BKV-figyelő

A fenti fotóm kapcsán ma a Facebook oldalunkon arról beszélgettünk, hogy ezek az új agyon-dizájnolt BKV várók nem jók semmire. Magasan van az aljuk, emiatt télen könnyen befúj a jeges szél. A tetejük hátrafelé leejt, emiatt az eső könnyen beesik alá. A tető átlátszó üvegből készült, emiatt a napfény ellen sem véd, melegebb van a váróban, mint a szabad ég alatt, ezt az utóbbi napokban mindenki tapasztalhatta.

Tisztában vagyok vele, hogy az utasok komfortérzete a váró tervezésekor másodlagos volt, inkább a reklámok elhelyezésére összpontosítottak, hiszen ezeket az Intermédia helyezte ki, de biztos van olyan megoldás, amivel utólag orvosolhatóak lennének ezek a problémák. Ti mit gondoltok erről? Én speciel a fehér fóliára gondoltam.

A Liszt Ferenc repülőtér 1-es termináljának bezárása után a BKK az épület elől áthelyezte a 93-as busz megállóját az "A" portához. A probléma ezzel csak annyi, hogy az új helyen nincs fedett utasváró, emiatt a 30 perces követéssel közlekedő buszokra a szabad ég alatt kell várkozni a még a szakadó esőben is:

Tisztelt Gál Mihály Úr!

Egy panaszt szeretnék Ön felé jelezni.

A Liszt Ferenc repülőtér 1-es termináljánál a 93-as busz megállóját a BKK az épület elől (ami viszonylag fedett), áthelyezte kb. 200 méterrel előrébb, az "A" porta kijárata után ahol nincs fedett utasváró.

Ez a járat menetrendileg 30 perces követéssel közlekedik (de a szűkös menetideje miatt néha több is). A minap, szakadó esőben voltunk kénytelenek várni az autóbuszt, és mikor megérkezett, többen jeleztük ezt a járművezetőnek, aki természetesen nem tehet róla. Kérdezném, hogy mikor lesz ez ügyben érdemi előrelépés (megálló vissza helyezése, vagy fedett utasváró)?

Ha jelezné az illetékesek felé, köszönöm.

Üdvözlettel: K. István

A lent látható képet olvasónk készítette, ugyanis ezzel szeretné megmutatni az illetékeseknek, hogy a szervezetlenségnek köszönhetően mekkora káosz szokott kialakulni a Keleti pályaudvar jegypénztára előtt:

Tisztelt BKV-figyelő!
 
A fenti pályaudvaron nap mint nap tapasztalható jegyvásárlási káoszról szeretnék írni néhány sort. Kérem továbbítsák az illetékes BKV vagy BKK döntéshozó felé.
 
Nem tudom, hogy tisztában vannak-e vele a BKV-nál, de Budapest-Keleti pályaudvar un. nemzetközi és fejpályaudvar egyben, ebből következik, hogy erre a helyszínre rendszeresen belföldi és nemzetközi vonatok érkeznek ahol az utasok jelentős része nem átutazó, hanem leszáll a vonatról és valamilyen közlekedési módot keres.
 
Talán már biztosan kitalálták, hogy itt jön képbe a metróállomás. Az utasok egy része külföldi, ráadásul hullámokban egyszerre szállnak le a vonatról, emellett galád módon sokuk nem rendelkezik sem BKV jeggyel sem bérlettel. Ugyanerre a pályaudvarra vidékről sok távolsági belföldi vonat és elővárosi ingázó járat is érkezik, itt sincs minden utasnak BKV jegye vagy bérlete.
 
Most nézzük meg hogyan reagálja le a fent leírt helyzetet a BKV a valóságban? Telepítsünk 1db. jegyárusító automatát és legyen két jegyárusító ablak a metróállomás bejáratánál.
 
Önök szerint az előbb leírt forgalom kiszolgálására alkalmas lesz ez a kapacitás? Nem. Emiatt ahogy a csatolt képen is látható, folyamatosan tömegjelenetek vannak, az egyetlen jegyárusító automata rendszerint nem működik, és az ablakokból is csak 1db. szokott nyitva lenni.
 
Előre válaszolok a szokásos kifogást kereső, nem a mi hibánk BKV szövegelésre is:

-Senkit nem érdekel, hogy hol lehet még a környéken BKV bérletet venni: a külföldi turista vagy a vidéki utas logikusan gondolkozik nem úgy mint Önök, lemegy a metróba és ott akar helyben jegyet vagy bérletet venni a bejáratnál.

