BKV-figyelő

Az utaspanaszok kivizsgálása során sosem derül ki a teljes igazság. A utas mond valamit, az érintett tömegközlekedési dolgozó pedig annak az ellenkezőjét, a végeredmény pedig az esetek többségében nulla. Ezért fontos, hogy a panaszokat az utasok minél részletesebben írják le; úgy, ahogy olvasónk is tette. Íme.

Az alábbi levelet küldtem a BKK ügyfélszolgálatának egy (újabb) ellenőr-incidens kapcsán, ami ezúttal velem esett meg. Bár velem személy szerint még soha nem történt ilyen, lévén jó nevelést kapott, érvényes bérlettel MINDIG rendelkező, minden utazási feltételnek megfelelő utas voltam mindig is, mindezek felett pedig ápolt kinézetű, kis termetű egyedülálló fiatal nő lévén a fellépésem sem tud fenyegető lenni.

Ma mégiscsak sikerült egy orknak engem, a jellegtelen szürke kis egeret kipécéznie. Pénzt végül nem tudott nyerni belőlem - nem volt miért megbüntetnie -, ezért a velem szemben tanúsított viselkedésével állt bosszút. Majd meglátjuk, ki nevet a végén... Íme.

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Panaszt szeretnék bejelenteni a 2013. április 14-én 17:00-kor a Klinikák metrómegállónál szolgálatot teljesítő, SZ-2064506 szolgálati számú női biztonsági őr ellen. Előrebocsátom: a tárgynapra érvényes és az előírásoknak megfelelően kitöltött teljes árú bérletszelvénnyel és bérletigazolvánnyal rendelkezem, minden, a 2013. január 1-én életbe lépett "A Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Üzletszabályzata" c. dokumentumban előírt utazási feltételnek megfeleltem az eset idején is, csakúgy mint eddig egész életem során. (Kérésükre szíves örömest be is mutatom a releváns dokumentumokat.)

A bérletszelvényt - ahogy 25 éve mindig - ugyanabban a BKV jegy- és bérletpénztárban vettem, a vásárlást igazoló blokkot megőriztem. A bérletigazolvány száma jól olvasható, a szelvény nem sérült. Viselkedésem egy civilizált, jó nevelést kapott, magasan kvalifikált emberhez méltó volt az Önök munkatársával szemben, a bérletet már a(z esetleges) kérést megelőzően felmutattam - ahogy mindig. Nem volt tehát ok incidensre (legalábbis részemről).

Ezúttal azonban sajnos kollégájuk épp engem választott ki kötekedés céljára. (Gondolom, a jól ismert okból: kistermetű, 50 kilós fiatal nő egyedül - ideális áldozat.) A szóban forgó "hölgy" (sajnálatos módon megjelenése és beszédmodora erre a titulusra érdemtelenné tette, de legalább egyikünk legyen udvarias a másikkal, még ha ez egyoldalú is, így maradok ennél) azonban ki akarta rántani a kezemből, amikor már indultam volna lefelé a mozgólépcsőn.

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a fent idézett Üzletszabályzat értelmében "kérésre köteles" vagyok átadni a dokumentumot, így ha nehezen is, de az ágáló és kapálódzó, szemmel láthatóan konfliktust óhajtó kolléganőjükkel sikerült megértetnem, hogy várjon egy kicsit, nyugodjon meg, mindjárt kihalászom a bérletszelvényt a tokjából, és átadom neki, amint abbahagyja a rángatást. Így is tettem, és átnyújtottam a szelvényt.

Természetesen megpróbált belekötni: hosszasan rázogatta, forgatta, a fény felé tartotta (elállva ezzel a mozgólépcsőt a többi utas elől, de gondolom idáig már nem terjedtek értelmi képességei), és természetesen nem tudott kifogásolnivalót találni a hibátlan, helyesen kitöltött, érvényes és eredeti bérletszelvényben. Emiatt - gondolom - roppant dühös lett, hiszen hozni kell a napi kvótát pótdíjazából...

Így - jobb híján - máshol nem találva fogást, kigúnyolta a beszédemet: egyszer azt találtam mondani két szó között, hogy "ööö", erre ő folyamatosan "ööö"-zve minden szó között gúny tárgyává tett; emelt hangon, arrogánsan, hovatovább bunkó módon kommunikált velem, noha én végig udvariasan, magázva, a provokációiba nem belemenve, a hangomat még csak föl sem emelve beszéltem vele.

