BKV-figyelő

Valószínűleg hamisítás céljából lejárt bérleteket gyűjt egy BKV-ellenőr a Ferenciek terén a metrólejáratnál. Az esetre olvasónk, Gábor hívta fel a figyelmünket akit meglepett, hogy a bérlethamisítók már ilyen nyíltan csinálják a dolgot. Sajnos az utas hiába tesz panaszt a BKV-nál vagy a rendőrségen, a bérletgyűjtés nem ütközik szabályokba.

Kedves BKV-figyelő,

Múlt hét szombaton a Ferenciek terénél szerettünk volna lemenni a metróba. A mozgólépcsőnél két BKV ellenőr és két biztonsági ember állt. Ahogy odaértünk, mindketten bemutattuk a bérletünket (egymás mögött haladva), majd haladtunk volna tovább. Barátnőmet az ellenőr azonban nem engedte, hanem felszólította, hogy mutassa be még egyszer a bérletét. Ennek ő eleget is tett (hiszen érvényes bérlet volt nála). Ekkor az ellenőr halkan odasúgta neki, hogy nincs véletlenül régebbi bérlete? Nagyot néztünk, és egy nemlegesen válasszal leráztuk. Ahogy mentünk le a mozgólépcsőn, akkor vettük észre, hogy a bérletre nem volt ráírva a bérletigazolvány azonosítója. Valószínűleg az ellenőrnek ez szúrt szemet, és azért szerette volna elkérni a régebbieket, hogy az azokon szereplő dátumokat meghamisítva eladja őket.

Meglepett, hogy ezt ennyire nyíltan csinálta az ellenőr!

Üdv, Gábor

Az alábbi levelet azért teszem közzé, mert több félreértés is olvasható benne, és ezeket tisztázni szeretném. Olvasónk azért fordult hozzánk, mert felháborítónak tartja, hogy csak 8 darab bicikli szállítható a fogaskerekűn, és nem érti, hogy a BKV miért ragaszkodik annyira ehhez a szabályhoz, amikor sokkal több kerékpár is elférne a kocsikban. Az első félreértés, hogy nem a BKV, hanem a Nemzeti Közlekedési Hatóság ragaszkodik a szabályhoz, ugyanis ők találták ki, hogy csak nyolc, és nem több, ezt pedig a cég kénytelen betartani, különben megbüntetik. Azért pont ennyi, mert a hatóság szerint ennyi szállítható biztonságosan, és ennyi fér el kényelmesen. Tehát ebben legkevésbé a BKV a hibás:

Tisztelt BKV-figyelő!

Erről a témáról érdemes lenne írni a blogon.

Valamilyen oknál fogva csak 8 kerékpár szállítható a fogaskerekűn egyidejűleg, és ezt a szabályt egy ideje be is tartatják keményen. Csakhogy semmi racionalitás nincsen ebben a szabályban. A kerékpár nélküli utasokat nem zavarják a kerékpárok, hiszen sosincs annyi utas, hogy nem lenne elég hely. Most viszont félig üresen mennek fel a fogasok, mégsem engednek be több biciklit. Simán elférne 20 bringa is, de csak 8-at engednek be.

Milyen jogon tagadják meg a felszállást azoktól, akiknek érvényes vonaljegyük, bérletük van? Miért nem lehet 8-nál több biciklit szállítani, amikor bőven lenne elég hely?

Ma pl. több olyan szerencsétlenül járt biciklis is volt, akiket KETTŐ szerelvényre sem engedtek fel, ezért 50 percet kellett várniuk feleslegesen. Pedig félig üresen ment fel mindkét fogaskerekű. Miféle nevetséges szabályozás ez?

És ha a BKV a csőd szélén áll, akkor hogyan van pénze alkalmazni csak azért embereket, hogy a 8 biciklis szabályt betartassák? Ezek az odaállított "ellenőrök" nem is kérik a jegyeket, csak a 8 biciklis szabályra figyelnek.

