BKV-figyelő

Szép lassan érkeznek a 2-es metró vonalára az új metrószerelvények, melyeket az Alstom gyárt a BKV-nak. Demszky Gábor 2006. júniusában egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a leendő utasok választhatják majd ki, milyen legyen az új szerelvény homlokfala, és belső terek színösszeállítása. Idézet egy akkori cikkből:

"A polgármester a kiállított látványterveken érzékeltette, hogy milyen formatervezési finomságokról dönthetnek az interneten szavazók: a szerelvények homlokfalának kialakítása és a belső terek színösszeállítása dől el a következő időszakban. Demszky megosztotta a hallgatósággal azt is, hogy a francia szakemberek nagyon komolyan vették feladatukat, háromszor is jártak Budapesten, hogy konzultáljanak a látványtervek kialakításáról."

Az akkori szavazók hiába látogattak a főváros weblapjára, mert ott csak a metró homlokfaláról, a belső színekre nem lehetett szavazni. A szavazáson végül a lenti képen is látható 3-as számú versenyző nyert. Ha a képet összehasonlítjuk a megérkezett szerelvénnyel tisztán látható, hogy jelentős eltérések vannak a megszavazott, és a megérkezett szerelvények között. Elég ha az ablak alakját, az ablaktörlők elhelyezkedését, és a visszapillantókat megnézzük. De az a piros csík is hiányzik az oldaláról, ami elvileg megkülönböztetné a vonatot a 4-es metróra tervezett szerelvényektől.

Január elsejétől a vonaljeggyel anélkül szállhatunk át egyik metróról a másikra, hogy külön jegyet kellene érvényesítenünk. Ezt sajnos a hibás tájékoztatás miatt sok utas nem tudja, és a Deákon is keresik a lyukasztót az utasok a 2-es és a 3-as metrót összekötő folyosónál. A BKV a saját honlapján is félrebeszél. Előbb azt írja, nem lehet átszállni a jeggyel, metróról metróra, majd ezt az állítást egy következő mondatban megcáfolja. Tegnap esti képernyőkép:

Vajon milyen lelkivilága lehet annak a metróvezetőnek, aki majdnem minden megállóban azzal szórakozik, hogy a leszálló utasokra rázárja az ajtót, és a felszállásra semmi időt nem hagy? Értem én, hogy sűrűn jár a metró, és sietni kell, de legalább a leszállókat várja meg, ha már a felszállásra nem hagy időt.

Sziasztok!

Érdekes kalandom volt ma (márc. 04.) a 3-as metrón. 18:30 körül igyekeztem haza a Nyugatitól az Árpád híd felé, amikor belebotlottam egy idegbeteg állatba, aki metrót veztett. Az illetőt nem láttam, de egy olyan vonatot vezetett, amelyikben volt egy 3097-es sorszámú kocsi is. Remélem, ennyiből lehet azonosítani, és előveszik, mert amit csinált, az finoman szólva is baleset- és életveszélyes volt.

A vezető úr vagy hölgy minden egyes megállóban eljátszotta a következőt: Még javában kifelé szálltak az utasok a metróból, már mondta is be, hogy „Kérem, vigyázzanak, az ajtók záródnak”. És nem lacafacázott, be is váltotta a fenyegetést. A Nyugatinál rázárta az ajtót egy halom utasra, aztán kinyitotta, majd ismét rázárta egy csomó emberre, így egymás után vagy négy, öt alkalommal. Jött a Lehel tér, ott kb. kétszer játszotta el ugyanezt – nem volt annyi fel- és leszálló. A Dózsa György hagyományosan kis forgalmú megálló, de egyszer azért ott is összejött neki az „utasodacsukós” produkció, az Árpád hídnál pedig aratott. Alig tudtunk leszállni, már zárta az ajtót, aztán odazárta vagy háromszor az utasokat, a kevésbé bátrakat, akik nem mertek a szórakozó idióta metróvezető miatt felszállni, meg végül otthagyta a peronon.