Nem gondolom, hogy ez megfelelő magatartás egy szolgáltató képviselője részéről egy Fizető Ügyféllel szemben. (Még akkor sem, ha a másik fél is így viselkedne - de ez esetben még csak ez sem állt fenn.)

Mivel a nyakában lógó igazolvány a rajta szereplő szolgálati számmal - a korábban már hivatkozott Üzletszabályzatban szereplőekkel ellentétben - nem volt "jól látható", így megkértem, hogy legyen szíves megmutatni. Erre eltakarta azt, először a táskája vállszíjával, majd az ujjával letakarta a számot, és elkezdett minősíthetetlen modorban üvölteni velem, hogy "Mi a gond? Ööööö, na mi a gond? öööö??? Naa? Naaa???"

Természetesen - mivel kettőnk közül a jelek szerint én vagyok az intelligensebb és jólneveltebb - ebbe a provokációs kísérletbe sem mentem bele, továbbra is szépen, halkan ismételtem, hogy szeretném látni a szolgálati számát, mert jogom van ahhoz, hogy láthassam. Semmi mást nem mondtam.

Ezek után - a szolgálati számot mind elől, mind az igazolvány hátulján gondosan letakarva - az arcomba tolta (nem megmutatta, szó szerint az arcomba tolta, durván, három centire az orromtól) az igazolvány hátulján szereplő jogi szöveget, mely szerint ők jogosultak az ellenőrzésre (amit én egy másodpercig sem vitattam - mindössze a szolgálati számát szerettem volna látni).

Válaszoltam - továbbra is nyugodtan és halkan: ha igazam van, nem lehet kihozni a sodromból -, hogy köszönöm, láttam, szeretném továbbra is a szolgálati számát látni. Erre ismét visszatolta az arcomba a jogi szöveget, továbbra is letakarva a szolgálati számot. "Naaa, elolvasta már???"

Ekkor egy férfi kollégája lépett oda hozzánk, és elkezdte magyarázni, hogy én köteles vagyok kérésre átadni a bérletszelvényt. Válaszoltam neki, hogy semmi gond, megtettem, vissza is adta, de szívesen megmutatom neki is - meg is tettem. Hozzátettem, hogy a probléma nem itt van, hanem ott, hogy szeretném a kolléganője szolgálati számát látni, de ő ezt nem teszi lehetővé, noha kötelessége lenne, mert az utasnak joga van ellenőrizni, hogy valóban a BKK munkatársával van dolga.

Erre ő szólt már rá a "hölgyre", hogy "mutasd meg neki", mire a "hölgy" a BKK munkatársához méltatlan, borzasztóan modortalan és pofátlan kommentek kíséretében végül - a korábbiakhoz hasonló módon - az arcomba tolta a számot is. Ezután tudtam azt felírni. Én további megjegyzéseket nem tettem (sőt azelőtt sem), ő viszont igen.

Kolléganőjük személyleírása: 50-60 év közötti, 165-168 cm magas, világos vállig érő egyenes hajú (amelyet hátul összekötve hordott), átlagos testalkatú, fémkeretes szemüveges, beesett arcú, kissé fogatlan, amely a beszédén is hallatszik. Nem ellenőr volt, hanem a BKK-nak vagy annak alvállalkozójának biztonsági őre (zöld karszalaggal). Az eset helyét, idejét, és kollégájuk szolgálati számát a levél elején megadtam.

Sajnos nincsenek illúzióim az esettel kapcsolatban: a "jól bevált" gyakorlat szerint a BKV valószínűleg ismét mindent tagadni fog, ahogy eddig is tette minden egyes esetben, amelyek nyilvánosságra kerültek, azt válaszolva, hogy megkérdezték az érintett munkatársat (ez vagy igaz, vagy nem), aki állítása szerint mindenben a szabályoknak megfelelően járt el (naná, okosan egyedülálló utast választott, hogy ne legyenek tanúk, a kollégái meg úgyis őt fogják igazolni, ahogy mindig - függetlenül attól, hogy mi az igazság).