A BKV-nek alkalmazkodnia kell az utasigényekhez. Az utasigények pedig a következők: jó időben, főleg hétvégén, annyi biciklis használná a fogaskerekűt, hogy indokolt lenne ebben az időszakban az első kocsit csak bicikli szállításra kijelölni, és oda annyi biciklit lehetne betenni, amennyi befér.

Üdv.

Nem csak pénz, hatalmas nagy szerencse is kell ahhoz, hogy a tömegközlekedést választó Budapestiek szabályosan felszállhassanak a BKV valamelyik járművére. Többször foglalkoztunk már azzal, hogy a külső kerületekben szinte lehetetlen jegyhez jutni, de a helyzet a mai napig változatlan. Bár a problémát megoldaná, ha a járművezetők árulnának jegyet, a BKV mégis úgy áll a témához, mintha szívességet tenne az utasoknak, hogy elviszi őket. Tehát aki nem vonaljeggyel a kezében születik, az sokszor kénytelen bliccelni:

Kedves BKV-figyelő!

Néhány héttel ezelőtt egy vasárnap délután 5 órakor, nagynénémnél, a Centenáriumi Lakótelepen úgy döntöttünk, hogy mégsem autóval, hanem BKV-val közelítjük meg a Belvárost, mert visszaútra kaptunk ingyen fuvart egy barátomtól. Nagynéném 67 éves, így ingyen utazik. Én pedig, mivel mostanában ritkán járok BKV-val, jegyet szoktam venni. De mivel gyűjtőjegy-készletem otthon maradt, nagynéném pedig koránál fogva jegyet már nem tartalékol, így vásárolnunk kellett volna valahol a megálló közelében.

A Centenáriumi Lakótelepen, pont a 44-es busz megállójában (helyismerettel rendelkezőknek: Futórózsa - Margit u. sarok) található egy kis bolt. De ott jegyet nem tudtak adni. Trafik, újságos nem volt nyitva a közelben. Így a szerencsénkben bízva felszálltunk a buszra, majd Mátyásföld Repülőtér HÉV megállónál leszálltunk, hogy ott az automatából vegyünk jegyet. (a megállóban ráadásul ellenőr-gyanús emberek próbáltak felszállni, hastáskával, három különböző ajtón). A régi típusú jegykiadó rendben működött, bár igencsak nehezen olvasható nyomatú, a 90-es éveket idéző BKV logóval ellátott jegyet adott ki (a papír viszont már hologramos volt), ami logikus egy több, mint 20 éve működő J-90-es automatától. Jött is a HÉV pár percen belül. Azonban felszállva a zöld vonatra, minden jegykezelő készülékben - nyilván bliccelők által hátrahagyott - pénzérmét találtunk, így a jegyet érvényesíteni nem tudtuk. A metróra átszállva már minden a legnagyobb rendben történt.

Kérdésem, hogy a BKV-t ennyire nem érdekli, hogy a külvárosi járataik vonzáskörzetében nem lehet jegyet vásárolni? Az pedig teljes egészében paródiába illő, hogy a lyukasztókat eltömítve egy-egy darab pénzérmével, bliccelni lehet. Legközelebb már kalauzkulcsra is szükségem lesz, hogy érvényesíteni tudjam jegyemet. Összesítés: 3 igénybe vett járatból csak 1 esetben (metró) volt lehetőség arra, hogy az utazáshoz a kiindulási helyen jegyet vásároljunk, és azt a a szabályzatnak megfelelően érvényesítsük.

Csak hallomásból tudok egy emberről (a bácsi 1992-ben meghalt, az eset kapcsán nagynéném mesélte), aki élete során bármikor, amikor vonattal utazott, és olyan megállónál szállt fel, ahol nem volt pénztár, valamint nem találkozott utazása során kalauzzal, a jegy árát félretette, majd minden év végén, felírva a járatszámokat, és időpontokat, az összeget elküldte a Vasúttársaság számára. Vajon hány ilyen utasa van jelenleg a BKV-nak?

Soha nem látott pusztítást végzett a a szentendrei HÉV járműveiben egy kilencfős részeg társaság. Tizenöt vagon több mint ötven ablakát zúzták be kövekkel, és még a sínek menti nádast is felgyújtották. Azért haragudtak meg a BKV-ra, mert lekésték az utolsó, Budapestre tartó HÉV-et, -írja mai számában a Blikk.

