BKV-figyelő

Az utasok hozzáállását, viselkedését firtatta a napokban a BKK egyik jegypénztárosként dolgozó munkatársa. Levélírónk is elismerte, hogy a modortalanság gyakran a tömegközlekedésben dolgozókat is jellemzi. Erre reflektál Mónika levele, akivel egy villamosvezető volt udvariatlan. (Mai levelünk korábban érkezett, nem a jegypénztáros levelére adott válasz, inkább csak a témája miatt van összefüggés.)

Mint az olvasónk leveléből is kiderül, nem az ellen volt kifogása, amit a járművezető mondott, őt inkább a hangnem, a hozzáállás zavarta. A következtetés levonható, nem bonyolult: ha kölcsönösen megadnánk egymásnak a tiszteletet, számos konfliktushelyzet elkerülhető lenne. Meggyőződésem, hogy ez az általános, ugyanakkor ezek az esetek rossz szájízt adnak.

Ma este (2013. február 18. - a szerk.), egy igen hosszú nap után a Széll Kálmán téren sétáltam a 18-as villamos felé. Nem állt még be a megállóba, ott várakozott nyitott ajtókkal, ahová beérkezni szokott. Gondoltam, hogy felszállok rá, az a pár méter mit sem számít (hiszen nyitva voltak az ajtók, kit zavarnék?).

Miután elfoglaltam a helyem, egyszer csak rám szólt egy mogorva női hang: Vééégállomás (hozzáteszem, a villamos már 5-10 perce bent állhatott). Ránéztem a hang tulajdonosára, és egy meglehetősen ápolatlan, BKV-s egyenruhában lévő "hölgy" állt előttem. Köszöntem: Jó estét. Erre az előbbi nem épp kedves hang újra megismételte, hogy: Vééégállomás. (Talán ezt szánta köszönésnek, vagy azt hitte süket vagyok?!)

Mondtam neki, hogy "nem most érkeztem, hanem a másik irányba tartok". (Egyébként sem úgy néztem ki, mint aki elaludt a járművön, ráadásul mivel elhaladtam mellette, amikor még a vezető fülkében ült, láthatta, hogy felszállok.) Erre közölte az előbbihez hasonló, ha nem durvább stílusban, hogy: "akkor le lehet szállni, és a megállóban felszállni". Mondtam neki, hogy: "ezen a pár méteren már mi múlik?", erre annyi volt a válasz, hogy szálljak le.

Megkérdeztem a "hölgytől", hogy "miért vannak nyitva az ajtók, ha nem lehet felszállni?", amit tudomásom szerint nem tilt semmi (és így utólag tovább gondolva ezt nekem honnan kellene tudnom, hiszen egy leszálló helyen állt a villamos, járda mellett, nem a sínek között?!), majd odavágta, hogy az ajtók azért vannak nyitva, hogy ő át tudjon menni egyik fülkéből a másikba. De ezt már meglehetősen támadóan mondta, úgyhogy tényleg jobbnak láttam leszállni.

Kérdezem én: stílust nem tanítanak a BKV-nál? Hogy talán az ügyfél az első, mivel belőlünk élnek? Félreértés ne essék, nem azzal van bajom, hogy le kellett szállnom. Most először, és utoljára szálltam fel ott. Nekem a stílussal, a hangnemmel van problémám. Nekem alap, ha valakit megszólítok, köszönök neki. A másik dolog, hogy ha én megadom a tiszteletet, joggal várom el ugyanezt.

Ügyfélszolgálaton dolgoztam évekig, tudom azt, hogy az én viselkedésem egyben a szervezetet is minősíti, ahová tartozom. Persze, mondhatjuk, hogy alulfizetettek, fáradtak az emberek, de a jó modor, az udvariasság, a másik emberszámba vétele nem pénz, idő vagy energia kérdése.

Én sem keresek sokat, én is elfáradok a nap végére (átlag 10-12 órát dolgozom), mégis képes vagyok az emberekre mosolyogni, hiszen hiszek abban, hogy csak így tehető jobbá ez a világ. Ha figyelünk egymásra.

Ezzel a subjecttel érkezett Ákos levele, aki a 7-es és a 173-as buszok menetrendjét kritizálja. Pontosabban nem is a menetrendet, azzal nincs semmi baj, azzal viszont annál inkább, hogy a buszok közlekedése gyakran köszönőviszonyban sincs a menetrenddel.