Ha lenne tanúm vagy hangfelvételem, ergo a BKV nem tudna az arcomba hazudni, akkor jobb esetben annyit közölnének, hogy "szóbeli figyelmeztetésben részesítették kollégájukat" (megintcsak vagy igaz, vagy nem, de még ha igaz lenne is, egy szóbeli "enyje" nyilvánvalóan semmit nem ér, és nem nevelné szolgáltató képviselőjéhez méltó modorra kollégájukat).

Rosszabb esetben - ismét - elhárítják majd a felelősséget, mondván, hogy az alvállalkozó alkalmazottja nem az ő munkatársuk, így nem tartoznak érte felelősséggel. (Pedig dehogynem: az ő képviseletükben jár el.)

Nagyon sajnálom, hogy a "hölgy" elfelejtette, hogy bizony az én munkámból, az én pénzemből, az én adómból van állása és fizetése, és ilyen minősíthetetlen viselkedésre ragadtatta magát eltartójával szemben, minden ok nélkül. Ismétlem: minden utazási feltételnek megfeleltem, halkan, udvariasan, személyeskedések és megjegyzések nélkül kommunikáltam, kizárólag a lényegre szorítkozva, és kérésre (még ha modortalanul is hangzott el) minden látni kívánt dokumentumot átadtam.

Nagyon sajnálom azt is, hogy a 21. században, az Európai Unióban ilyen mentalitás még egyáltalán létezhet (sőt mi több: hallgatólagosan elfogadott!) egy szolgáltatást végző cégnél, ugyanakkor az az általános elv még mindig nem nyert teret, hogy az Ügyfélnek mindig igaza van. (Különösen akkor, ha tényleg.)

A fenti esetet elküldöm majd a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak is, érdeklődve arról, hogy meddig marad még az a tarthatatlan állapot, hogy az Utasnak, a Fizető Ügyfélnek semmilyen eszköz nincs a kezében, amikor a BKK, BKV és alvállalkozói munkatársainak áldozata lesz. Akik - mellesleg -köztudottan előszeretettel pécéznek ki hozzám hasonló egyedülálló nőket, vagy gyerekeket, fogyatékosokat, mozgáskorlátozottakat, időseket, kismamákat...

Nem reménykedem tehát az érdemi eljárásban, de levelemet megküldöm a BKV-figyelő és Tékozló Homár blogoknak is, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjon az eset. Szolgálati számmal együtt.

Ildiék húsvéthétfője nem telt túl jó hangulatban. Levele alapján teljesen feleslegesen kerültek összetűzésbe az ellenőrrel a HÉV-en. Hivatalos panasz lett a vége.

A mai (2013. 04. 01. 17:20) Pomáz-Békásmegyer HÉV járaton az ellenőr viselkedése felháborított. Leszálltunk egy megállóval korábban, mert nem is figyeltük hol járunk a szép, nyugis, napsütéses időben, majd sietve visszaszálltunk a vonatra, mikor láttuk, hogy nem annál a megállónál járunk, ahol le kellett volna szállnunk.

Még jót nevettünk a kis bakinkon, amikor jókedvünket egy ellenőr és egy gyanús külsejű biztonsági őr (gondolom az lehetett, mert ez nem látszott egyértelműen rajta) agresszív hangszíne törte meg, akik felszálltak utánunk azon az ajtón, amin mi, és az ellenőr fennhangon kérte, hogy mutassuk meg a jegyünket, bérletünket.

Mivel van érvényes BKV-bérletünk, ami Budapest közigazgatási határán belül használható, ezért kértünk kiegészítő jegyet (amit tudtunkkal a HÉV-en az ellenőrnél is válthatunk) Pomáz állomásról. Miután kifizettük az összeget, és lassacskán megkaptuk a jegyet, az ellenőr "beszólt", hogy olyan nehéz lett volna kifizetni a 250 forintot?

Nem is értettük ezt a kérdést, de ő folytatta, hogy nem kéne leugrálni a HÉV-ről, és másik ajtón felszállni, mert akadályozzuk a biztonságos utazást. Majd minősíthetetlenül kezdett velünk beszélni, hogy képzeljük azt, hogy bliccelünk... Nagyon kiakadtunk, mert tudjuk magunkról, hogy nem szoktunk bliccelni, még soha nem fordult elő, hogy a BKV-val összetűzésbe kerültünk volna.

