BKV-figyelő

Regőczi Miklós
Kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes

BKV Zrt.

Budapest, Akácfa utca 15.

Tisztelt Vezérigazgató-helyettes úr!

2008. május 16-án 15 órakor az M3-as metróvonal nyugati-téri állomásán a mozgólépcsőn az aluljáró szintjére érve, mielőtt még elhagytam volna az állomás területét a BKV Zrt. Jegy és Bérletellenőrzési Szakszolgálatának munkatársai a 83/2007. (XII.28) Főv. Kgy. Rendeletet több pontjában is súlyosan megsértve ellenőrizték a bérletemet, majd pedig megbírságoltak. Mivel a hangosbemondóban bejelentették, hogy a kijáratnál ellenőrzik a jegyeket és a bérleteket, a bérletemet időben előkészítettem, hogy felmutathassam az ellenőröknek. A BKV Zrt. szolgáltatását egy 2008. január 1.-től december 31-ig érvényes, a nevemre szóló éves bérlettel vettem igénybe, melyet a munkáltatóm, bocsátott rendelkezésemre. A tárcámból a bérletigazolványom csak félig lógott ki, a fényképet nem lehetett látni.

Mikor az ellenőrökhöz értem, kérés nélkül felmutattam a tárcámat benne a bérletigazolványommal, azonban a helyszínen tartózkodó R. E., 199-es számú BKV ellenőr kirántotta a kezemben lévő tárcából az onnan kilógó bérletigazolványt. A BKV Zrt. viteldíjait és azok alkalmazási feltételeit szabályozó 83/2007. (XII.28.) sz. Főv. Kgy. Rendelet 5. §-ának 1. bekezdése értelmében az utasoknak a jegyet, bérletet, bérletigazolványt stb. a BKV. Zrt. arra feljogosított személyei részére ellenőrzés céljából fel kell mutatni, és kérés esetén át kell adni. A hivatkozott paragrafus értelmében a BKV intézkedő munkatársa felszólíthatott volna az igazolvány átadására (melyet nem tagadhattam volna meg, de amennyiben mégis, úgy a 7. bekezdés értelmében az intézkedő ellenőrnek lehetősége lett volna rendőrt hívni ), de semmiképp sem ránthatta volna ki azt a kezemben lévő tárcámból.

Ezt követően R. E. BKV munkatárs a bérletigazolványomból kivette az éves bérletemet, az igazolványszelvényt visszaadta és felszólított, hogy adjam át számára a személyi igazolványomat. Elmondása szerint a bérleten szereplő szám és a bérletigazolvány száma nem egyezett. (2008. január 18-án a régi igazolványomat annak elhasználódása miatt egy újra cseréltem. A bérletemen még a régi igazolványom sorszáma szerepelt, ezt nem javítottam át az új igazolvány számára.)

Mivel a személyi igazolványomat nem voltam hajlandó átadni az ellenőr részére, és rendőrt kívántam hívni, az ellenőr közölte, hogy elkobozza az éves bérletemet és berakta azt, mindenféle átvételi elismervény vagy jegyzőkönyv kitöltése nélkül az övtáskájába. Miután nem adtam át a személyi igazolványomat, az ellenőr a bérletemmel együtt elindult a helyszínről. Felhívom tisztelt Vezérigazgató-úr figyelmét arra, hogy a hivatkozott jogszabály nem rendelkezik a leginkább az ötvenes éveket idéző kobzás intézményéről. Az 5. § 3. bekezdése értelmében az ellenőrzésre feljogosított munkatárs csak és kizárólag elismervény ellenében jogosult a bérletigazolvány, az értékszelvény vagy a jegy bevonására (és nem elkobzására), ha többek között a bérleten lévő szám és a bérletigazolvány sorszáma nem egyezik.

Mivel nem sikerült rendőrt hívnom, és az eljáró R. E. BKV-munkatárshoz a helyszínen lévő többi ellenőr is csatlakozott, és minősíthetetlen, valamint egy fogyasztóorientált és marketingvezérelt szolgáltató vállalatnál megengedhetetlen hangnemben szidalmaztak, továbbá semmi esély sem mutatkozott arra, hogy valamilyen írásos nyoma maradjon annak, hogy az ellenőr elvette az éves bérletemet, végső elkeseredésemben átadtam a 199-es számú ellenőrnek a személyigazolványomat. Az ellenőr ekkor, a személyi igazolványom adatai alapján kitöltött egy pótdíjfolyamati jelentést és átadott egy 12.000 HUF-ról szóló csekket.

Tisztelt BKV!