-Senkit nem érdekel, hogy milyen rossz állapotban van a jegyautomata park és milyen kevés áll rendelkezésre. Ha egész Budapesten nem tudnak egy nemzetközi pályaudvarra a metróbejárathoz 4-6 darabot átcsoportosítani, akkor ne foglalkozzanak ezzel a témával.

-Az itt leírt állapot évek óta fennáll, ha eddig nem tűnt fel, akkor lehet, hogy ki kéne szállni a szolgálati Audi/Skoda SuperB-ből és helyette használni a tömegközlekedést.

-Az adott automata nem csak most romlott el, hanem általában nem üzemel. Természetesen lehet hárítani a karbantartó cég felé, de a rossz rendelkezésre állás mindenképpen az Önök hibája, hiszen a megrendelőnek kell biztosítania, meghatároznia a karbantartás minőségét és feltételeit.

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

Pár hete a BKV-figyelő Facebook falán egy dicséretet tettem közzé. Arról írtam, hogy a 182-es busz a Lakatos úti lakótelep megállóban nyitott ajtóval várakozott mindaddig, míg a közelben lévő lámpa pirosról zöldre nem váltott. Bár többen írtátok, hogy erre szabály van, Izabellának mégsem volt ilyen szerencséje. Hiába ért oda a buszmegállóba, és hiába kalimpált vagy’ 20 másodpercen át a busz ajtajánál, a sofőr nem nyitotta vissza az ajtót:

Tisztelt BKV Zrt!

Egy 2012. február 16. napján történt esetről szeretnék panaszt benyújtani.

A Pasaréti térről 07:45-kor induló 5-ös számú busszal szerettem volna iskolába menni, a Gábor Áron utcai megállóból. (ami 07:49-re szokott ebbe a megállóba érkezni) 07:48-kor a zebránál álltam, amikor megjelent a busz a kanyarban, viszont nekem pirosat mutatott a lámpa. A busz megállt a megállóban, pont ekkor a gyalogosátkelő lámpája szabad  jelzésre váltott (ami a busz sávjának tilos jelzést jelent, de a busz ekkor még a megállónál állt meg), én átrohantam a zebrán, és futottam a megállóig, ami körülbelül 3-4 méter a gyalogátkelőtől. Eközben - mint írtam, a busznak tilos jelzése volt, és még bőven a megállóban várakozott, nyitott ajtókkal - pár személyautó megelőzte a várakozó buszt, így az a kocsisorban elindulás nélkül "elfoglalta a helyét".

Amikor odaértem a buszhoz, akkor csukta be a sofőr az ajtókat. (még mindig piros volt a lámpa) Mivel ezen a buszon nem volt ajtónyitó gomb, az első ajtónál megálltam, és integettem a sofőrnek azzal, hogy hátha kinyitja az ajtót, mivel a busz a megállóban állt, lámpa még piros volt, és a rohanásom a buszhoz, és az - éppen becsukott - ajtóban való megállásom és integetésem - szerintem - egyértelmű utazási szándékot próbált jelezni. Viszont a sofőr rám sem nézett, mikor ezt észrevettem, kopogtam a busz ajtaján az integetés mellett, ami ugyancsak nem vezetett eredményre. Majd körülbelül 10 másodperc integetés és kopogás után a busz elindult, (szerintem ez volt a "megállóból kiállás", mert itt nincsen öböl) de a lámpa még mindig piros volt, az 1,5 métert begurulta az előtte lévő autóig.

Ezt a manővert még követtem, és immáron hevesebben integettem, de ismételten eredménytelenül, a kigurulást követően körülbelül 6-7 másodpercen beül nagy gázzal el is indult, rendesen a sávjában. Ekkor már végérvényesen konstatáltam, hogy ezzel a busszal már nem fogok tudni elindulni."

Az már csak hab a tortán, hogy az ez utáni járattal pont belefutottunk az Erzsébet hídon történt baleset helyszínelésébe, ami cirka 25 perc ácsingózást és araszolást jelentett, plusz sokunknak egy kiadós késést. Ez persze egyik buszvezetőnek sem a hibája, de nekem abban a helyzetben külön üdítő volt.

Üdvözlettel: Izabella