Közben vitatkozott velünk és sértegetett bennünket, fennhangon bliccelőknek nevezett bennünket a többi utas hallatára, lejárató szöveget fogalmazott meg ellenünk, mire kértük, hogy igazolja magát, mert szeretnénk panaszt tenni ellene. De kétszeri felszólítás ellenére sem adta oda az igazolványát, csak nevetett rajtunk és kötekedett velünk.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az ellenőrön sem karszalag, sem igazolvány nem volt látható (legalábbis látható helyen). A biztonsági őrnek látszó tag pedig némán figyelte az esetet.

Mikor leszálltunk a következő megállónál, odaszólt nekünk, hogy ha egy nagyértékű fényképezőgépre van pénzünk, akkor a 250 forintos jegyre miért nem telik. Mit nem enged meg magának??? Néztünk rá, hogy normális-e, hogy ilyeneket mond nekünk, kikérjük magunknak a hengnemet, és a drága géppel készítettünk is felvételeket az ellenőrről és társáról.

Ezután pedig a forgalomirányítóknál tettünk panaszt, jegyzőkönybe vetettük az esetet. Sajnos az irodában nem tudtak segíteni abban, hogy ki lehetett az ellenőr. Nagyon felháborít, hogy így viselkedtek velünk, pedig annyi illetéktelen ember utazik nap, mint nap a tömegközlekedési eszközökön, akikkel persze senki nem csinál semmit, a becsületes embert pedig sárba tiporják!

Heves vitát váltott ki a blog olvasói közt a január 21-én megjelent "Majd magamnál jól befűtök, az utasok meg fagyjanak meg!" című bejegyzésünk. Ahogy már sokszor, ezúttal is fontos hangsúlyozni, hogy a blog szerkesztőjeként nem foglalok állást, nem teszek igazságot, de minden oldal álláspontjának teret biztosítok. Bejegyzésünkre ezúttal a BKV Zrt. reagált.

A BKV figyelőn megjelent "Majd magamnál jól befűtök, az utasok meg fagyjanak meg!" című bejegyzésre az alábbi tájékoztatást adjuk:

Az ügyben érintett járművezetőt meghallgattuk. A bejelentés és a járművezető elmondása tartalmilag két pontban különbözött. Az első különbség, hogy a járművezető úgy emlékezett, hogy az utas a kettes ajtónál próbált felszállni, a bejelentő az eset leírásában az első ajtót említi. Ez azért fontos, mert a hölgy nem tudta, hogy a külső ajtónyitóval hogyan lehet nyitni az ajtót, így a járművezető azt a vezetőfülkéből nyitotta. Azonban míg az első ajtót lehet külön nyitni a vezetőfülkéből, a többi ajtót külön-külön nem – csak jelzésre.

A másik lényeges különbség az volt, hogy nem hangzott el a "Majd magamnál jól befűtök, az utasok meg fagyjanak meg!" kijelentés. Ezt a levélben említett "idősebb" utas is alátámasztotta, miután sikerült vele felvennünk a kapcsolatot. Az utastárs elmondása szerint a rosszindulatú panasszal ellentétben a járművezetőnk kommunikációjában, magatartásában nem használt sértő hangnemet, durva kifejezéseket, a "kollektív büntetésre", az utastér fűtésének lekapcsolására pedig utalást sem tett.

Azonban a tanú is úgy emlékezett, hogy bejelentőnk az első ajtón próbált felszállni a járműre.

Fontos információ az is, hogy az Ikarus 435-ös típusú járművek fűtését a járművezető az általa használt kezelőszerveken keresztül az utastérben és a vezetőfülkében nem tudja külön-külön szabályozni, így nem is tudta volna az utastér fűtését lekapcsolni, ellentétben a panaszos állításával.

Mivel azonban járművezetőnk nem az érvényben lévő ajtókezelési rend szerint járt el (az autóbuszon tartózkodott és az utas ajtókat nem zárta vissza), ezért írásbeli figyelmeztetésben részesítjük. Hangsúlyozzuk, hogy nem a panaszos által leírt állítólagos udvariatlan állítása miatt, hanem az ajtókezelési rend elmulasztása miatt részesül figyelmeztetésben.