A Facebook-oldalra már korábban is posztoltam a 7-es buszcsaláddal kapcsolatban. A valós járatsűrűség nagyjából átlag fele a menetrendben szereplőnek, de sokszor még rosszabb a helyzet.

Nekem csak a 7-es vagy a 173-as busz jó Kelenföld irányába hazafelé. 5-6 óra tájban (ami csúcsforgalom) gyakran várok 12-15 perceket, mire jön egy, de a 10 perc a minimum. Szinte kivétel nélkül együtt jönnek, holott a menetrend szerint váltásban kéne jönniük, és így 2-3 percenként kéne jönnie felváltva 7-esnek, 173-asnak. Ehhez képest a 12-15 perc felháborító.

Természetesen velük egyszerre jön a 173E és a 7E is rendszeresen. Így konvojban járnak, általában kettő busz a négyből szinte teljesen üres. Amikor ennyire nincs pénze a cégnek, ez szerintem megengedhetetlen.

Ma egy kicsit más volt a helyzet. Ma is 15 percet, de lehet, hogy többet vártam a Szent Imre kórháznál (7 óra előtt), mire jött egy 7-es busz végre. (Menetrendszerint három, de inkább négy 7-es és 173-as busznak kellett volna ennyi idő alatt jönnie). Közben öt darab 173E és három darab 7E ment el. 173-asnak nyoma se volt.

Itt vagy a menetrend van nagyon elszúrva, vagy a sofőrök váltása nincs kitalálva, vagy nincs elég busz, és a gyors járatokat nem ritkítják, csak a normál járatokat. Akkor viszont vissza kéne állítani, hogy az egyik gyors járat járjon csak a vasútra, mert így oda 2 percenként jár busz, a másik irányba pedig 15 percenként.

Ezzel a buszparkkal, ezzel a pénzkerettel csak a buszsofőrök fegyelmezett menetrendtartásával megoldható, hogy az utasoknak ne kelljen 15 perceket várakozniuk, mikor a menetrend szerint maximum 3 percet kellene.

A téma visszatérő: a "tájékoztató jellegű" menetrend Bettinát "tréfálta meg", bár a leveléből úgy tűnik, kibírta nevetés nélkül.

Sokat latolgattam írjak-e az oldalnak; a "Verseny ez vagy csak jön az ihlet?" című cikket látva elhatároztam, többet nem tétovázok.

Budapesten tanulok így nap mint nap a BKV járatait veszem igénybe, természetesen érvényes bérlettel. Reggelente a ráckevei hévvel veszi kezdetét a napom, ami gyakran késik néhány percet, és a rendszeres kábellopások miatt akár egész délelőtt csupán néhány hév jár a vonalon.

Múlt pénteken pedig 5 perccel korábban ment el a hév, amit emiatt testvéremmel lekéstünk, mert a több kilós táskával és edzőfelszereléssel nehéz átrohanni az úton és a síneken.

De ennél sokkal, de sokkal katasztrofálisabb a 151-es busz. Gyakran utazok ezzel a járattal és lassan már ott tartok, hogy nem is érdemes megnézni a menetrendet, hiszen úgysem abban az időpontban jön a busz, amikor ki van írva.

Rengetegszer fordul elő, hogy kimarad járat vagy késve érkezik. Egy ideig ezzel a busszal jártam iskolába is Csepel felé; Sósfürdőnél sokszor már fel se lehetett szállni a buszra, mert annyira tömve volt, és bizony sokaknak csak ez az egy járat jó.

Sajnos ez egy égető probléma, sokszor nincs időnk 15 percet várni egy buszra, mert egy épp kimaradt. Levelemmel nem a BKV-t szeretném lealacsonyítani, hanem felhívni a figyelmet ezekre a járatokra is.

Vitán felül áll, hogy a budapesti tömegközlekedés a rendszerváltás vesztese. Évtizedek óta nem költöttek rá annyit, amely legalább a szolgáltatás vagy az infrastruktúra állapotának szinten tartásához kellett volna. Ennek jelentőségét ritkán ismerték fel, s ha mégis, gyakran későn vagy rosszul.