Sz. A. vagyok. Tegnap (03.25.) meglepő dolog történt velem a Moszkva téren. Este 8 óra után szerettem volna eljutni a Deák térre, hogy talákozzak néhány barátommal. Arra gondoltam, hogy a metrót választom, mert azzal 5 perc alatt ott vagyok. A mozgólépcsőnél ott állt egy ellenőr, akinek meg is mutattam a bérletemet, nagyon kedvesen megköszönte, mentem volna dolgomra, amikor utánam szólt. Megfordultam és kérdeztem hogy miben segíthetek. És akkor jött a döbbenet. A kezemben lévő bontatlan pezsgős üvegre mutatott és illedelmesen közölte, hogy azzal ott nem lehet. Kérdeztem mit, lemenni? Megtudtam, hogy a metró területére nem lehet lemenni alkoholos italt tartalmazó üveggel. Bontatlannal sem. (rákérdeztem). Zacskóban vagy táskában lévővel sem (rákérdeztem). Az ellenőr mondta, hogy vagy leteszem vagy felszínen megyek. Én még ekkor is azt hittem egyébként, hogy viccel. Nem viccelt. A felszínen mentem (5 helyett 25 percig), fáztam, késtem és 6 embert várattam meg.

Több kérdés is felmerül bennem. Miért kényszerít engem a BKV kényelmetlen kerülőútra, amikor fizetem a bérletet és az utazási feltételekben szereplő méreteket nem haladja meg a szállított dolog? Miért mehetettem le eddig mindig a metróba egy-két bontatlan üveg bármivel? Miért nem mehetek haza bevásárlás után metróval (mert ha nem lehet levinni a metróban alkoholos üveget zacskóban, táskában sem akkor ugye nem vásárolhatok be)? Miért feltételezi a BKV, hogy ha lemegyek egy bontatlan üveg itallal a metróba, akkor én azt ott kibontom, berúgok és rombolok? Miért nem feltételezi ezt akkor, amikor részegen mennek le emberek? Ha már azt feltételezi a BKV, hogy kibontom megiszom és rombolok, akkor miért csak a metrón baj ez? A villamosban is lehet kárt tenni és az alá is be lehet esni. Ha nem szállíthatok italt, mert azt feltételezzük hogy azzal rongálni, szennyezni tudok, akkor miért lehet nálam egy vekni kenyér, amit elmorzsálódhat, miért lehet nálam üditő, ami kiömölhet és miért lehet nálam paradicsomszósz, ami eltörhet és kifolyhat? Egyáltalán akkor miért árulnak ennivalót a metró mellett, amit aztán az emberek levisznek és szennyezhetnek vele? Kíváncsian várom válaszukat,

üdvözlettel Sz. A.

Tisztelt Utasunk!

Tájékoztatjuk, hogy elektronikus levele Társaságunkhoz megérkezett. Bejelentése alapján azonnal vizsgálatot kezdeményezünk. Válaszunkat a lehető legrövidebb időn belül (legkésőbb 30 nap) megküldjük Önnek.

Türelmét előre is köszönjük.

BKV Zrt. Ügyfélszolgálat

Tisztelt BKV,

Alábbi ügyemben nemhogy a "lehető legrövidebb időn belül", de 30 napon belül sem kaptam visszajelzést.

Üdvözlettel Sz. A.

Tisztelt BKV-figyelő!

Ma (2008. június 2-án) fél 2kor rögzítettem az alábbi képeket telefonommal az Erzsébet híd Budai hídfőjénél. Szerintem a BKV új koncepciója állhat az eset mögött, miszerint az egyéni közlekedőket megnyerje magának. Nem rossz ötlet, a kivitelezésen azért még van mit javítani. Így csak az amúgy is lezárt alsó rakpart miatti megadugó sült ki belőle.

Üdvözlettel: P.A.

Jászain megkapom a zöldet. Elindulok, pörgetek felfelé a Margit-hídra. A felhajtó után hallom, hogy a nyomomban egy busz. Aztán azt is megérzem, hogy meglöki a zsákom (Ortlieb) bal felső csücskét. Lezsibbad a gerincem, megingok, a busz es a padka közé szorulva támaszt keresek, nem találok mást, mint a sötétkék bádogot. Persze az megint taszít rajtam, úgyhogy ököllel is ütök rá egyet, hogy legalább egy utas észrevegyen. Busz elhúz, sikerül a lábamat letenni.

Vérnyomásom az egekben, nagy levegőt veszek, es indulok utána. A budai hídfőnél, a megállóban utolérem. Megállok előtte, kérdezem, hogy ez mi akart lenni. Nem hallom, mit mond, csak látom, hogy jobb karját lengeti. Csóvalom a fejem, és intek, hogy szálljon le. Erre elkezd integetni, hogy menjek előle. Nemet intek. Megmarkolja a kormányt, balra tekeri, és szép nagy ívben kikerül. Vajon hasonló manőver pár perce a hídon miért nem sikerült neki?

Persze tanú nincs, én meg örülhetek, hogy élek, hogy nem estem be a kerekek alá, és megvannak a lábaim. Most komolyan, mit lehet ezekkel kezdeni? Dühös vagyok és tehetetlennek érzem magam.

BPO-849, regi típusú Ikarus, 6-os járat. A cikk 2008-05-06-án jelent meg a szerző oldalán.