Ennek során figyelembe vettük azt, hogy a járművezetőnk immár 15 éve áll Társaságunk alkalmazásában, mint forgalmi járművezető, és ez idő alatt utaspanasz, bejelentés nem érkezett személyére. Mindezek mellett járművezetőnk munkavégzését – kiemelten a szolgáltatói magatartás vonatkozásában – célirányosan ellenőriztetni fogjuk, szabálytalanság feltárása esetén a Társaságunknál érvényben lévő Kollektív Szerződés szerint fogunk vele szemben eljárni.

Őszintén sajnáljuk, hogy a Tisztelt bejelentő szándékunk ellenére kellemetlen tapasztalatot szerzett szolgáltatásunk igénybe vétele során.

- Hogyan érvényesítheti az utas a menetrend szerinti közlekedéshez való jogát? Vagy legalább csak annyit, hogy ne történjen ennyi kimaradás? - ezeket a kérdéseket tette fel névtelenséget kérő olvasónk. A kérdés nem egyedi, a téma nem új.

Olvasónk az alábbi panaszlevelet juttatta el a BKV-hoz, amelyet a cég remélhetően továbbított a BKK-nak, figyelembe véve, hogy a menetrend összeállítása ma már a Budapesti Közlekedési Központ hatásköre.

Tisztelt BKV!

Megértem én, hogy az Önök menetrendje csak ajánlás, de az már nonszensz, hogy reggelente az 5-ös busz rendszeresen pontatlanul közlekedik a rákospalotai szakaszon. Nem tudom, mi van a belvárosban ilyenkor, csak azt tudom, hogy aminek 8:06-kor kéne a Szent Korona úti megállóban lennie, az rendszeresen nincs ott, és vagy azért nincs ott, mert hamarabb elmegy, vagy azért, mert egyáltalán nem is jön, vagy már a következő érkezési időponthoz képest is késik.

Higgyék el, nem jó kedvemből írok, drága a bérlet, és mi mindig megvesszük családilag. Nekem augusztus elejétől van egy munkahelyem, de nem állandó szerződéssel, ingázok minden nap Budapestről Fótra (és vissza - nem városi rész, más közlekedési mód nem megoldott). Céges buszt kell időben elérni, és igyekszem mindig sokkal korábban odaérni, de néha - Önök miatt - előfordul, hogy éppenhogy sikerül.

Egy-két alkalommal viszont már ők vártak rám, és nekem ez azért is kellemetlen, mert néhány ilyen malőr az Önök részéről nekem akár az állásomba kerülhet; és ne mondják, hogy induljak el korábban, mert hiába vagyok ott sokkal hamarabb, ma legalább két busz maradt ki ezen a vonalon. A 25-ös busz is késett, és ami még csatlakozásban jó lett volna, a 296-os/96-os buszok valamelyike, az se jött, amikor a menetrend szerint a Rákos úti SZTK megállóhoz ki volt írva.

Autóval nem tudok menni, mert nincs se autóm, se jogosítványom. Vagy írjanak ki olyan menetrendet, amit a sofőreik be tudnak tartani, vagy tartsák be, ami most van!

Nem érdekel, hogy nehéz a helyzetük és időnként sztrájkolnak, nekem is nehéz, de ha én sztrájkolok, engem kicsapnak, és másnap már nem kell befáradnom a munkába, aztán kezdhetem előlről az évek óta tartó kálváriát... Önök mások idejével játszadoznak, és nem azokéval, akikkel bajuk van, mert azok nem szorulnak rá az Önök szolgáltatására.

Amint arról korábban beszámoltunk, október 21-én a kora esti órákban megvertek egy embert a 3-as metró Lehel téri aluljárójában. Az esetre olvasónk, Csilla hívta fel a figyelmet, aki azt tapasztalta, hogy a metrólejáratnál szolgálatot teljesítő őrök nem nyújtottak semmilyen segítséget, sőt, meg is tagadták azt, amikor erre olvasónk felszólította őket.