Tagadhatatlan, hogy az elmúlt évtizedekben is voltak nagyobb fejlesztések (2-es metró felújítása, 4-es metró építése, Combino villamosok, Volvo buszok - hogy csak a legfontosabbakat említsem), ma is vannak. Az enyészet azonban egyelőre nagyobb úr, amivel nehéz felvenni a versenyt. Erről szól olvasónk levele is.

Az én problémám nem kicsit bosszantó, és elgondolkodtató… Ugyanazzal a járattal járok 20 éve és mostanra alakult ki az az állapot, ami a BKK számára figyelmeztető kell hogy legyen.

A 14-es villamos vonaláról van szó, amivel 20 évvel ezelőtt hamarabb beértem ugyanarra a munkahelyre, tehát a távolság nem változott, csak az erre költött idő! (20 éve 25 perc alatt beértem a munkahelyemre, most 45 perc szükséges hozzá!)

A mostani járatok (én a Rokolya utca és Lehel tér közötti 8 megállóról beszélek) csigalassúsággal teszik meg ugyanazt a távolságot, amit akár 10-20 évvel ezelőtt megtettek! A sínpályán érezhetően visszafogja a vezető a járművet, tehát valószínűleg utasításba kapták a lassú menetelést…

Szégyen, hogy a XXI. században nemhogy csökkenne a menetidő, hanem minden utazás hosszabb ideig tart…

Azt még nem is említettem, hogy utána metróra ülök, ami szintén lassúbb, mint évekkel előtte (bár ennek okát nap mint nap halljuk rádióból, tévéből) és hogy még jobb kedvvel induljon az ember napja, a mozgólépcsőből is csak egy üzemel; például a Kálvin téri megállóban a legnagyobb reggeli csúcsforgalomban, kígyózó sorban kell várni az egyetlen mozgólépcsőre való feljutást, ahelyett, hogy a másikat is elindítaná a helyzet magaslatán álló szolgáltató!

A közelmúltban olvashattatok itt arról, hogy nemcsak az a bosszantó, ha késik egy járat, de az is, ha a kiírtnál előbb jön. Az akkor bemutatott esetet a BKK kivizsgálta, és mivel olvasónk panasza jogosnak bizonyult, kötbérezési eljárást indított a BKV-val szemben.

Az mindenképpen előrelépés, ha egy-egy esetet a BKK kivizsgál, különösen, ha az nem marad következmény nélkül. Bence levele azonban azt mutatja, hogy a hetekkel ezelőtti eset korántsem egyedi.

A BKV-nak (jelen esetben helyesen a BKK-nak - a szerk.) írni nem látom értelmét lassan, mert úgyis egy sablonlevelet küldenek ki, amit direkt olyan stílusban írnak meg, hogy az olvashatatlanságig unalmas legyen...

Na, de röviden: nem versenyre kéne mennie a menetidőnek. Ha "kakilnia" kell a sofőrnek, azt megértem, de egy olyan busz esetében, aminek nincs a másik végállomásán épület, ez nem indokolja a rohanást, főleg, ha ott kivarja az indulási idejét.

A 129-es most is négy perccel előbb ment el a Tárogató úti megállóbol, 7:54 helyett 50-kor, persze az orrom előtt. Az a négy perc bőven elég ahhoz, hogy időben kiérjek a megállóba, amitől amúgy is csak egy percre lakom...

Sikerült elérnem, mert a végállomást kihagyva elfutottam a Bölöni György utcáig, ahonnan látszott, hogy a busz áll már a végállomáson. Na, ezért megérte sietnie. Ki is várta, hogy 7:56-kor elinduljon.

Volt olyan, hogy 6 perccel jött előbb, akkor azért értem el, mert 6 perccel előbb kimentem a megállóba. És akkor még a végállomáson sem állt meg, hogy megvárja az indulási idejét. Mondjuk akkor lehet, hogy tényleg szorongatta az ihlet...

Teszem azt, ha épp drága nagyi készülődne előbb kimenni 4 perccel, és így elmegy az orra előtt, ő nem fog lefutni a következő megállóig. Igen, persze lehet azzal dobálózni, hogy a nyugdíjasoknak van elég idejük, de persze a közhelyeket is érdemes újragondolni.