BKV-figyelő

Egyik olvasónk napi szinten tapasztalja, hogy a tizenéves diákok nem adják át ülőhelyüket a kismamáknak, nőknek, időseknek. Erre mondják: sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, látni bőven ilyet is, olyat is. Nektek milyenek a tapasztalataitok? (Olvasónk levelét szerkesztve közöljük.)

Pesthidegkút, 61-es villamos. Láthatóan drága ruhákban járatott, drága elektronikával felszerelt, ránézésre szimpatikus diákok foglalják el az ülőhelyek nagy részét. A megállókban felszálló, középkorú, munkába menő nőknek nem adják át a helyet.

Nekem ez furcsa. Egy nő mellettem áll a zötykölődő járművön, én meg ülök? Le se szoktam ülni, mert úgyis lesz olyan akinek átadnám.

Ma reggeli történet. A villamos első ajtójánál, ahol hármas ülés van, ül befelé fordulva egy tizenéves fiú. Megy iskolába. Drága cipő, drága kabát. Költenek rá a szülei, szeretik. A hármasban ül még két középkorú nő. Telik a villamos, gyűjti össze a munkába, iskolába menő embereket. A fiú továbbra is ül. Már tömve a villamos, történetesen nők állják körbe a srácot. Ez rendben van így. Nem gáz.

Felszáll egy olyan öthónapos-forma kismama; kabátja kigombolva, látszik hogy várandós. Éppen a fiú előtt tud megállni. A baba pont a srác fejével egymagasságban. Tiszta helyzet. Lehetetlen, hogy megfordult volna a fejében hogy esetleg felállhatna, mert akkor biztos megmozdult volna. Annyira egyértelmű helyzet, mintha megrendezték volna.

Az egyik középkorú nő áll fel, megjegyzi hangosan, hogy a fiatalok nem adják át a helyüket. A srác csak ül. Kismama is ül, most a középkorú nő áll. A fiú győz. Lehet hogy sokkal egyszerűbb a dolog. Például a szüleivel csak autóval járt kiskorában.

Ez a fiú még nem tudja, milyen jó udvariasnak lenni a nőkkel. Csak úgy, önmagáért. Mindenhol. Amúgy ha valami, hát a nőkkel szembeni figyelmesség nagyon visszajön, sokszorosan. :)

Beérve a munkahelyemre gyorsan elmeséltem pár munkatársamnak, mit láttam, mondták, hogy ez mindenhol így van.

Talán a márciusi tél, talán csak az általános rosszkedv teszi, hogy bármilyen nehézség esetén megtaláljuk a bűnbakot, akit szidni lehet. Okkal vagy ok nélkül. Gyuri egy ilyen esetet látott; a felesleges verbális agressziónak ezúttal egy trolivezető esett áldozatául.

Azt persze ezúttal is fontos hangsúlyozni, hogy általánosítani nem szabad, vonatkozzon ez trolivezetőre vagy nyugdíjasra egyaránt. 

Egy furcsa jelenet szemtanúja voltam ma reggel, melynek kapcsán tényleg szeretnék elnézést kérni utastársaim nevében... Megpróbálok tárgyilagos lenni, de nem könnyű visszafogni magam az idősebb korosztállyal kapcsolatban.

Történt, hogy munkába jövet szokás szerint a 81-es trolival közeledtünk az Örs Vezér téri végállomás felé, amikor bekanyarodáskor az egyik áramszedő valamiért önálló életre kelt és leakadt a vezetékről.

Hozzáteszem, nem vagyok trolibusz vezető, de utasként azt tapasztaltam hogy a vezető teljesen normális sebességgel és kanyaríven fordult volna a végállomásra, így az ő felelősségét kizárnám az esettel, kapcsolatban. Számomra teljesen természetes volt hogy ez bizony a jármű hibája volt. Nem kell tovább gondolni, előfordul az ilyen.

Legalábbis ha az ember egy kicsit gondolkozik akkor erre a következtetésre jut. Igen, HA (!) gondolkozik. Sajnos a járművön tartózkodó többnyire idős utas egy pillanat alatt váltott át minősíthetetlenül bunkó stílusra a vezetővel szemben. Pár gyöngyszemet idéznék is: "Ez hülye!", "Nem normális!", "Az ilyet hogy engedhetik buszt vezetni!". Még sorolhatnám de nem teszem.