Csilla panasszal élt a Budapesti Közlekedési Központnál, ezt a levelet közölte blogunk is. A napokban megérkezett a válasz a BKK-tól, amelyet azonban olvasónk nem fogadott el, így újabb levelet írt. Az alábbiakban a BKK levelét, illetve Csilla válaszát közöljük, mindkettőt olvasónk hozzájárulásával.

Elsőként a BKK válasza olvasónk októberi panaszára:

Tisztelt ... Csilla Úrhölgy!

Hivatkozva a Társaságunkhoz 2012. október 22-én érkezett elektronikus levelére szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a metróállomásokon a Társaságunkkal szerződésben álló biztonsági cég, a DDTH Kft. "zöld karszalagot" viselő munkatársai látnak el beléptetéses jegyellenőrzést. Feladatuk ellenőrizni – a metró igénybevétele előtt – az utasok jegyének, bérletének érvényességét, hitelességét, illetve betartatni az Utazási feltételeket.

Társaságunk "kék karszalagos" jegyellenőrei a metróállomásokon a kijáratnál, a szerelvényeken, illetve a peronon teljesítenek szolgálatot. A DDTH Kft. a bejelentésben foglaltakat kivizsgálta. A vizsgálat során a munkáltatói jogkörgyakorló vezető az adott állomáson szolgálatot teljesítő biztonsági őröket meghallgatta az esettel kapcsolatosan, akik jól vissza tudtak emlékezni az esetre, de elmondásuk szerint, az nem a bejelentésben leírtak szerint történt meg.

A .......-es, valamint .......-es számú biztonsági őrök a Lehel téren, a Búcsú (helyesen: Bulcsú - a Szerk.) utcai metróbejáratnál teljesítettek szolgálatot. 19 óra körül hangos szóváltásra, kiabálásra lettek figyelmesek. Felállási helyükről látták, hogy kettő ismeretlen személy egy férfi után szalad. Tekintettel arra, hogy ezt követően a kiabálás, üvöltözés megszűnt, nem tulajdonítottak az eseménynek nagy jelentőséget, mivel sajnálatos módon elég sűrűn előfordul az állomás területén, hogy az emberek szóváltásba keverednek egymással.

Körülbelül 15-20 perc múlva utasok mentek a biztonsági őrökhöz és jelezték számukra, hogy a zöldséges előtt egy magatehetetlen ember fekszik a földön. A egyik biztonsági őr emlékezett Önre egy korábbi ellentét kapcsán, és elmondta, hogy Ön kérdőre vonta az őröket, hogy miért nem intézkedtek eddig. Ekkor az egyik biztonsági őr szolgálati helyét egy rövid időre elhagyva az üvegajtóig előrement, és látta, hogy valóban fekszik a földön egy férfi.

Ezt követően elindult visszafelé, hogy telefonáljon a mentőknek, de ekkor az utasok közül valaki jelezte számára, hogy már értesítették a mentőket, és a rendőrséget is. A rendőrök körülbelül 20 perc elteltével megjelentek, és kikérdezték az állomáson lévő biztonsági őröket, elkérték személyes adataikat, majd távoztak.

A .......-es számú biztonsági őr megjegyezni kívánta, hogy nem mondott olyat, hogy a "földön fekvő férfit két kopasz verte meg" a szemük láttára. Annyit láttak, hogy egy férfi után két másik ismeretlen személy szalad. A biztonsági őr elmondta, hogy Önnel szemben igyekezett udvariasan kommunikálni, annak ellenére, hogy Ön provokálóan viselkedett vele szemben. Ekkor, hogy a további konfliktusokat elkerülje, és nem azért, hogy Ön a kitűző számot ne tudja leolvasni, a biztonsági őr a kulcsmásoló, és a cipőjavító felé indult.

Az őr hozzátette továbbá, hogy természetesen intézkedett volna a rendőrség, illetve a mentők értesítéséről, abban az esetben, ha ezt más személy már ne tette volna meg, mivel ez állampolgársági kötelezettsége. A biztonsági őrök kihangsúlyozták, hogy szolgálati helyükről a zöldséges előterében történteket nem látják, így azt sem vették észre, hogy a földön egy magatehetetlen ember fekszik.

A fentiek alapján a biztonsági őrök a megfelelő módon jártak el, és értesítették volna a hatóságokat, amennyiben ezt egy másik személy nem tette volna meg hamarabb. Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását.

