BKV-figyelő

Mit is mondhatna mást egy jól fizetett szóvivő, mint a fent idézett mondatot, ha a saját munkahelyének szervezetlenségével szembesítik? Betontömböket emelgető utasok, busz mellé vizelő, megfenyegetett alvállalkozós buszvezető. Így szervez a BKV:

Ha a videó nem indul el, kattints ide!

Ha BKV utasokat most két részre osztom. Vannak azok, akik a lenti történet után anyáztak volna egyet, hogy a vezető miért nem tájékoztatott, és vannak azok, akik örülnének egy hasonló garázslátogatásnak. Még nem baj, ha nem érted, hogy miről van szó. Itt a levél:

 

Kedves BKV-Figyelő!

 

A sofőröket ért sok kritika miatt gondoltam érdekes lehet egy ellenpélda. A 9:20-as 150E járattal tartottam a Fehérvári út felé, hogy ott a 4-es villamosra szálljak. Megjegyzem, nagyon értékeltem a BKV járatnyújtását, épp jól jött. Utazás közben elmélyülten olvastam, a megállókra nem figyelve, úgyis a végállomásig megyek. Nos, a Fehérvári úton a figyelmes sofőr nem próbált megzavarni a műélvezetben azzal, hogy a végállomásra felhívja a figyelmemet a hangosbemondójával, vagy a motor leállításával. Az olvasásból akkor néztem fel, mikor a busz már fordult át a másik oldalra, ahol a visszafelé irány első megállója van, de nagy meglepetésemre nem álltunk be a megállóba. Érdeklődésemre közölte, hogy már le kellett volna szállnom, és hogy legközelebb a garázsban állunk meg. Ez nagy jótét egy olyasvalakivel, aki még sosem járt a buszgarázsban, csak a régi 41-es vonalán láthatta számtalanszor a sok buszt benn, és hiába vágyódott közelebbről is megismerni a helyet, a határozott "idegeneknek belépni tilos" elriasztotta.

 

Nagy várakozással tekintettem hát az ingyenes garázslátogatás elé, és az érintett buszmegállóknál szorongva gondoltam arra, hogy talán kitessékel a sofőr, de nem tette, állhatatosan eljuttatott a garázsba. Sajnos meglehetősen sietős volt a dolgom aznap, nem maradhattam, és a sofőrnek (akinek e gesztusa talán a blogban való szereplés szándékának jele) ezúton üzenem, hogy szerencsére így sem késtem el.

 

flugi

Pontos dátum, járatszám és a beküldő neve kérésre nem szerepel a levélben, így elkerülhetjük, hogy a rendes buszvezetőt utas orientált magatartása miatt megbüntessék.

Tisztelt BKV-figyelő!

Az alábbi bosszantó dolog történt velem tegnap (péntek, okt.3.) este pontban hatkor. Kétéves gyermekemmel, babakocsival, 8 hónapos terhesen (tehát látható hassal) vártunk a 75-ös troli Dráva utcai megállójában. A troli jött is, csak éppen pont a 133-as busz után pár másodperccel.

A busz beállt a megállóba (egy M-es), a troli meg lazán két méterre a járdától mögé kanyarodott, hátsó fele kilógott az ott parkoló autók mellé, és kinyitotta ajtaját. Mint azt gondolom mások is tudják, a régi típusú trolira terhesen/lábfájósan/idősen/babakocsival amúgy sem egyszerű felszállni, ha nem közvetlenül a járda mellé áll be (szinte soha). De ha a hátsó ajtó előtt, mely az egyetlen, ahol legalább a középső kapaszkodót kiszedték - ettől babakocsi-kompatibilis, muhaha! -, egy Opel suv parkol szabályosan, akkor teljesen lehetetlen.

Mindezt pár másodperc alatt felmértem, majd előre "loholtam" a babakocsival és mondtam, valamint mutogattam, hogy így nem tudok felszállni. A trolibusz vezetője végigmért, majd akkurátusan becsukta az ajtót és elhajtott. Én egy döbbent bazmeggel, a kislányom egy kedves "Deje vissza, busz!"-szal konstatálta a jófej sofőr taktikáját. Megjegyzem, a 65 000 forintos GYEDemből 8250 forintot minden hónapban erre a magas színvonalú (babakocsival amúgy is csak üggyel-bajjal használható) szolgáltatásra költök.

Üdvözlettel, Hanna

Kedeves BKV-figyelő!

 

Pénteken 6 óra körül utaztam a 6-os villamoson az utolsó előtti ajtónál, a csuklóban. Zenét hallgattam és bambultam, majd arra figyeltem, hogy mindenki az én irányomba néz, undorodó fejjel. Rögtön végignéztem magamon, hogy mit néznek, de nem találtam semmi különöset. Ezután végignéztem a villamoson, és elfogott a hányinger.

 

Az ajtó mellett egy hajléktalan férfi ült rövidnadrágban, akinek a két lába szinte teljesen fehér volt. Gomba, vagy valamilyen betegség lehetett, pontosan nem tudom, de az biztos, hogy egész úton vakargatta. Nem volt szép látvány, hogy azzal a kezével fogta meg a kapaszkodókat, amivel előtte a beteg lábát vakarta.

 

 

Aki a következő megállóban felszáll erre a villamosra, leül az úr helyére, majd leszállásnál megfogja azokat a kapaszkodókat, amiket ő, akkor nagy esélye van arra, hogy a fehér gombái közül párat megkap. Már csak abban bízok, hogy hazaérkezéskor, és a munkahelyre beéréskor az embereknek az első dolga az, mint nekem: A kézmosás. Percekig szoktam súrolni a kezem szappanos vízzel, hogy a csúszós, ragadós kapaszkodók nyomait lemossam magamról.

 

A blogon egyébként olvastam már olyan esetet a hozzászólások között, hogy egy fiatalúr kapaszkodás után az arcát megvakarta, és másnapra nagy sebek keletkeztek az arcán. Akkor nem akartam elhinni a történetet, de a fentiek fényében ezt már el tudok képzelni…