Az embernek egy pillanatra olyan érzése van hogy a vezető pillanatokon belül botokkal és kerekes szatyrokkal meg csirkefarháttal történő lincselés áldozata lesz. Ez így talán viccesen hangzik, de mégis, ott a helyszínen én szégyelltem magam utastársaim nevében is. Ezúton szeretnék elnézést kérni a járművezetőtől utastársaim nevében.

Egyúttal szeretném üzenni az ingyen utazó nyugdíjasoknak, hogy pont ők azok, akiknek semmi alapjuk arra hogy elégedetlenkedjenek a kapott szolgáltatással kapcsolatban! Talán ha egy jelképes összeggel, mondjuk 3000 forinttal hozzájárulnának havonta a közösségi közlekedéshez, akkor talán (legyünk optimisták) ennyivel több jutna a járművek karbantartására és nem pottyanna le az áramszedő a kanyarban.

Remélhetőleg eljut a sofőrhöz, aki nem érdemelte meg ezt a bánásmódot, hiszen csak a munkáját végezte!

Hétfőn megjelent, "Az agglomerációban is gondot okoz a kaotikus menetrend" című bejegyzésünkkel kapcsolatban a Budapesti Közlekedési Központ az alábbi tájékoztatást küldte.

2013. március 8-án, pénteken a Törökbálint, Munkácsy Mihály út végállomásról a 272-es autóbusz járművezetője 6:43-kor jelentette a menetirányító diszpécsernek, hogy nem tud műszaki pihenőről beállni a 6:50-es indulására, mert a busz defektet kapott.

A végállomásról menetrend szerint 6:40-kor indult az előző autóbusz, így a műszaki hibás jármű után induló busz 7:00-ás menetrendi indulását 6:55-re módosította a menetirányító diszpécser, majd az azt követő busz 7:10-es indulásán pedig nem változtatott.

A Kosztolányi Dezső tértől az indulások már menetrend szerint történtek, mivel a műszaki hibás autóbuszt a Kelenföldi garázsból egy cserekocsi helyettesítette. Azonnal rendelkezésre álló tartalék jármű hiányában csak az indulási idők módosításával lehetett a zavart kezelni.

A 272-es viszonylaton 2013. március 1-jétől valóban volt menetrendváltozás, ahogyan erről korábban hírt is adtunk. Ez a változás érintett több olyan indulást is, amelyet az utas kifogásol: a korábban 7:13-kor induló autóbusz indulása 7:10-re módosult, valamint a korábbi 5:24-es végállomási indulás helyett most 5:22-kor indul a 272-es autóbusz.

Aznap ez utóbbi indulás nem lett módosítva, az utas férje erről maradhatott le: valóban korábban indult az 5:24-hez képest, de menetrend szerint és nem utasításra. A végállomási laptábla a jelenleg érvényben lévő menetrend szerint van kihelyezve, ahogy a panaszban szerepel, ezt egy járművezető jelezte is az utasnak.

A kellemetlenségek miatt ezúton elnézést kérünk.

Egy olvasónk a közelmúltban az alábbi kérdést vetette fel.

Vajon lehet kérni olyat a buszsofőröktől, hogy ha látnak a buszon aludni egy gyermeket, aki láthatóan egyedül van és valószínű iskolából megy haza hulla fáradtan, és még a buszvégállomáson is alszik, ahol a busz áll 10 percet vagy többet, hogy ébresszék már föl? Esetleg kérdezzék meg, hogy biztos nem kell-e leszállnia, vagy valami hasonló?!

Tudom, hogy egy alvó gyerek felébresztése nincs a munkaköri leírásukban, de talán az emberségi leírásukban ott lehetne...

Például a 169E busz sofőrjeitől lehet-e ilyet kérni? A másik végállomás 50 perc. Ha elalszik a gyerek, akkor már a második 50 perc környékén ébred fel, és így megint meg kell tennie az 50 perces utat. Ez a végállomásokon való várakozásokkal már három óra.