Csilla az alábbi levélben reagált a BKK írására:

Tisztelt ...!

Tájékoztatását nem tudom elfogadni. Sejtettem, hogy a válaszukban a biztonsági őröket fogják megvédeni, engem pedig meg fognak hazudtolni. Így is történt. Sajnos az említett biztonsági őr (aki szerint én provokatívan viselkedtem) nem mond igazat, mert:

1. A megvert férfi ugyan valóban a zöldséges előtt feküdt, de úgy, hogy a biztonsági őrök is látták. Javaslom, hogy menjenek ki helyszíni szemlére és nézzék meg, hogy ahol az őrök álltak, onnan meddig lehet a területet belátni. Ki fog derülni, hogy ahol a férfi feküdt, az jól látható az őrök helyéről. Több tanú van erre, pl. az az úr, aki mentőt hívott. Meg lehet őt is keresni, mármint ha tényleg ki akarják vizsgálni az ügyet, nem csak színleg.

2. Az említett biztonsági őr, aki szerint én provokatívan viselkedtem, azt mondta nekem: "én leengedő vagyok, nekem nem dolgom, hogy mentőt hívjak, ha akar, hívjon mentőt maga".

3. Azt, hogy "két kopasz verte meg" az áldozatot, valóban nem az a biztonsági őr mondta, aki szerint én provokatívan viselkedtem, hanem a társa, a másik biztonsági őr. Azonban az említett biztonsági őr is hallotta, hogy a társa ezt mondta nekem.

Továbbra sem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy az a biztonsági őr, aki szerint én provokatívan viselkedtem, miért nem engedte meg már két ízben (egyszer tavaly karácsony táján, egyszer meg most ebben az esetben), hogy leolvassam a számát? Kérem, hogy erre adjon nekem választ.

(Megjegyezném még, hogy amikor tavaly karácsonykor szerettem volna leolvasni a számát ennek a biztonsági őrnek és nem engedte, akkor én le szerettem volna fényképezni a mobiltelefonommal, mire ő a telefonom után kapott és el akarta venni tőlem. Ehhez van joga? Gondolom, erre az lesz a válasz, hogy: egyrészt nekem nincs jogom őt fényképezni, másrészt nem is akarta elvenni a telefont, hanem én voltam provokatív.)

Szeretném azt is megkérdezni, hogy Ön szerint "provokatív"-e a következő néhány mondat:

- hívtak mentőt ahhoz az emberhez?

- értem, hogy Ön itt "leengedő", de egyúttal ember is, nem? Emberi kötelessége, hogy mentőt hívjon egy sérülthöz.

- leolvashatom a számát a táblájáról? nem? miért nem?

- tavaly karácsonykor sem engedte leolvasni a tábláját.

Én ezeket a mondatokat intéztem az említett biztonsági őrhöz. Ha ez "provokatív", akkor vállalom, hogy provokatívan viselkedtem. Kérem, hogy válaszoljon a kérdéseimre, elsősorban arra, hogy van-e joga ISMÉTELTEN megtagadni az említett biztonsági őrnek a táblája leolvasását egy utas részéről. És kérem, írja meg nekem, hogy megnézte-e a BKK kivizsgálója a helyszínt. Ha megnézte, akkor látnia kellett, hogy az említett terület a metrólejárattól jól látható.

Szomorú, hogy a BKK ilyen embereket (is) foglalkoztat, akik az utasokkal szemben jogszerűtlenül járnak el, pökhendiek, durvák, de a BKK minden esetben a dolgozóit védi meg, csak nekik hisz és esze ágában sincs soha, hogy az utasokat megvédje az ilyen alkalmazottaitól. Most is, egyoldalúan, Önök azt fogadták el, amit a dolgozójuk mondott, amit én mondtam, azt valótlannak állítják.

Ön személy szerint miből gondolja, hogy az alkalmazottaik mondanak igazat és én hazudok? Abból, hogy mindkét őr ugyanazt mondta? Hiszen mindenki tudja, hogy a biztonsági őrök és az ellenőrök mindig megvédik egymást, ami érthető, mert ezt diktálják az érdekeik. Várom szíves válaszát.