Üdv: Egy utas

A talajsüllyedés és a talajvíz szivárgásának megállítása érdekében októberben utasítást kapott a kivitelező az alagutak falazatépítésének felgyorsítására, a talajmozgás és a szivárgás mára csökkent.

Beszivárog a talajvíz az épülő Gellért téri metróállomásba, adta hírül a Napi Ász című lap. A DBR Metró projektigazgatóság az Indexnek elküldött közleményében arról számolt be, hogy néhány centiméteres felszíni süllyedés és a talajvízszivárgás minden mélyépítési munka természetes velejárója. Ennek az állomásbelsőben alig vannak látható jelei, és a munkálatok felgyorsításával lecsillapodott, de most is folyamatos kísérőjelenség.

Fotó: Németh András
 

A DBR szerint felszíni épületek állagmegóvása és az állomásba szivárgó talajvíz megállítása érdekében még tavaly októberben utasították a Szent Gellért téri állomást kivitelező Bamco-t az állomás és a hozzá kapcsolódó peronalagutak belső falazatépítésének mielőbbi befejezésére. Itt tehát még zajlik a háromrétegű falazat utolsó, belső héjának az építése. A felszínmozgás, illetve a talajvízszivárgás ennek köszönhetően időközben lecsillapodott.

A belső falazatépítés várhatóan március végén, április elején fejeződik be, a kivitelező ezt követően tolhatja majd be a pajzsokat az állomásba. Az ilyenkor szokásos néhány hetes karbantartást követően kezdődhet majd meg a Duna alatti alagútépítés, ami előreláthatólag négy-hat hétig tart.

Az alagutakból mintegy 7,6 kilométer készült el. A déli pajzs március első felében „törhet be” a Szent Gellért téri állomásra, az északi már januárban megérkezett. A pajzsok behúzása az állomásba azonban csak a belső falazatépítési munkálatok befejezését követően történhet meg, a teljes körű tervezést és kivitelezést vállalt állomásépítőnek kötelessége ugyanis gondoskodni a munkálatok által érintett környezet maximális biztonságáról.

(Index)

Hétfőn igen nagy volt a fejetlenség a piros metró vonalán. Egy kóbor kutya került eddig ismeretlen körülmények között a metró üzemi területére, aki miatt a vonatok a Pillangó utcánál csak lassan tudtak haladni. Az egyik szerelvény meg is állt, és több percet várakozott. Több utas az életét is kockáztatva a kutya segítségére sietett, de a BKV-sok kitessékelték őket, nehogy valami bajuk legyen. Szerencsére az egyik metróban egy önkéntes kutyamentő is utazott, akinek köszönhetően a kutyus megmenekült. Részletes beszámoló állatmentő barátunk levelében:

Még teljesen gyanútlanul szálltam föl az Örs vezér téren a metróra. Sejtésem sem volt, hogy amint bezáródnak az ajtók, kezdetét veszi majd aznapi 1,5 órás BKV-s "kalandom".

Metrónk a Pillangó utcáig jutott el és ott hosszú percekig állt. Az első kocsiban utazván láthattam, hogy a vezető kiszáll, csóválja a fejét és áll teljesen tehetetlenül a peronon. Ekkor meghallottam a nyüszítést. Állatszerető ember lévén (2 éve vagyok a Lelenc Kutyamentő Egyesület önkéntese) rögtön kirohantam megnézni, hogy hol a kutya és hogy miért nyüszít.

A kutya a sín és a vasbeton kerítés közötti füves részen feküdt, körülötte három fiatal, akik próbálták különböző módszerekkel kivarázsolni az életveszélyből a kutyát, úgy hogy a magasfeszültség miatt ők is ugyanolyan veszélyben voltak. Mondanom sem kell, biztonságiak, technikusok sehol, a metró vezetője visszaszállt és elhúzott úgy, hogy a 3 diák és a kutya a sínek mellett voltak.