A gyerek felül a buszra mondjuk délután 2-kor és még 5-kor is a buszon van. Csak halkan kérdem, esetleg fel lehetne ébreszteni egy látszólag egyedül levő, alvó gyermeket a buszon vagy a végállomáson?

(...)

Magamból indultam ki, amikor ezt a kérést fel merészeltem tenni... Nekem nem lenne probléma. Ezt a bizonyos kisgyereket egy rakás orvos kivizsgálta, épp azért mert oly mértékben el tud aludni a járműveken, hogy állíthatod a telóját bármire, nem ébred fel rá. Állva is elalszik. Ez most komoly.

Sajnos (szerencsére) semmi problémát nem találtak. Azt mondták, hogy kinövi. Na most én dolgozom. Mert muszáj. Egyébként éhen halnánk. (Mondjuk így sem sokkal jobb...) Már nem alszik el oly mértékben mint 1-2 évvel ezelőtt, de még mindig előfordul. (1-2 évvel ezelőtt meg tudtam oldani, hogy együtt menjünk haza.)

Egyszerűen csak az a kérdés, hogy lehet-e figyelni a másikra, főleg, ha az gyerek??? A buszvezetőnek, amikor leparkolja a buszt a végállomáson, látnia kell, hogy ott maradt valaki a buszon. Vajon megnézi-e, hogy az a valaki miért maradt a tök üres buszon?

Naponta jár Törökbálintról Budapestre Marietta, aki sokáig elégedett volt a két város közötti tömegközlekedéssel, ám a közelmúltban meggyűlt a baja a menetrenddel. A helyzetet lerobbanó buszok és tanácstalannak tűnő járművezetők súlyosbították.

Az agglomerációs közlekedés mostanában kedvelt téma, lehet, hogy átveszi a Volán, sokan ódzkodnak ettől, sokan reménykednek a javulásban, optimalizálásban. Meglátjuk. Mindenesetre hadd osszam meg "élményemet" a nagyérdeművel a törökbálinti agglomerációs lét egyik sarokköve, a 272-es járattal kapcsolatban.

A járat alapvetően egy kifogásolhatatlan járat lehetne a BKV életében. Hisz ahhoz képest, hogy körülbelül 23 kilométert közlekedik, viszonylag gyakori a járatsűrűség, értelmes időn belül ér a város egyik jó közlekedésű csomópontjára, a Kosztolányi Dezső térre.

Mégis, az elmúlt egy-másfél évben tapasztalom, hogy a hétköznap reggeli járatok esetében nemegyszer előbb indítanak járatot vagy lerobban indulás előtt a busz. (A busz problémájáról természetesen már a garázsban is tudnak!) De mentesítő járatot nem, vagy lehetetlen időben küldenek. De inkább nem küldenek.

Legutóbbi "élményem" hatására ragadtam tollat, azt hiszem, nálam ekkor telt be a pohár. A menetrend szerint Törökbálintról Budapestre 6 óra 40-kor, és 50-kor, illetve 7 órakor indulnak járatok. (Persze előtte, utána is, de most ezek a relevánsak.) Ezen járatok a legkihasználtabbak a reggeli órákban, ezzel közlekednek a munkába igyekvők és a diákok.

Én a 7:00-s járattal szerettem volna menni, 6:56-kor értem le a végállomásra. Ekkor látom, hogy áll bent egy busz (szinte üresen), mely egyszer csak becsukja az ajtaját, és elmegy. Az utazóközönség meg csak áll a megállóban, értetlenül. Egy úr is nézegette a menetrendet, hogy akkor ez most melyik volt... A 6:50-es vagy a 7 órás?

Közben láttam, hogy hátrébb áll egy busz, kiírva rá: "szerelőre várva". Konstatáltam, hogy van egy lerobbant busz (már megint), oké. 7:01-kor beállt a következő busz, mely menetrend szerint Budapestről jött. Felszállunk. A sofőr meg kiszáll a vezetőülésből és bezárja a fülke ajtaját. A következő párbeszédet folytattuk le ekkor a sofőrrel:

Én: Ez nem a 7:00-ás?