A felbőszült fiatalok az úgynevezett tárolóvágányon várakozó üres vonatokon álltak bosszút, átmásztak a síneken, és amikor elég közel jutottak, kövekkel dobálni kezdték a járműveket. Csörömpölés zaja töltött be a szentendrei éjszakát, ahogy egymás után zúzták szilánkokra a HÉV ablakait. De mindez még nem volt elég a vandáloknak. Miután megunták a pusztítást, gyalog Pomáz felé indultak, és útközben felgyújtották a sínek melletti nádast. A következő állomáson még összetörtek néhány tükröt. Itt ért véget a tombolás, a nádas lángjai miatt ugyanis kivonultak a tűzoltók, a rendőrség pedig keresni kezdte a garázda társaságot.

Fotó: Blikk

Egyiküket, egy 19 éves fiút még aznap éjjel a helyszínen elfogtak és bevittek a rendőrök. Vallomása alapján másnap valamennyi társát megtalálták a nyomozók. A rendőrség a rongáláson kívül azzal is gyanúsítja őket, hogy megvertek egy 21 éves fiatalembert a szentendrei HÉV-végállomáson. Tettükért akár 3 éves börtönbüntetést is kaphatnak.

„Csoportosan elkövetett garázdaság bűntett és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folytatunk eljárást az ügyben. A 9 gyanúsított kihallgatása megtörtént, vallomásuk esetleges ellentmondásait szembesítések során fogjuk tisztázni" – közölte megkeresésünkre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája.

Fotó: Blikk

– Sem én, sem a kollégáim nem emlékszünk ehhez fogható pusztításra. A vandálok rendszerint összefirkálják a járműveket, vagy összeszaggatják az üléshuzatokat, de olyan még nem történt, hogy módszeresen járműveket verjenek szét – mondták egybehangzóan nevük elhallgatását kérő BKV-s dolgozók.

A BKV sajtóosztálya megerősítette, hogy mintegy 50 ablakot zúztak be az elkövetők. A kár felmérése még folyamatban van, de csak az üvegek kicserélésének számlái meghaladják a másfél millió forintot.

A rendőrségi statisztikák szerint tavaly csak Budapesten 6 ezer rongálási ügyben nyomozott a rendőrség. Évente több  több tízmillió forintos kárt okoznak a BKV-nak a rongálások – tudatta a társaság sajtóirodája. Gyakran betörik vagy összefirkálják az üveget, az utastéri burkolatokat, ellopják vagy megrongálják a kapaszkodókat, a jegykezelő készü­lékeket.

(Blikk - V. J. Z.)

A lenti levélben felvetett probléma olyannyira átlagos jelenség Budapesten, hogy már akkor lepődöm meg, ha a Délpesti garázs felé közlekedő buszok egyike megáll a Margó Tivadar utcánál. Holott ha jól tudom, a garázsmenetnek ugyan úgy fel kellene vennie az utasokat, mint a menetrend szerint közlekedő buszoknak, főleg ha a megállóban várakozók intenek.

Tisztelt BKV-figyelő!

Szeretnék egy számomra fontos dolgot megtudni, méghozzá, hogy a garázsjáratoknak meg kell-e állnia a megállókban, míg nem ér a garázsba?

Én a 18. kerület 182-s busz megállójában a Nagyenyed utcánál várom a buszt és főleg a garázsjárok lennének jók nekem, mert Csepelen lakom és a 36-s buszra a délpesti garázsnál át tudnék szállni.

De sajnos az a jellemzőbb, hogy nem állnak meg a garázsjáratok még intésre sem, mint a szél úgy száguldanak. Szertném tudni mi a szabály, meg kell e nekik állni, vagy rájuk van bízva, hogy megállnak e?

Nekem az egyik sofőr azt mondta, hogy meg kell nekik állni, de nem figyeli őket senki. Saját belátásuk szerint cselekszenek, és ha sietnek letenni a buszt, akkor otthagyják az utasokat.

Üdvözlettel: Sz. Ilona