en voltak, nem szóltak utánam.) No nem szándékosan, inkább azért, mert a Blaha Lujza téren mindig sok utas száll le reggelente és a mögöttem jövők átgázoltak volna rajtam, ha megállok. Ezen persze elgondolkodtam. Miért van az, hogy minden logika nélkül adnak utasításokat? Hogy olyan emberek adnak "napiparancsot" akiknek lövésük sincs a tömegközlekedésről?

Már zaklatnak, ahol csak tudnak. Lefelé, felfelé, utazás közben... Jó, ellenőriznek. Tegyék. De ne fejetlenül! És esztelenül! Nem veszik észre, hogy balesetveszélyes a metrónál lent ellenőrizni? Reggelente akkora a tömeg, hogy ha az elejét megállítják, a többiek a peronon rekednek. Csak egy-két türelmetlen utas kell még és máris valaki a sínek között találja magát.

Ja, hogy lenne egyszerűbb megoldás is? Mondjuk ellenőröket állítani VALAMENNYI bejárathoz? Mert akkor kifelé már nem kell ellenőrizni? Ez még nem jutott eszébe senkinek? Az Örsön nincs ellenőrzés. Se kifelé, se befelé. A Pillangó utcánál sem láttam még. Vagy ennek is megvan az oka? Lenne tippem: mondjuk azért nincsenek ott ellenőrök, mert az összetákolt, újnak mondott megállók beáznak. Mert ugye ezek a felszínen vannak és az ellenőrök szegények megfáznának. Még csak az kellene, hogy a MÁV is ellesse ezt az ellenőrzési módot és már a peronon, a leszálló utasoktól kérje a jegyeket/bérleteket. Lenne ám ott zűr meg zavar!

Tényleg szükség van egy balesetre ahhoz, hogy átgondolják a logikátlan utasításaikat? Remélem, nem én leszek az a balesetes!

Üdv: Sacca