Sofőr: Nos, 7:02 van, tehát ez semmiképpen nem lehet a 7 órás, ez a 7:10-es.

Én: Akkor hol a 7:00-ás? Merthogy 6:56-kor elment egy busz, ami nem lehetséges.

Sofőr (sztoikus, flegma válasz): Hát, megváltozott a menterend március 1-től.

Én: De ilyen járat nincs kiírva. Nincs kirakva a megváltozott menetrend? (WTF???)

Sofőr (már türelmetlen, rohan a pihenőbe): Fogalmam sincs, kérdezze a központot!

Ekkor már szerintem torzult a fejem, így bekopogtam a pihenőszobába (vagy irodába, pontos funkcióját nem tudom). Sofőr2 kijön. Párbeszéd:

Én: Jó napot kívánok. Nincs kint az új menetrend? 6:56-kor elment egy busz, ez most melyik volt?

Sofőr2: Ami kint van, az az új menetrend, és azért ment el előbb a 7:00-ás, mert előbb elindították. (WTF???!!!) Lerobbant egy kocsi, én beszóltam 6:41-kor, hogy rossz. Küldtek mentesítőt, és előbb elindították.

Én: De ne haragudjon, ez milyen eljárás? Akkor most szeretnék beírni a panaszkönyvbe, mert nem ez az első eset!

Sofőr2: Nincs panaszkönyv.

Én: Akkor mégis hol lehet reklamálni? Vagy egyáltalán szólni?

Sofőr2: Ott a telefonszám, fel lehet hívni. Vagy a központban.

Én: De önök vannak itt, önök koordinálnak, akkor most mi van?

Sofőr2: Én nem tehetek semmiről, ez van.

Nos. Nem feltétlenül baj tíz perc, ha az ember mondjuk

- nem Budapestre, annak huszonöt másik szegletébe jár dolgozni,

- nem reggel van,

- nem dugóidőszak.

De reggel volt, ráadásul péntek, amikor különösen magas a dugófaktor az M7-esen, és szerintem jó pár utas nem a Kosztolányira jár dolgozni vagy intézni a napi ügyeit. Hanem mondjuk Kőbányára. Vagy Óbudára. Tökmindegy.

Ehhez hozzáfűzném, hogy a férjem a Törökbálintról 5:24-kor induló busszal ment volna (leért a végállomásra 5:20-ra), és szintén közölték vele, hogy az említett buszt ELŐBB ELINDÍTOTTÁK!

Szeretném megkérni a BKV-t, hogy legalább olyan időszakban tartsák a menetrendet, amikor tényleg fontos, hogy mennyi idő alatt ér be a busz. (Megjegyzés: a menetrendek összeállításáért és a forgalomirányításért nem a BKV, hanem a BKK felel - a szerk.) Mondjuk 6-tól 9-ig. Sok ember életét könnyítenék meg.

Egy környéki 10 kilométeres bérlet 9800 forint, a Budapest-bérlet 10 500. A 10 kilométeres jegy 250 forint, a vonaljegy 350 forint. Kutya drága. Ezért már szolgáltatást és panaszlehetőséget várunk el. Ezzel csak azt érik el, hogy az utazóközönség is ugyanolyan ad hoc jelleggel álljon a jegyvásárlásra, mint amilyennel ők a menetrendet illetően.

Lábjegyzet, mielőtt bárki belém kötne, hogy túl sokat parázok: igen, van egy másik járat Törökbálintról, 172E néven fut. Ez más útvonalon közlekedik, a városka más részéből szedi össze az utasokat, amerre a 272 nem jár. A 172E is betér a végállomásra (Munkácsy Mihály utca néven fut). Reggelente nagyjából egyazon időben indul mindkettő a végállomásról. Sokan azért nem szeretik, mert csak rövid buszt indítanak, és már a végállomás előtti megállókban megtelik utassal, így zsúfolt, kényelmetlen, hering-busz.

Amennyiben levelem felkeltette a BKV-figyelő figyelmét, kérem, közöljék az oldalon, hátha normalizálni lehetne a szitut.

(Fotó: Wikipedia)